Talán a nagy nyári hőségben a legtöbben egy árnyas tópartra álmodjuk magunkat, ahonnan a közeli, csillogó víztükrű tó fodrozódását figyelhetjük. Összegyűjtöttünk 7 kevésbé ismert, ugyanakkor elbűvölő tavat, ahol ezt megtehetjük, sőt némelyikben akár csobbanhatunk is.
Cseke-tó, Tata
A vizek városában valószínűleg nagyobb figyelmet kap a tatai Öreg-tó, azonban nem szabad elmenni szó nélkül a szomszédságában elterülő Cseke-tó mellett sem. Bár jóval kisebb, mint az Öreg-tó, a terebélyes fák által szegélyezett vize és angolparkjának romantikus bája azonnal elvarázsolja az embert. A 23 hektáros, mesterségesen létrehozott Cseke-tavat egykor bő vizű források táplálták, viszont a hatvanas években a források kiapadtak, így vizét az Öreg-tóból kellett kipótolni.
Fodrozódó víztükre körül egy hangulatos ligetes park terül el, ahol a szomorúfüzek és a platánfák ágainak sokasága nyújtózik a tó felé. A fahidakról megközelíthető két kis szigete még vadregényesebbé teszi e festői képet.
Persze nemcsak csodálni lehet a tavat és környezetét, hiszen igazi horgászparadicsomként várja a pecázás szerelmeseit. Leggyakrabban a ponty akadhat itt horgunkra, de azért harcsával, süllővel, csukával, amurral, pisztránggal, kárásszal, compóval és keszegfélékkel is találkozhatunk.
Ha azonban azok táborát erősítjük, akik számára unalmas, hogy a kapásra várjanak, akkor a közeli szabadtéri konditerem, focipályája és játszótér további kikapcsolódási lehetőséget nyújt számunkra. Emellett a tó körül végig egy 2–3 km-es sétány vezet végig, amely tökéletes egy kisebb biciklitúrára, de gyalogosan babakocsival is teljesíthetjük az útvonalat. Sőt, a 3 km hosszú tókerülő túra akadálymentesített, így kerekesszékkel is bejárható.
Az „i”-re pontot az egykor egész Tatát behálózó angolkert teszi fel, ahol úgy érezhetjük, mintha egy mesebeli világban járnánk. Az ország első angolkertjét 1783-ban, Esterházy Ferenc megbízásából hozták létre, és a gróf kérésére itt ültették el az első szomorúfüzeket is.
A lenyűgöző park tekervényes ösvényei egy látszólag rendezetlen, műromokkal teli vadonba vezetnek minket, amelynek szentimentális hangulatát a török mecsetje csak még inkább fokozza. A romokat Charles Moreau francia építész tervezte, aki a középkori maradványok mellé egy III. századi római kori sírkövet is elhelyezett az egyik fülkében.
A régi időket megidéző környezetet a hely változatos növényvilága, számtalan fája és színes virágai gazdagítják, ezzel egy lélegzetelállító angolparkot alkotva. Mindezek mellett pedig az Esterházy család nyári lakját, a copf stílusú Kiskastélyt, egy pálmaházat és megannyi szobrot is találhatunk a kertben.
Ha a Cseke-tó színes világát felfedeztük, akkor nem messze tőle a Kálvária-dombhoz is eljuthatunk, ahol a kopár mészkőszikla tetején egy kilátótorony és kápolna is vár minket.
FunzineDeseda-tó, Kaposvár
Mezők és erdők között találhatunk rá az ország leghosszabb mesterséges tavára, a mindössze 8 km hosszú, magával ragadó Deseda-tóra. Kaposvár legszebb állóvizét a Deseda-patak felduzzasztásával 1974-ben hozták létre, és eredetileg árvíztározónak szánták. Azóta a hely egy igazi turisztikai látványossággá vált, ahol nem csak a természetben gyönyörködhetünk.
