Kis országunk számos lenyűgöző látnivalóval kecsegtet bennünket: íme összegyűjtöttük nektek a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Mecsek, a Bakony, a Dunántúli-középhegység, valamint a Kőszegi- és Karancs-hegység legmagasabban álló, káprázatos panorámát nyújtó kilátóit.
Tv-torony és kilátó, Mátra
Magyarország legmagasabb pontján, a Kékes 1014 méterre törő hegycsúcsán már 1888-ban állt a keményfából készült Vass-kilátó, amelyet később menedékkunyhóvá bővítettek, és amelyet végül 1938-ban biztonsági okokból zártak be. A híres-neves, 180 méter magas tévétornyot csak 1981-ben adták át, ezzel leváltva a szomszédos, ötvenes években épült, már elavulttá vált antennatornyot. Az 1300 köbméter vasbetonból és félezer tonna acélszerkezetből álló építmény 45 méteres magasságában találhatjuk magát a kilátót, míg a fedett körpresszót 42 méteren. Ha szép, tiszta időben érkezünk hazánk egyik legmagasabb épületéhez, akkor a gyönyörű panoráma részeként még a Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk.
Ha a Mátrában jártok, megannyi gyöngyszem vár még rátok:
FunzinePetőfi-kilátó, Bükk
A Bükk-vidék tekintélyt parancsoló hegye a Bálvány, amelynek 956 méter magas csúcsán találhatunk rá a Petőfi-kilátóra. Az eredeti messzelátó még az 1848-as szabadságharc centenáriumi évében épült fel, diósgyőri turisták összefogásának köszönhetően, akik a vas csőelemeket a kezükben szállították fel a Garadnáról a Bálványra – egy korabeli túrázó elmesélése alapján. A 18 méter magas, többször felújított kilátó tetejére egy gyakorlatilag függőleges vaslétrán kell felkapaszkodnunk, ami minden lépcsőfokot megér, hisz a magasból 360 fokos körpanoráma lélegzetelállító természeti csodáit – akár az Északi-középhegység összes tagját – pillanthatjuk meg.
Csóványosi-kilátó, Börzsöny
A 22 méter magas Csóványosi-kilátót egy régi geodéziai toronyból alakították át egy acél oszlopokon álló, négyszintes építménnyé. A legmagasabb szintjére a csigalépcsője mind a 133 fokát megmászva juthatunk fel, aminek jutalmaként egy 43 ezer négyzetkilométer területű látómező lenyűgöző hegységi panorámája tárul elénk. A különleges kilátás látványelemeiként fedezhetjük fel a Dunakanyart és hegyeit, a Börzsöny völgyeit, tompa formájú csúcsait, hullámzó hegyhátait. Észak felé a Börzsöny vulkanikus testvérei a Selmeci-hegységben lévő Szitnya és Madaras hosszú vonulatai, valamint – ha igazán nagy szerencsénk van – a Magas-Tátra jelenik meg előttünk. Mindeközben a korlátra felszerelt táblák segítenek, hogy eligazodjunk a tájban.
Írott-kő kilátó, Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység, a Dunántúl és egyben Burgenland legmagasabb csúcsán, a 882 méter magas Írott-kőn álló kilátó Trianon óta egyszerre Ausztria és Magyarország objektuma is. Ez a terméskőből emelt, háromszintes építészeti alkotás már 109 éve várja a Kőszegi-hegység turistáit. A kilátó földszintjén, a két oldalsó helyiségben egy minikiállítás tárja fel előttünk az osztrák-magyar határ kialakulásának történelmi hátterét. Majd az ámulatba ejtő kilátásért a harmadik emeletig kell fellépcsőznünk, ahol a négy égtáj szerint elhelyezett táblák segítenek minket az eligazodásban. Tiszta idő esetén a Rax, Hohe Wand, Kamniki-Alpok csúcsai, a Bakony széle, valamint a Balaton-felvidéki tanúhegyek is láthatóvá válnak a kilátó panorámateraszáról.
Ha ezen a vidéken jártok, ne felejtsétek el felfedezni az Alpokalja ékszerdobozát:
FunzineBoldog Özséb-kilátó, Dunántúli-középhegység
A Boldog Özséb-kilátót a 756 méter magas Pilis-tetőn fedezhetjük fel, egy hosszabb, négyórás túrát követően. Ideérve egy 17 méteres toronnyal találhatjuk szemben magunkat, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősoron törtethetünk fel a magasba, miközben fokozatosan nyílik meg a táj, és válik láthatóvá a Pilis-tető körpanorámája. Miután beteltünk a táj festői látványával, a környék látnivalóit is felfedezhetjük. Ugyanis a környéken lelhetünk rá a ciszterci és pálos kolostorromokra, az Orsody-kastélyra, a pilisszántói barlangra, a Boldogasszony kápolnára, illetve a ritkaságnak számító, sárgán virágzó magyarföldi husángra is.
A Pilisben további lenyűgöző látnivalók és túraútvonalak várnak rátok:
FunzineKarancs-kilátó, Karancs-hegység
A magyar-szlovák határ mentén húzódó Karancs legmagasabb pontján bukkanhatunk rá a kilátóra, amelynek panorámájáért igencsak meg kell dolgozni. A 728 méter magas csúcson már a hatvanas években állt egy fatorony, amelyet 1989-ben váltottak le fémre. A később, 2001-ben felújított, 22 méteres acélszerkezetnek talán a leglátványosabb pontja a keletre tekintő oldala, ahonnan egyszerre láthatjuk Somoskő és Salgó várának körvonalait is. Miután a Mikszáth által palóc Olimposznak elnevezett hegy, valamint a távolabbi hegyvonulatok elvarázsoltak minket, a lenti padoknál, asztaloknál, kiépített nyársalóknál pihenhetünk meg.
Zengő-kilátó, Mecsek
A Mecsek legmagasabb, 682 méteres csúcsára 2020-ban egy geodéziai mérőtorony köré épült a masszív, magas korlátokkal ellátott, hétszintes, vasszerkezetű Zengő-kilátó. A 22 méter magas építmény szerkezete egészen átlátható, így míg a tetejéig megtesszük a 112 lépcsőfokot, az alsóbb szinteken úgy érezhetjük, mintha lombkorona-sétányon járnánk. Az ötödik szinten már kissé kinyílik a táj, a hatodiknál a Misina-csúcsát vehetjük szemügyre, ám a teljes körpanorámát csak a legfelső, hetedik emeletről élvezhetjük. Itt tiszta időben még a Badacsony, a Drávát kísérő ártéri erdők és a horvátországi Papuk-hegység vonalai is megjelennek előttünk.
Megannyi látnivalóval kecsegteti a kirándulókat még a Mecsek:
FunzineVajda Péter-kilátó, Bakony
Az 1920-ban épített faszerkezetes kilátót a 709 méter magas Kőris-hegy tetejére felkapaszkodva érhetjük el. Az azóta kétszer is felújított kilátóból letekintve, a panoráma részeként többek között a fenyőfői ősfenyvesben, a bakonyalji tájban, Somló tömbjében, a Kab-hegy vonulataiban, a Pannonhalmi Apátság épületében, szántókban, legelőkben és a környező falvak aprónak tűnő házaiban gyönyörködhetünk.