Ébredező forrásvidékek nyomában: 7 mesebeli forrás, ami miatt érdemes túrabakancsot húzni

Felszínre törő, tavakat tápláló források vidékén kalandozva élvezhetjük az első tavaszi napsugarakat hazánkban. A jó idő beköszöntével pedig ideje is leporolni a túrabakancsot, és felfedezni a legszebb forrásvidékeket kis országunkban.

Hétforrás  

Az osztrák határhoz közeli, vadregényes völgykatlanban fakadó Hétforrás a Kőszegi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amelynek foglalatát még a millennium évében, 1896-ban alakították ki. Ekkor nevezték el a hét magyar vezérről, akiknek neveit a csobogó víz feletti kőtáblákon láthatjuk. A legenda szerint, hogyha iszunk mind a hét ágból kifolyó kristálytiszta vízből, akkor a vezérek teljesítik egy kívánságunkat. 

Fotó: Aktív Kalandor (Facebook)

Vöröskő-forrás 

A Bükk hegység erdejében vízcseppek sűrű zuhataga formál fátyolszerű ernyőt, a nem evilági látványt pedig februártól áprilisig csodálhatjuk meg. Ugyanis az időszakos karsztforrás vize csupán a hóolvadást követően tör a felszínre, majd áprilist követően hosszú hónapokra eltűnik. Működésének alapját a lyukas mészkő alkotta Bükk hegység adja, melybe dolinákon, víznyelőkön keresztül csordogál le a víz, amely aztán ha feltöltötte az üregeket, az alacsonyabban fekvő pontokon tör felszínre. Az átszűrt, jéghideg víz ízét és mesebeli látványát ennek köszönhetően élvezhetjük kora tavasszal. A forrásra pedig Felsőtárkány felől indulva találhatunk rá, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimecz-ház végállomásától mintegy 3 kilométerre. 

Fotó: Pleszinger László

Csurgó-kút, Bakony 

A Köves-patak völgyében rejlik a Bakony egyik leghangulatosabb, padokkal, asztalokkal, tűzrakókkal felszerelt pihenőhelye, amelynek oldalában találhatunk rá a Csurgó-kútra. A térség egyik legszebb vízeséseként számon tartott zuhatag az évszázadok során aprócska cseppkőképződményeket hozott létre, s napjainkban egy nagyjából 5 méter magas mészkőszikláról esik alá, magával hozva a vízesések jól ismert, örvénylő moraját. Az erdei mesevilágba Farkasgyepű településéről indulva csöppenhetünk bele, a Z◼ jelzést követve, amely egy idő után csatlakozik a Z jelzéshez. Ezen egyenesen haladunk tovább, majd a Z+ jelzést követve érjük el a zúgót, s ha már itt vagyunk, akkor a Köves-patak festői völgyének felfedezését is feltűzhetjük a bakancslistánkra. 

Fotó: Bodó Zsuzsa

Kalandozzatok szurdokok mentén a Bakonyban:

Apátkúti-völgy

A Visegrádi-hegység különösen szép színfoltja az Apátkúti-völgy, amelynek útjain lépdelve vízesésekre, tavakra és erdei játszóterekre lelhetünk. Kiemelt látnivalói közé tartozik a Bertényi Miklós Füvészkert, az Ördögmalom-vízesés, a Kaán-forrás, a Pisztrángos tavak, illetve a Telgárthy-rét, ahonnan a völgyjáró túránkat is indíthatjuk. A völgyben, közvetlen a patak mellett sétálhatunk, miközben sziklafalak magasodnak fölénk, majd vadregényes, kőtengerekkel, zúgókkal és korhadt farönkökkel szegélyezett szurdokvölgybe érkezünk.  

Fotó: Majdán István

Rózsika-forrás 

Solymár déli részén rejlik a Jegenye-völgy egyik legbájosabb forrása, melyet a Hűvösvölgyből induló buszjáratokkal is könnyedén megközelíthetünk. A Rózsika-forrást már az 1910-es években is előszeretettel látogatták a kirándulók, azonban csupán 1965-ben került sor a környék rendezésére, s ekkor nevezték el a forrást Rózsikáról is, az errefelé sokat túrázó munkásnőről. Végül 2002-ben avatták fel a forrást, amely ebben az évben nyerte el jelenlegi formáját, s ezzel együtt Rumán Sándor szobrászművész alkotta, lányalakot ábrázló szoborral is gazdagodott a környéke. Bár nem minősül ivóvíznek, egy tavaszi kirándulás alkalmával mindenképp érdemes errefelé is elkanyarodni. 

Fotó: Zsenits Gyula

Borostyán-kút 

Szinte kézzel foghatóvá válik az idill és az angol romantika a Kőris-hegy közelében fekvő apró községben, ahol három forrás táplálja a kápolna mellett elterülő tavat. Bakonybél történelmében Szent Günther és Szent Gellért a mai napig fontos szerepet tölt be, akiknek az emlékét a Borostyán-kút, más néven Szent-kút őrzi. A legenda szerint a két szent a közeli monostorban élt néhány évet remeteként, az emlékükre pedig először 1826-ban emeltek kápolnát, majd a XIX. században ezt váltotta fel a napjainkban is látható épület. A szentek kedvenc pihenőhelyén csordogáló forrásokat pedig a kőből készült út köti össze.  

Fotó: Piószeghy Zsanett

Szent Jakab-forrás 

Zöldellő völgy ölelésében bújik meg a Balaton-felvidék egyik legbájosabb falva, Vászoly, ahol présházakkal tarkított szőlőlankák, dombok között rejtőző templomtorony festi még idillibbé a falu látképét. Az egyedi atmoszférával, gazdag történelemmel büszkélkedő településen pedig ott csörgedezik a tiszta vizű Szent Jakab-forrás, mely Vászoly védőszentjéről kapta a nevét. Erre járva megcsodálhatjuk a kagylómintás kútfőt, a forrás és a tó környékének gazdag állatvilágát: halak, rákok, mocsári teknősök, tőkés récék teszik még izgalmasabbá a forrásnál tett látogatásunkat.  

A források táplálta Forrás-tó – Fotó: Lang Zsuzsanna

Fedezzétek fel tavasszal a csodás Őrséget is: