Kőszeg nagy múltú városa az Alpokalja igazi ékszerdoboza

A Jurisics Miklós várkapitány bravúros helytállásával magának hírnevet szerző Kőszeg az ország műemlékekben egyik leggazdagabb városa, amely a művészettörténet rajongói mellett a természet szerelmeseinek is tökéletes úti cél.

Kőszeg főterének színes házai / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Kőszeg legfőbb nevezetessége a híres várvédő nevét viselő Jurisics-vár. A tatárjárás után emelt erősség 1532-ben 25 napon át tartotta magát Szulejmán szultán török hadai ellen, akik végül kénytelenek voltak megelégedni az oszmán zászlók szimbolikus kitűzésével.

Jurisics Miklós Vármúzeum / Fotó: Egy jó kép az utazásról

A vár védműveinek nagyobb részét egy tűzvész tüntette el 1777-ben, műemléki helyreállítására a múlt század ötvenes éveiben került sor, legutóbbi ráncfelvarrása pedig 2013-ban történt meg.

blank
Jurisics Miklós Vármúzeum a Táblaház utca felől / Fotó: Egy jó kép az utazásról

A tiszteletet parancsoló erődítménytől csupán pár perces sétára találjuk a Jurisics teret, amelynek impozáns házain végigtekintve valódi időutazáson vehetünk részt: szerkezete a középkorból maradt ránk, épületei azonban már a barokk időket idézik.

blank
Jurisics tér / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Az ország egyetlen duplaárkádos épülete, a reneszánsz stílusú Sgraffitós-ház, a 14. század óta működő Városháza, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a Déli városkapu helyén emelt Hősök kapuja, valamint a Szent Jakab- és a később hozzáépített Szent Imre-templom együttese hazánk egyik legszebb terét eredményezik.

blank
Jurisics tér / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Az egykori Óvároson túl terül el a Fő tér, amely számos étterem és cukrászda mellett az ország legkisebb barokk házának (Fő tér 13.), legrégibb szállodájának (Arany Strucc Hotel) és a város legmagasabb épületének is helyet ad (Jézus szíve-templom).

blank
Jézus szíve-templom / Fotó: Egy jó kép az utazásról

A belváros további látványosságai közül mindenképpen érdemes még felkeresni a tavaly év végén felújított, romantikus stílusú zsinagógát, a református templom jurtaszerű épületét és a magányosan az ég felé törő harangtornyot, amit az evangélikus egyház építtetett 1930-ban.

blank
Kőszeg belvárosa / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Korona, kilátó, kálvária

Kőszegi kirándulásunk első (és kímélőbb) túrája a Jurisics térről negyedórás sétával elérhető Csónakázó-tótól indult. A Gyöngyös-patak által táplált, 1978-ban társadalmi munkával létrehozott tó igen tiszta vizű, amit a keszegek, süllők, pontyok, harcsák és amúrok mellett a kanadai jelzőrákok jelenléte bizonyít.

blank
Csónakázó-tó / Fotó: Egy jó kép az utazásról

A tavat övező halismereti tanösvény teljesítése után a Koronaőrző bunker felé vettük az irányt: az előzetes e-mailes egyeztetést követően ingyenesen megtekinthető óvóhelyen őrizték 1945. március 18. és 27. között a Szent Koronát, mielőtt 33 évre külföldi fennhatóság alá került volna.

blank
Koronaőrző bunker / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Következő állomásunk a bunkertől 300 méterre húzódó Ördög-árok: a Kőszegi-hegység vadregényes völgyszorosát az elemek mellett az évszázadok során rajta keresztülhaladó lovak és szekerek mélyítették ki, most pedig mi koptathatjuk tovább a földtörténeti középkorban képződött kőzeteket.

blank
Ördög-árok / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Ezután még útba ejtettük a néhány évvel ezelőtt felhúzott Szulejmán-kilátót, majd egy kilométert meneteltünk északnak, mígnem megérkeztünk utunk végcéljához, a város lakosságát az évszázad elején pusztító pestisjárvány emlékére 1734-ben emelt Kálvária-templomhoz.

blank
A Kálvária-templom a távolból / Fotó: Egy jó kép az utazásról
blank
Kálvária-templom / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Irány Írott-kő!

Második túránk a maga 24 kilométeres hosszával és 600 méteres szintkülönbségével egész napos vállalás, de egész testes edzésnek sem utolsó. Első utunk a Királyvölgyi öreghez vezet: a név az ország legidősebb gesztenyefájának óriási maradványát takarja, amelynek korát illetően megoszlanak a vélemények – a helyiek szerint 800 éves múltra tekint vissza, míg mások azt mondják a fáról, hogy kivágása idején egy nappal sem lehetett öregebb 499 évnél.

blank
Kirándulás a Kőszegi-hegységben / Fotó: Egy jó kép az utazásról

Innen egy bő háromnegyedórás etap következik második megállónkig, a rossz állapotú Szálasi-bunkerig: az 1945-ben kialakított összkomfortos járatrendszert az ötvenes években orosz katonák robbantották be, ám félkész munkát végeztek, csak a bejárati rész omlott össze, amit aztán a 2000-es évek elején kijavítottak.

blank
Szálasi bunker / Fotó: Egy jó kép az utazásról

A Csillaghúr tanösvényt követve jutunk el az egykori Felsővár romjaira épített Óház-kilátóig, ahol festői panoráma és egy nagy tűzrakóhely vár minket. Tovább folytatjuk utunkat a Kendig-csúcsig, ahonnan egy röpke másfél óra elteltével meg is érkezünk a Dunántúl legmagasabb pontjára, a 882 méteres Írott-kőre. Az 1913-ban megépült, az osztrák-magyar határ által középen kettészelt kilátóból nyíló mellbevágóan szép kilátás bőven kárpótol minden fáradalomért.

blank
Óház-kilátó / Fotó: Egy jó kép az utazásról