A hosszú tél után már egy-egy percnyi napsütés is mosolyt csal az arcunkra, miközben repesve várjuk, hogy a természet újra magára öltse legszebb ruháját. Ha pedig az első rügyek megjelennek, akkor a belvárosi terek is újra életre kelnek, melyek közül el is hoztunk néhány eldugott, aprócska teret, ahol először csodálhatjuk meg a tavaszi kikeletet.
Károlyi-kert
A belvárosi paradicsom fogalma új értelmet nyer a Károlyi-kertbe belépve, ahol a zöld oázisokat fémjelző dús lombkoronák, zöldellő gyepszőnyeg, buja virágszigetek díszítik a teret, melynek minden egyes centiméterét áthatja a főúri pompa. Ez utóbbi nem is csoda, hisz a belváros legrégebbi kertjét a középkortól kezdve püspökök, magas rangú főurak, például Károlyi Antal is birtokolta. Így hát egykoron járt itt József nádor, Alexandra Pavlovna (a nádor felesége) és még Mária Terézia is. Ma pedig előttünk áll nyitva a réges-régi ékszerdoboz, melyet napjainkban egy olvasósarokkal tarkított passzázs köt össze a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A kertben a szökőkút monoton csobogását nem egyszer gyermekzsivaj festheti vidámmá, hiszen egy szuper játszótér is vár itt a kisgyermekekre, míg nagyobbakra a POKET-automata és a közösségi könyvtár könyvei. Ha pedig megéheznénk csupán a szomszédba kell átugranunk, ugyanis az Astoria felé vezető kapun kilépve a Csendes Társ ételeivel, italaival tankolhatunk fel.
Múzeumkert
A Károlyi-kerttől csupán egy kőhajításnyira, a körút másik oldalán újfent zöldellő lombkoronák árnyéka alól legeltethetjük szemünket a nyíló természet csodáin. A táncikáló napsugarak között sütkérezve pedig talán nem is sejtjük, hogy milyen hosszú történetívet írt le ez idáig a Múzeumkert. A területet ugyanis még 1813-ban vásárolta meg az állam a Batthyány családtól, 1847-re fel is épült a Magyar Nemzeti Múzeum, majd 1855-ben ünnepélyes keretek között ültették el az első fát a kertben. A létrejötte pedig igazi közösségi összefogás volt: mivel az állam nem segített pénzügyileg, életre hívták a “kertalapot”, melynek javára a múzeum dísztermében rendeztek hangversenyeket. Végül 1880-ban nyerte el végleges alakját a Múzeumkert, ahol ma romantikus sétányok, játszótér, illetve a Geraldine cukrászda is ránk vár.
Trefort-kert
Aligha érdemes a Múzeum-körút vonalától elbúcsúzni, ugyanis a monarchia legnagyobb építészei – Steindl Imre, Wéber Antal, Pecz Samu és Hauszmann Alajos – által megálmodott épületek fogják közre az árnyékos Trefort-kertet. Az egykor a Grassalkovich-ok kezében lévő telket 1809-ben vették meg, mely egészen 1847-ig egyetemi füvészkertnek adott otthont. Majd a század vége felé húzták fel az ikonikus egyetemi épületeket, s a belső udvart Trefort Ágoston, a magyar oktatás legnagyobb reformerének tiszteletére Trefort-kertnek nevezték el. Ma az ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó oázis mindenkit vár, aki hangulatos sétát tenne a Palotanegyed szívében. A vibráló hangulaton, terebélyes lombkoronákon és az impozáns épületeken túl pedig a Műhely Egyetem Café finom falatokat, míg a Könyvtár Klub italokat, kvízesteket, izgalmas előadásokat, koncerteket és megannyi programot kínál az arra járóknak.
Lőrinc pap tér
Az igencsak aprócska, és igencsak eldugott Lőrinc pap tér egyik szegletében az 1893-ban épült Darányi-palota – másképp asztalnokház –, valamint a neoreneszánsz Ráthonyi Reusz-palota találkozik, míg vele szemben a Jézus Szíve-templom magasodik. A tér közepén pedig Zichy Nándor grófnak állít emléket egy grandiózus szobor, ami nem véletlen, hiszen a gróf volt az, aki Győry Teréz grófnővel együtt kezdeményezte a templom felépítését, valamint a tér Mária utcai részén magasodik mind a mai napig Zichy úr palotája is. A hangulatos, belvárosi búvóhely régen kifejezetten bohém környék volt, míg nappal erkölcsös életnek lehettek szemtanúi az erre járók, addig az éj leple alatt dorbézolók vették át a hatalmat a tér felett. Nem is csoda, ugyanis itt működött a kor egyik leghírhedtebb alvilági kocsmája, a Két Pisztoly. Ha a 4-6-os villamos felől érkezünk a térre, akkor vétek lenne csupán eddig elkalandozni, hisz pár lépésre innen a Mikszáth Kálmán tér mediterrán hangulata és a Reviczky utca romantikus bája vár ránk.
Liszt Ferenc tér
Igazán impozáns környezetben, az Oktogon és az Operaház között bújik meg a fákkal szegélyezett Liszt Ferenc tér, melynek végében a Zeneakadémia épülete magasodik. A várostörténeti kalandozásra is kifejezetten alkalmas területet kétoldalt teraszos éttermek, bisztrók, kávézók határolják, így erre járva akár egy gasztrotúrán is részt vehetünk. Ha pedig nemcsak a hely jelenéről, hanem múltjáról is szeretnénk hallani egy-két szót, akkor soraink fűzik tovább a történetet. Sok-sok éven át a tér helyén egy széles utca foglalt helyet, majd a változást a város fejlődésével együtt az itt felépült Valero-selyemgyár hozta el. A kastélyszerű gyár indította be a fejlődést a környéken, az utcát pedig a Fabriken Gassé névre keresztelték. A később Gyár utcaként ismert helyen 1810-ben kezdték meg a fásítást, mígnem 1907-ben már egy parkos terület várt az erre járókra.
Funzine
