A XIX. században Európa-szerte új kertépítészeti stílus hódított: a táj- vagy angolkert a francia park ellenpontozásaként azt hirdette, hogy a természetnek minden esetben utat kell törnie az ember alkotta építményekkel szemben. A festményre illő, vadregényes kertek közül szerencsére számos fennmaradt, ezekből válogattuk most össze a legszebbeket.
Wenckheim-kastélypark, Szabadkígyós
Az 1870-es években kialakított szabadkígyósi angolpark tervezője ismeretlen, ám a Wenckheim-család és a szarvasi Bolza-család barátságát elnézve valószínű, hogy az ottani Pepi-kert lehetett fő inspiráció. Akárki legyen a titokzatos kertépítész, el kell ismerni, hogy jó munkát végzett: a buja zöldben játszótér és babaház, majd egy kisebb állatkert is épült, a kastélytól északkeletre pedig egy mesterséges tó kapott helyet. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó terület érdekessége, hogy a kastély előtt elterülő rész már francia mintára készült.
5712 Szabadkígyós, Áchim András utca 23. | Weboldal
Angolkert, Tata
A Griffes-kapun belépve az ország legrégebbi angolkertjében találhatjátok magatokat, melyet még az Esterházy család építtetett a XVIII. században. A tatai park nem véletlenül számít az angolkertek mintapéldányának: az árnyas tölgyek alatt és a fahidakon átkelve a Tükör-forrás csobogását hallhatjátok, míg a Cseke-tó partján pihenve a Gerecse vonulataiban gyönyörködhettek. A festői látványt a stílus építészeteinek előszeretettel használt szentimentális eleme, egy omladozó gótikus templomot megidéző műrom teszi teljessé. Érdekesség, hogy az itt fellelhető mecset sem a török időkben épült, hanem már az angolkertbe tervezték.
2890 Tata, Sport utca 23. | Weboldal
Alcsúti Arborétum
A 40 hektáros Alcsúti Arborétum festői hídjai és kastélyromjai nem holmi romantikus díszletek, hiszen a kert 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. A nádor a schönbrunni kertépítőmesterrel, Tost Károllyal terveztette a tájkertet, aminek meglett az eredménye: a 300 fajt felvonultató park növényeinek gazdagsága és ritkasága miatt az elsők közé tartozott a birodalomban. Ugyan a Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista kastélynak és az Ybl Miklós tervezte pálmaháznak már csak a maradványai láthatók, az angolpark néhány építménye, így a Babaház, a Gloriette, a Medveház és a kápolna épségben megmaradt.
8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 2. | Weboldal
Sellyei Kastélypark
A barokk stílusú Draskovich-kastélyt eredetileg a Batthyány család építtette, ami végül az 1800-as évek elején nászajándékként cserélt gazdát, amikor Batthyány-Strattmann Erzsébet férjhez ment Draskovics Károlyhoz. A műemléki védelem alatt álló kastély a XVIII. század közepén nyerte el mai formáját. A kastélyhoz tartozó hatalmas botanikus kertben angolkert jegyeket is észrevehettek: ilyenek a hatalmas lombkoronájú fákkal övezett, kanyargós lépcsősorok és az eldugott, bájos filagória. A látványt ezen kívül a virágzó, védett növényfajok teszik varázslatossá.
7960 Sellye, Köztársaság tér 1. | Weboldal
Brunszvik-kastély, Martonvásár
A Brunszvik-kastély története szintén a XVIII. századig nyúl vissza: már Brunszvik Antal 1777-ben készült térképvázlatán is láthatóak a fatelepítések, a tó és a patakra épített vízimalom is. Az angolpark kialakítását azonban már fia folytatta: ekkor épült meg a barokk stílusú, földszintes kastély, a díszkert pedig jelentős átalakításon ment keresztül. A parkosítás következtében a kert otthonává vált megannyi gesztenye- és tölgyfának az addigi gyümölcsös és füzérek mellett. A ma már természetvédelmi terület annyira impozáns látványt nyújtott, hogy párszor még Beethoven is megfordult benne!