Ha nagy melegben érkezünk a tópartra, akkor a Toponárhoz közeli partszakaszon csobbanhatunk is a Desedában. Emellett a horgászok itt is belelógathatják pecabotjaikat a vízbe, és számos halfajta kapását várhatják.
A tó délkeleti részén, a Fekete István Látogatóközpont állandó kiállításán a Deseda-tó élővilágát is részletesen megismerhetjük. Sőt, csónakot is bérelhetünk, hogy a kiállításon látottakat még közelebbről felfedezhessük.
Akik pedig a partközelből szemlélnék a tavat, azok kerékpárt is kölcsönözhetnek a látogatóközpontban, és az év legjobb, 14 km-es kerékpárútján tekerhetnek át a tó legszebb pontjain. Majd a Deseda-tó nyugati partjára megérkezve egy kilátóból is vethetünk egy pillantást a tóra és annak környékére.
A Deseda-tó északi része is tartogathat számunkra meglepetéseket, hiszen egy félszigeten arborétum nyúlik itt be a vízbe, ahol még egy Kalanderdőben is barangolhatunk. Itt különböző tanösvényeken – például egy lombkorona-tanösvényen is – játékos és interaktív módon ismerhetjük meg a környék élővilágát, amelyet a gyerekek számára kalandjátékokkal tettek még érdekesebbé.
FunzineJósvafői-tengerszem
Jósvafő határában, a sűrű erdő mélyén, egy szűk völgy alján smaragdzöld színével teszi varázslatossá az őt körülölelő természetet a Jósvafői-tengerszem. Bár tengerszemnek hívjuk, a megnevezése egészen félrevezető, ugyanis eredetileg a magashegységekben jég által vájt állóvizeket szokták ezzel a szóval illetni.
Jósvafő csodája egy mesterséges tó, amelyet a XX. század közepén hoztak létre áramtermelés céljából, a Baradla-barlangból karsztforrásként kibukkanó Jósva-forrás felduzzasztásával. Ha pedig egy kicsit visszatekintünk a régebbi időkre, akkor megtudhatjuk azt is, hogy a tó helyén 1840-ben a Klein család által létesített malom és villanytelep állt.
A Jósva-forrást hazánk legnagyobb vízhozamú hideg vizű forrásaként tartják számon, melynek két ágából másodpercenként 7000-8000 liter vízzel táplálja a Jósva-patakot. A forrás vize kőmedrekbe terelten zuhog le, majd sebes folyású patakágakba folyik, amelyek felett fahidak teszik még szebbé a hely látképét.
Kotró-tó, Gyékényes
A horvát-magyar határ felett néhány kilométerre találhatjuk Gyékényest, ahol az 1920-as években kezdték el a kavicsbányászatot, amelyet a mai napig szorgosan űznek. Ennek köszönhetően az Örökségünk-Somogyország Kincse címet is elnyert Kotró-tó vize kristálytiszta és kiváló minőségű. Ezáltal nem csoda, hogy évtizedekig Somogy megye ivóvíztartalékának számított.
A Kotró-tó tiszta, akár 8 méter mélységig is átlátható vízének talán a búvárok örülnek a legjobban, akik számára még egy búvárbázis is épült a helyszínen. A búvárok mellett mi is élvezhetjük Somogyország kincsét, hiszen egy szakaszán szabadstrandot is kialakítottak. Itt a tó medre sekély eleinte, egyenletesen, de gyorsan mélyül, és helyenként akár 10–15 méter mély is lehet, míg a kitermelések helyén ennek a duplája is.
Ezenfelül wakeboard, vízibicikli és strandröplabda várja az aktív pihenés mellett voksolókat. Természetesen a horgászok is jól érzik majd magukat itt, hisz számos halfaj a horgukra akadhat. A megfáradt utazókat pedig több vendéglátóhely is várja az idilli, békés tó partján, amelyeknek teraszáról csodálhatjuk a nyugodt vidéket.
Lak-völgyi-tó, Bélapátfalva
A Bükk-hegység nyugati oldalán, az Eger-patak völgyében fekszik Bélapátfalva, amelynek Lak-völgyi-tavát megpillantva egyszerre esik le az állunk és akad el a szavunk. Hazánk egyik legmagasabban fekvő állóvizét zöldellő erdők ölelik körül, amelyek mögül a lenyűgöző, fehérlő mészkőhegy, a 816 méter magas Bél-kő magasodik tekintélyesen a víztükör felé.
Elsősorban nem strandolni járnak ide az emberek, hisz kiépített strand nincs, viszont a fürdés nem tiltott a gyorsan mélyülő tó vizében. A környék egy igazi kánaán a horgászok és túrázok számára, így elsősorban velük találkozhatunk a Lak-völgy-tónál.
A túrázók buja erdei ösvényeken fedezhetik fel a vidék természeti kincseit, amelyeket akár biciklivel is körbejárhatnak, míg a halászokra gazdag halfelhozatal vár. A városon áthalad az Országos Kéktúra egy szakasza is, amelynek kijelölt ösvényeit követve az erdő legszebb részeiben gyönyörködhetünk.
A tó partján, a tűzrakóhelyen bográcsos étkeket is készíthetünk, vagy egy-két finom szalonnát is süthetünk, míg a vadvirágos réteken, a Bél-kő árnyékában piknikezhetünk is. Bélapátfalvára megéri több időt szánni, hisz megannyi látnivalóval vár minket a tavon kívül is. Ilyen például a Bél-kő tanösvény, a Gesztenyés kiállítóház, a Szent István király-templom, a Gilitka-kápolna vagy a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság Temploma is.
Malomvölgyi-tó, Pécs
Pécs környékén lelhetünk rá a Málomi-tavakra, amely egy két tóból álló, zsilipekkel elválasztott mesterséges tóegyüttes. A kettő állóvíz közül a Malomvölgyi-tavat – sokan Keszüi-tóként is emlegetik – 1970-ben hozták létre a Malomvölgyi Arborétum közepén, völgyzárógátas víztározó megépítésével, amelyet forrásokból eredő patakok táplálnak.
A festői szépségű, parkerdővel körülölelt tóban fürödni tilos, azonban unatkozni semmiképp sem fogunk e gyönyörű környezetben. A Malomvölgyi-tó melletti szabadidőparkban a gyerekek a focipályán játszhatnak, míg a felnőttek bográcsoznak, vagy éppen sütögetnek.
FunzineA horgászok is szívesen járnak vissza ide, hiszen kényelmes horgászállásokról várhatják a pontyokat, amurokat, sügéreket, harcsákat és a süllőket is. A tóegyüttes környékén a vizek mellett több közeli messzelátót is útba ejthetünk, mint például a Bagolyvár-, a Zsíros-dombi- és az István-kilátó. Sőt, a tavak körül egy hat kilométer hosszú sétaúthálózat is húzódik, amely mentén több pihenőhellyel, tűzrakóhellyel, ivókúttal, játszótérrel, esőbeállóval és futballpályával is találkozhatunk.
Tarcali-bányató
Hazánk kék lagúnáját Tokajtól csupán 8 km-re, egy kis községben, Tarcalon találhatjuk meg. A hagyományos bányatavakkal ellentétben e kéklő vizű, sziklafalak által határolt tavat nem a talajvizek, hanem források és csapadékvizek töltötték fel.
Ha közelebbről megnézzük a vizét, akkor néhanapján még édesvízi medúzákat is felfedezhetünk benne. Fürödni és horgászni azonban tilos a több mint 10 méter mély tóban, viszont a környéken lévő túraútvonalat megjárva még izgalmasabbá tehetjük a tarcali kirándulásunkat.
A túránk során Európa legnagyobb Jézus-szobrát is láthatjuk, és több olyan ponton haladhatunk át, ahol a táj kinyílik, és a hatalmas, égbe emelkedő falak által körülölelt, csillogó vizű bányató lenyűgöző látványa kápráztat el minket.