Budapest utcáit járva a leghíresebb templomok mellett számos eldugottabb kincsre is bukkanhatunk. Angyalföldön például a szegedi dóm külsejét megidéző Szent Mihály-templomot fedezhetjük fel.
A különleges épület története 1917-ig nyúlik vissza, hiszen a Váci út külső területén ekkor indult meg a szervezett hitélet. Ekkor alakult meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, majd ezután tartottak istentiszteletet karmelita szerzetesek, kezdetben még csak a közeli Tomori utcai iskola két tornatermében. Ezen kezdeményezések hatására az egyházközséget 1923-ra szervezték meg, amivel megnőtt az igény egy új templom megépítésére.
Nem meglepő a párhuzam a szegedi dóm és a Szent Mihály-templom között, ugyanis mindkettő megálmodásáért Foerk Ernő elismert építész felelt, tervei alapján 1929-ben kezdődött el az angyalföldi templom megépítése. Az egy év alatt felépült, grandiózus épületet 1930. szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Ezután 1933-ra emelték az egyházközséget plébániai rangra, 1940-re pedig el is készült a plébánia és a kultúrház is.
Ahogy a legtöbb budapesti épület esetében, a második világháború pusztítása a templomot is elérte. Az ekkor született károkat folyamatosan igyekeztek rendbe hozni, a szocializmus évei alatt pedig többek között egy új liturgikus térrel bővült az épület.
Mai, eredeti pompáját megidéző állapotát a 90-es évektől megkezdett teljes körű felújításnak köszönhetjük, amely keretében kívül-belül ráncba szedték az épületet és az egyedi báját adó ólomablakok és tornyok is renoválva lettek.