Építészeti szempontból Budapest igazi csemege: a középkori emlékektől kezdve egészen a modern korokig egy sokszínű paletta fedi le az építészeti stílusok képviselőit. Mindet felsorolni szinte lehetetlen, így hát a teljesség igénye nélkül szeretnénk egy építészettörténeti sétára invitálni, ahol a gótikától a Bauhausig tárjuk fel a főváros kincseit.
Gótikus és barokk emlékek a Budai Várnegyedben
A csúcsívek, bordás boltozatok, díszes, magasba törő, fényes belső terek a XII. századtól a gótikus építészet által jelentek meg a stílusirányzatok között. A Franciaországban gyökeret eresztő építészeti stílust pedig Suger apát által építtetett templom képviselte legelőször, majd a gótika a XIII. század végére terjedt el egész Európában.
Bár Budapesten a legtöbb, gótikus stílusjeggyel felruházott épület nem ebben a korban épült – például az Országház sem –, mégis a Mátyás-templomot méltán hívhatjuk a gótika egyik legszebb példájának. A Mátyás király esküvőinek is helyszínéül szolgáló templom első falait még a XIII. században húzták fel, s ekkor a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi hazai alkotásává vált. Az idők során azonban mindig az aktuális divatnak megfelelően építették újjá, például a török korban mecsetté alakították.
Végül a viharos éveket megélt templom 1896-ra nyerte vissza régi fényét, Schulek Frigyes tervei alapján, melyek megalkotásakor kiemelt szempont volt az eredeti állapot visszanyerése. A XX. században újabb sorscsapások áldozatává vált az épület, ahol a németek katonai konyhát alakítottak ki, az oroszok pedig istállóként használták. Viszont a 2000-es években egy újabb rekonstrukcióval újjáélesztették a díszítésekben, domborművekben gazdag templomot.
Ha pedig a Mátyás-templomtól indulva nyakunkba vesszük a várnegyed macskaköves utcáit, akkor a bájos házak kapui mögé benézve több helyen gótikus ülőfülkékkel is találkozhatunk. Ezek a múltbéli emlékek egykor valószínűleg a helyi borkimérés helyszínei lehettek, s több mint 60 ház kapualja rejti őket a várnegyedben.
Amennyiben a gótika lenyomatait felfedeztük, a De la Motte-Beer-palota felé kalauzolhatjuk lábainkat, s pár száz évet ugorva az időben, már a XVII–XVIII. században virágzó barokk stílus jegyeit vélhetjük felfedezni az előttünk álló épületben. A Dísz téren álló okkersárga ház barokk kapualján belépve egy barokk palota tárul fel előttünk, udvari árkádsoros loggiával, barokk lakóterekkel, valamint a ház legbecsesebb értékével, a 250 négyzetméter festett, XVIII. századi falfelülettel. A ház első tulajdonosai egyébként a Mária Terézia kötelékébe tartozó De la Motte Ferenc Károly báró és felesége voltak, ám az 1760-ban felépített házban csupán rövid ideig éltek.
A palota földszintjét pedig Buda leggazdagabb polgára, Beer József Kajetán bérelte ki patikájának 1763-tól, 10 évvel később pedig megvásárolta az ingatlant. A ma is látható, művészettörténeti szempontból értékes enteriőr a Beer család idejében jött létre. Az évszázadok során több átalakításon, felújításon is átesett épületet ma a meghirdetett programokon járhatjuk körbe.
Ha felfedeznétek a Budai Várnegyed izgalmas titkait:
FunzineHild klasszicizmusa a folyó másik oldalán
237 éve, hogy Hild József, a klasszicizmus egyik kiemelkedő magyar képviselője megszületett, s a refomkor meghatározó építészeként jelentős szerepet vállalt Pest fejlesztésében, Pest-Buda arcának kialakításában. A klasszicizmusra jellemző oszlopos tagolás, mértani formák, szimmetrikusan kialakított homlokzatok, valamint a harmonikus egyensúly Hild épületremekeiben is visszaköszönnek, akárcsak a Derra-háznál, melyet a nagy árvíz után, 1838-ban építettek újjá a József Attila utca és az Október 6. utca sarkán.
A Hild tervei alapján új életet kapott épületen az ablakok téglány formájúak – a klasszicista stílusjegyeknek megfelelően –, a homlokzat elemeit pedig a harmónia és a rendezettség hatja át. Az építészeti érdekességek mellett az épület nevére is érdemes egy kis kitekintést tenni. Ugyanis az elnevezés a ház első birtokosaihoz Derra Naum görög textilkereskedőhöz és feleségéhez köthető. A Derra Naum család házán Hild után pedig Weber Antal is letette kézjegyét, aki 1870-ben átépíttette azt, majd a XX. század közepén történt meg az épület műemléki helyreállítása.
Mozgalmas romantika karnyújtásnyira a Derra-háztól
Csupán pár perc sétára a Derra-háztól már a XIX. századi romantika stílusjegyein legeltethetjük szemünket. Egy igazi ellenpont ez, hisz a klasszicizmus letisztult, szigorú vonalai után a romantika mozgalmas tömegalakítással dolgozik, s díszes, érzelmekkel telített formákban jelenik meg. Az irányzat egyik legnagyobb magyar képviselője Feszl Frigyes, kinek egyik legismertebb alkotása a romantikus jegyeket is magán hordozó Pesti Vigadó. Ma az épület Feszl romantikus korszakának csúcspontját jelképezi, azonban ez majdhogynem a szerencse műve.
Ugyanis az 1849-es szabadságharc után először Hild József klasszicista stílusban építette volna újjá az épületet. Egy hosszabb huzavona, módosítási kérések sora után azonban Feszl Frigyest bízták meg a tervezéssel, Hild irányítása mellett. Végül 1865-ben adták át Feszl alkotását, melyen Lotz Károly és Than Mór is dolgozott. Az évek alatt pedig megannyi emlékezetes eseménynek adott otthont a Pesti Vigadó: a Szent Erzsébet legendája című oratórium ősbemutatóját itt vezényelte Liszt Ferenc, de fellépett itt Johannes Brahms, Claude Debussy is, a század végén pedig itt tartották Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát.
Az eklektika megosztó képviselője
Még egy szempillantásnyi időre maradjunk a Deák tér környékén, ugyanis a különböző korokat, stílusokat, klasszikus és innovatív elemeket egyszerre ötvöző eklektika – a XIX. század második felében uralkodó irányzat – egyik igencsak monumentális példáját, az Anker-palotát láthatjuk 1910 óta a tér szomszédságában. Az Alpár Ignác fantáziáját megtestesítő épület már a kezdetekkor nem aratott nagy sikert, sőt még a XX. században is Budapest szégyenfoltjaként hivatkoztak rá.
A megannyi kritika ellenére ma is áll az Anker, melyen Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Markup Béla szobrászművész domborműveit láthatjuk. Ha pedig jó pár évet visszautaznánk az időben, akkor Hofi Gézával, Szondi Lipóttal, Rátkai Mártonnal is találkozhatnánk itt, hisz mindannyian az épületkomplexum lakásainak egyikében éltek. A tornyokban otthonra lelő műteremlakásokban pedig a kor művészei alkottak az 1980-as évektől.
Szecesszió: Amikor virágba borult Budapest
Az Európában teret nyert eklektikára a szecesszióval reagáltak, az új építészeti stílus pedig leginkább a díszítőelemekben nyert teret a XIX–XX. század fordulóján. A szecesszió jegyében épült alkotásokat természet ihlette, ornamentikus motívumok, hullámzó vonalvezetés jellemezte, az irányzatot itthon pedig Lechner Ödön teremtette meg sajátos nemzeti stílusával együtt. Magyaros formavilágának egyik legszebb példája a Postatakarékpénztár (akkori nevén Magyar Királyi Postatakarék-pénztár), a kor legolcsóbban, mintegy 1–1,5 év alatt felépített középülete.
