A Nagykörút nélkül ma már elképzelni sem tudnánk Budapestet. Jól ismert épületei és gasztrohelyei előtt naponta elhaladunk, így már fel sem tűnnek a város forgatagában – pedig ha jobban megfigyeljük az idén 130 éves, legendás szakaszt, hihetetlen érdekességekre bukkanhatunk. Cikkünkben megállóról megállóra vesszük a főváros ütőérének történetét és ikonikus épületeit.
Bécs és Velence a tervezőasztalon
Mielőtt rákanyarodunk legérdekesebb épületeinek titkaira, nézzük meg, hogyan született meg a ma ismert Nagykörút. A Földalattihoz és az Andrássy úthoz hasonlóan a körút is Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után jött létre, hiszen a főváros gyarapodására a közlekedésben is megoldásokat kellett találni.
A pesti oldalra jellemző sugárirányú utak között meglehetősen nehéz volt az átjárás a szűk utcák és az összeköttetés hiánya miatt. Ekkor jött az ötlet, hogy az akkoriban lápos-mocsaras területet beépítsék – úgy, hogy lehetőleg a millenniumi ünnepségekre kész legyen.
Nem sok kellett azonban ahhoz, hogy a bécsi mintára készült körúton villamos helyett vízen közlekedhessünk, hiszen Reitter Ferenc mérnök egy hajózható csatornát képzelt el a területre, melyen hidak épültek volna, a vizet pedig zsilippel szabályozták volna. A tervnek végül egyetlen bökkenő szabhatott szó szerint gátat: nem volt elég pénz a kivitelezésére.
Így készülhetett el Budapest új körútja, melyet végül 1896. augusztus 31-én adták át, egy év múlva pedig elindulhatott rajta az első villamos a Nyugati tér és a Király utca között. Európa legforgalmasabb villamosvonal-párosa, a 4-es és a 6-os villamos 1948 óta közlekedik rajta, amelyen naponta több százezren utaznak.
A Nagykörút titkai
Klasszicista kalandoktól nyüzsgő gasztroutcákig: Ferenc körút
A Nagykörút több szakasza az általuk közrefogott városrészről kapták nevüket, és nincs ez másképp a Ferencvárost kettészelő Ferenc körút esetében sem. A hajdanán Malom utcának hívott szakaszt eredetileg a klasszicista házak és az itt található gyárak határozták meg, majd ezeket szép lassan felváltották a ma is jellemző bérházak.
Sajnos a II. világháború és az 1956-os forradalom után jelentősen lepusztultak az épületek, melyeket azóta sem láthatjuk eredeti formájukban.
A Ferenc körútról letérve fedezzétek fel az innen nyíló, szűk utcákat is, ahol megannyi rejtett kincset találtok. A Ráday, a Lónyay, a Tompa és a Tűzoltó utca nevei például biztosan ismerősen csengenek mindenkinek, aki próbált már egy jót enni Budapesten, de a kortárs művészek gyűjtőpontját, a Trafót is érdemes megcéloznotok.
Ferencvárosi ajánlónkat itt olvashatjátok >>
Paloták és éttermek ölelésében: József körút
A József körút a Nagykörút leghosszabb szakasza, ennek megfelelően pedig számos látnivalóval gazdagodhattok erre járva. Ha a Széll Kálmán tér felé igyekvő villamoson utaztok, balra találhatjátok a pompás Palotanegyedet, amit érdemes akár a Harminckettesek terénél, akár a Rákóczi térnél leszállva felfedezni.
A VIII. kerület ezen része le sem tudná tagadni, hogy a Nemzeti Múzeum köré szerveződött: 1848. március 15-ét követően ugyanis az arisztokraták felkapott negyedévé vált a történelmi helyszín környéke, így gombamód nőték ki magukat a szebbnél szebb paloták.
