Az Északi-középhegység legészakibb láncszemeként ismert Zempléni-hegység lankái és megannyi bájos települése igazi téli menedékként szolgálnak, ha egy pillanatra megállítanánk az időt, és belépnénk egy festői képeslapvilágba. Húzzatok ti is túrabakancsot, és fedezzétek fel az idilli falvakat és a környékükön rejlő megannyi szemkápráztató panorámapontot!
Hercegkút
Végeláthatatlan mezőföldek, lágyan hullámzó lankák ölelik védőn Hercegkút aprócska falvát, mely a Hotyka-patak völgyében vár ránk. A kezdetek kezdetén Rákóczi-birtokként ismert község a kuruc harcok során elnéptelenedett, majd a mai lakosok ősei már egy olyan területen telepedtek le, mely a Trautson hercegi család fennhatósága alatt állt. Ennélfogva a név nem véletlen, a herceg iránti tiszteletből, illetve a közeli Pogány-kútra utalva vált az egykori Trautsondorf község Hercegkúttá. Az itteni sváb lakosság képviselői a hosszú évek alatt elsajátították a szőlőművelés tudományát, a község pedig nemcsak a borvidék részévé vált, hanem látnivalóival a világörökségi helyszínek közé is beírta magát.
Merre vigyen a túrabakancsunk?
Hercegkút északnyugati és déli része mesebeli hobbitfalva látképét idézi meg bájos pincesoraival, melyek az UNESCO világörökségi helyszínek között szerepelnek a 2000-es évek óta. A Kőporosi pincesor keszekusza, apró utcácskái romantikus andalgásra invitálnak mindannyiunkat, akárcsak a község határában található Gombos-hegyi pincék. Míg a településtől csupán 15 perc autóútra található Megyer-hegyi tengerszem olyan varázslatos világba enged betekekintést, ahol a monumentális sziklafalak vesznek le a lábunkról egy pillanat alatt.
Háromhuta
Száznál alig számol több lelket Háromhuta falva, ahol egy pillanat alatt a régmúlt világ tárul fel a szemünk előtt. A faluban a XIX–XX. század különleges hangulata keveredik a zempléni, friss szellővel a település díszes homlokzatú, tornácos parasztházainak köszönhetően, melyek a népi építészet örökségének állítanak emléket. Háromhuta egykor Óhuta, Középhuta és Újhuta településrészek összeolvadásával született meg, miközben története mélyen összeforrt az üveggyártáshoz szükséges, 1698-ban alapított üveghutákkal. Azóta pedig olyan, mintha az óra mutatója és vele együtt az idő megállt volna itt.
Merre vigyen a túrabakancsunk?
Ha Háromhutára sodor minket az élet, akkor az aranyos kis utcák rejtette népi építészet képviselői mellett több lánivalóra is lelhetünk a faluban. Így hát vétek lenne kihagyni a római katolikus templomot, a Bretzeinheim-Waldbott-vadászkastélyt, valamint az Óhuta szélén található pálos kolostor romjait és a Könnycsepp-tavat. Amennyiben pedig dúskálunk az energiában a környék egyik leghangulatosabb kilátását is elérhetjük a faluból. A nem mindennapi panorámát ígérő Sólyom-bércről pedig Háromhután, a közeli hegyek magasra ívelő gerincein, illetve a regéci váron is legeltethetjük szemünket.
Füzér
Bár a rivaldafény egyértelműen Füzér várára vetül, azért a település mellett sem mehetünk el szó nélkül, hisz a vidék egyik festői fekvésű falváról beszélhetünk. A szlovák határ közelében elterülő községet vadregényes erdők határolják, túraútvonalak futnak át rajta, miközben a múlt darabkái mesélnek a régi korokról. Így tesznek például a Füzéri Tájház Porták, melyek a XIX. századra, s Hegyközre jellemző építészeti elemeket, illetve a XX. század eleji kisparaszti életmódot mutatják be. Az 1785-ben emelt füzéri református templomban pedig a Pandák Mihály által festett, fakazettás mennyezetet csodálhatjuk meg.
Merre vigyen a túrabakancsunk?
Ha erre járunk, akkor Füzér vára mindenképp bakancslistás, azonban ha több napra érkezünk, akkor a vártól indulva lélegzetelállító panorámapontok kíséretében hódíthatjuk meg a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsát, a Nagy-Milicet.
Mogyoróska
A száz lelket sem számláló Mogyoróskát még a középkorban az erdőterületek kiirtásával létesítették, majd az évszázadok során a község története szorosan összefonódott a regéci várral. Ugyanis a környező településekhez hasonlóan a XVII–XVIII. században Mogyoróska is szinte elnéptelenedett, így a vár akkori ura, Trautson herceg kárpátaljai ruszinokkal élesztette újjá a vidéket. Ma már a hangulatos kis falu az Országos Kéktúra által is ismert lehet, utcáin bandukolva pedig el-elkaphatunk néhány példát a hagyományos népi építészet kincsei közül.
Merre vigyen a túrabakancsunk?
Ha Mogyoróska utcáin már végigbandukoltunk, akkor a vulkanikus hegycsúcson álló, már említett regéci várat vétek lenne kihagyni. Bár sokan Regécről közelítik meg, az erődöt Mogyoróskáról is el lehet érni, a falu központjából indulva, a K és KL jelzéseket követve, melyek végül felejthetetlen panorámához vezetnek minket.
Hejce
Hazánk egyik legkorábbi települése amilyen apró, legalább annyira különleges. A 980-ban alapított, majd az Egri Érsekségnek adományozott zsáktelepülés bájos utcácskáit régmúlt időket megidéző parasztházak szegélyezik, az andalító hangulatra pedig a Szerencs patakon átívelő barokk kőhidak teszik fel a pontot. A faluban kalandozva mindezek mellett érdemes egy pillantást vetni a püspöki kastélyra is, melyet Eszterházy Károly püspök építtetett 1774-ben.
Merre vigyen a túrabakancsunk?
Hejcéről szintén a zempléni vidék képeslapra illő panorámájáért indulhatunk útnak, méghozzá a kb. 700 méter magasra ívelő sziklatornyokhoz, a Solyom-kőhöz. A faluból a P◼ jelzést követve jutunk el először Fehér-kúthoz, ahonnan a P, majd arról balra a P▲ turistajelzés kalauzol el minket a célpontunkig. Fent pedig elénk tárul a Szerencs-patak völgye, az érintetlen erdei területek, valamint a közeli hegyek lankái is.
Funzine