2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. | Weboldal
Festetics-kastély parkja, Dég
300 hektáros területével a Festetics-kastély kertje számított a XIX. század legnagyobb hazai parkjának. A park ugyan ma már harmadára zsugorodott, még így is csúcstartónak számít hazai viszonylatban. Az udvar az 1810-es években, a kastéllyal egy időben épült egy nagyon tudatos, külföldi példákat követő tervezést követően. A kertben ekkor is megtalálható volt a templomtorony, a kettős fehér híd és a dézsmapince, azonban a híres hollandi ház csak később épült meg. A park büszkesége a hazánkban egyedülálló szerpentin tórendszer volt, melynek szabályozását árapasztó csatornákkal oldották meg. A gyönyörűen felújított zöld területet helyiek ingyenesen látogathatják, de a turistáktól minimális pénzösszeget kérnek.
8135 Dég, Hunyadi János u. 11. | Weboldal
Károlyi-kastélypark, Füzérradvány
Kevesen tudják, de Magyarország egyik legszebb tájképi kertje az 1850-es évekig mezőgazdálkodási területként működött. Károlyi Ede azonban a kor divatjának megfelelően vadregényes angolparkot álmodott ide, így pár évtizeden belül teljesen átalakulhatott a tér. A kastélyt körülölelő dombok és források nagyszerű alapanyagként szolgáltak az új park kialakításánál, a látvány fokozása érdekében pedig egy halastavat és mesterséges lankákat alakítottak ki. Az őshonos fák mellé dísznövényeket telepítettek, ekkor ültették el a mai napig látható platánokat és gesztenyefákat is. A több mint százhektáros angolpark 1975 óta természetvédelmi terület.
3993 Füzérradvány, gróf Károlyi Ede út 1. | Weboldal
Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert
A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert az 1800-as évek elején egy teljesen átlagos angolkert volt, végül azonban hazánk igen értékes kertművészeti alkotásává vált, miután a század végén tulajdonosa, Vigyázó Sándor pénzt nem spórolva felújíttatta. Az új park tökéletesen megfelelt az európai sztenderdnek: kanyargós ívek és szabálytalan formák jellemezték, területén pedig a szigetekkel és fahidakkal ellátott patakoktól és tavaktól kezdve a sziklakerten át a filagóriáig minden kialakításra került. A tatai mintára készült Műrom és a Vízimalom azonban csak néhány évtizeddel később készültek el.
2163 Vácrátót, Alkotmány utca 2-4. | Weboldal
Festetics Kastélypark, Keszthely
A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya, melynek építését 1745-ben kezdték el. Az épületről rögtön az előtte lévő, patinás franciakert jut eszünkbe, azonban a kastély mögött párját ritkító angolpark húzódik, ahol több száz éves fák, szökőkutak, szobrok, kerti tó, pálmaház és egy oroszlános kút is megtalálható. Az egykor 42 hektáron elfekvő zöld terület ugyan ma már csupán 7,2 hektárral büszkélkedhet, megéri ellátogatni a természetvédelmi területhez, hiszen a mesés kinti program mellett a múzeumként működő kastélyba is bemehettek.
8360 Keszthely, Kastély u. 1. | Weboldal
Erdődy-kastélypark, Doba
A Somló-hegy aljában patakok fölé hajló hidakkal és vadregényes, fehér kövekkel kirakott ösvényekkel tartogat többórányi kikapcsolódást a dobai Erdődy-kastélypark. Az 1839-ben épült kastély kevésbé ismert úti cél, pedig a klasszicista épület és az azt körülvevő kert Magyarország egyik legértékesebb angolkertje, mely fénykorában Európa-szerte híres volt. A 91 hektáros védett park megőrzi a birtok őshonos értékeit, de olyan különleges növényeket is megtalálhattok itt, mint a tulipánfa és a japánakác. Az idilli park ingyenesen látogatható, azonban az épületbe nem lehet belépni.
8482 Doba, Somlóvár 1.
A kastélyról itt írtunk részletesebben >>
Funzine