A Nagykörúton utoljára beépített Corvin-negyeddel és mozival néz szembe az egyik törzsgyökeres józsefvárosi írónk, Molnár Ferenc gyerekkori lakása is. Bár a 83-as szám alatt megbúvó üzlethelyiségek forgataga mellett elsőre talán nehezebb észrevenni, egy emléktábla is tiszteleg a Pál utcai fiúk szerzője előtt.
Tovább haladva a Blaha Lujza téren a Corvin Áruház 1926-ban megnyitott, nemrég felújított, csodaszép neoklasszicista épületében kapott helyet a nemzetközileg is elismert Time Out Market étteremközpont.
Legendás riválisok színtere: Erzsébet körút
Az Erzsébet körút híres az egymás hegyén-hátán található kocsmákról, a szakasz ékköve azonban a mindig kígyózó sorokat magáénak tudható New York Kávéház. Azt valószínűleg nem kell részleteznünk, hány művészünk fordult meg a gyönyörű helyen a Nyugat munkatársaként – az ezzel farkasszemet néző, ma már a kerületi Polgármesteri Önkormányzatnak otthont adó egykori szálloda története ugyanis ennél sokkal csavarosabb.
Az 1908 és 1920 között működő Meteor Szálló kifejezetten a New York konkurensének számított, így nem csoda, hogy a különcködő Ady Endre sokkal jobban kedvelte a szemközti palotánál, sőt, még Krúdy is élt itt egy darabig. Ahol pedig ez a két szerző megjelent, pohár nem maradt szárazon: Móricz Zsigmond később elborzadva írt a hotelben tapasztalt mulatságokról.
De hogy pozitívummal zárjuk a történetet, meg kell jegyeznünk, hogy a Meteor egyébként modernebbnek számított riválisánál, hiszen itt már elérhető volt a kor legújabb technológiája, a porszívó.
Első pillantás a városra: Teréz körút
Budapest egyik legegyedibb, szabályos nyolcszöget bezáró terét, az Oktogont elhagyva már hamar az ország első vasútvonalának otthont adó Nyugati pályaudvarnál találjátok magatokat, ahol sok ide utazó kap először ízelítőt a fővárosból.
Érdemes azonban nemcsak a város forgatagára, de az épületre is vetni egy pillantást, hiszen az ország legrégebbi fejállomását az Eiffel-cégcsoportnak dolgozó Seyrig Theofil és az osztrák August W. De Serres tervezte. Egyébként itt található a körút legmagasabb pontja is, ami 106,09 méterrel emelkedik a tenger szintje felé.
Ha furdal titeket a kíváncsiság, hogy pályaudvaraink égtájak szerinti elnevezése miért áll szöges ellentétben az elhelyezkedésükkel, most lerántjuk a leplet: a neveknél ugyanis nem a pályaudvarok helyszínét, hanem az innen induló vonatok irányát vették figyelembe. Persze azóta változtak a vonatok irányai, így ma már tényleg nem sok alapja van a neveknek.
130 éve a színház szolgálatában: Szent István körút
A Szent István körút kulturális központja vitathatatlanul a Vígszínház. Magyarország első magánszínháza is idén ünnepli 130. születésnapját, hiszen szintén a millenniumi ünnepségre építették.
A neobarokk jegyeket viselő újlipótvárosi kastélyt a szegedi és a kecskeméti színházakért is felelős Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezték. A Víg az első naptól kezdve ügyelt a könnyedebb hangvételre, és hamar egyértelművé vált, hogy sok konkurenssel szemben ez lesz a színház útja.
A Vígszínház túlélte többek között a világháborúkat, a spanyolnáthát, az államosítási hullámot, és olyan legendás színészeket vonultatott fel színpadján, mint Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Kabos Gyula, Ruttkai Éva, Földi Teri vagy Garas Dezső, míg a színházban ma olyan művészek dolgoznak, mint Rudolf Péter, Presser Gábor, Halász Judit, Kern András és Kovács Patrícia.
Funzine