Bár Lechnert a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel tüntette ki, I. Ferenc József királyi tanácsos címet adott neki, a korabeli sajtó szerint nagyobb számban keresték a „leskelődők és gúnyolódók” a Postatakarékpénztárat, mint az ügyfelek. A kor technikai vívmányaival felszerelt, Róth Miksa és Zsolnay Vilmos munkájával díszített épület stílusának terjedését azonban ez sem állította meg. Sőt, a takarékosság szimbólumaival, a méhekkel és a kaptárokkal díszített káprázatos Postatakarékpénztárat a Lechner Ödön által megformált magyar népművészeti formanyelv egyik kiváló példájaként jegyezhetjük.
Még több csodás szecessziós épület Budapesten:
FunzineArt decóval a modern vizekre evezve
A szecesszióhoz hasonlóan az art deco is hatással volt a művészet és a design több területére is. A szecessziótól eltérően pedig globális szinten hódította meg a városokat az első világháború technikai globalizációjának köszönhetően. A cikcakk dekorációt leggyakrabban használt stílusban a történelmi építészet és a belsőépítészet hagyományai fonódtak össze a korabeli kortárs képzőművészeti irányokkal, valamint a nyugati országok által ismert egzotikumokkal. A sokszínű iparművészeti irány az épületek tömeg- és részletképzésénél, s homlokzati díszítésében nyilvánult meg.
Bár a szecesszióhoz képest tizedannyi art deco épületre lelhetünk hazánkban, mégis jó néhányat felfedezhetünk Budapesten. Ezek közé tartoznak az eklektikus Anker-házhoz közeli Madách-házak, melyek New York vibrálását hozzák el a Károly körútra. A 11 épületet magába foglaló együttest homlokzatának a tagolása, díszítése és pártázata teszi a főváros egyik legikonikusabb art deco példájává.
A Madách téren egyébként a XX. század elején Erzsébetvárost és a Városligetet összekötő sugárutat terveztek, aminek kapuzataként szolgált volna az árkádos házak tömbje. A sugárút különböző gazdasági okok miatt nem épült meg, ám a Madách-házak és az U-alakú árkádsor megmaradt. Az épület alsó három szintjére mozit álmodtak, azonban Károlyi István gróf közbenjárása miatt ebből végül színház lett, méghozzá a mai Örkény Színház.
A meg nem értett Bauhaus
Szintén a XX. század elején terjedt el a Bauhaus irányzat, a német művészeti és formatervezési iskolából kiindulva. A stílus vizuális nyelvezetét a minimalizmus, a geometrikus formák és az erőteljes árnyalatok jellemzik. S bár Budapesten megannyi házat sorolnak az irányzat alá, mégis felmerül a kérdés, hogy ténylegesen van-e annyi Bauhaus-ház a fővárosban. Ugyanis a szigorú definíció szerint azok a Bauhaus-házak, melyeket az iskola szellemiségében, a Walter Gropius által alapított intézmény növendékei terveztek, minden más, ami csak kinézetében hajaz a Bauhausra, az modern.
Ennek megfelelően léteznek a fővárosban Bauhaus-épületek, csak nem annyi, mint elsőre hisszük, például a Walter Rózsi villa sem az. Hazai tervezők közül Molnár Farkas és Breuer Marcell tanultak Bauhausban, s míg az utóbbinak itthon nincsenek házai, addig Molnárnak annál több. Ilyenek például a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep házai vagy éppen a Lejtő út 2/B szám alatti Dálnoki-Kováts villa.
Az Országos Iparegyesület igazgatója Dálnoki Kováts Jenő megrendelésére készült házzal pedig Molnár Farkas elnyerte a milánói triennálé kiállításon a családi ház kategória legjobb minősítését. A két világháború közötti időszak legnagyobb építészeti sikerét hozó épületben megfigyelhető az életmódhoz illeszkedő praktikus térkialakítás, a karakterét pedig mutatós télikertje adja.
