Ha Budapest legszebb útját kéne meghatároznunk, nagy eséllyel az Andrássy út lenne a befutó: elegáns üzleteivel, árnyas fáival és a Hősök teréig belátható szakaszaival valóban pazar panorámát kínál. Az idén 150 éves sugárút története azonban elválaszthatatlan a szinte végig alatta robogó, 1-es metróként talán soha nem hivatkozott Földalattitól, így egy cikkben köszöntjük a másfél évszázados utat és az azt már 130 éve szolgáló, hűséges társát.
A magyar Champs-Élysées
Nehéz elképzelni, de a 19. században a VI. kerület főútja a már akkor is zsúfolt és szűk Király utca volt. Ugyan már a reformkor idején is felmerült egy új sugárút létesítése a pesti oldalon, erre végül csak az 1870-es években, Andrássy Gyula miniszterelnök nyomására került sor, aki a magyar Champs-Élyséest képzelte Budapestre. Bár a környék beépítése még jó tíz évig tartott, az akkoriban Sugár-útnak nevezett szakaszt 1876. augusztus 20-án átadták.
Az egykor fakockákkal borított út nyugodt hétköznapjait azonban hamarosan egy egész országot érintő ünnepség rázta fel: érkeztek ugyanis a millenniumi ünnepségek! A Városligetbe azonban a széles úton sem lehetett tömegközlekedéssel eljutni, márpedig több tízezer ember utaztatását kellett volna megoldani.
Felszíni megoldás azonban szóba sem jöhetett, nehogy csorbát ejtsenek hazánk legújabb büszkeségén – ekkor jött az ötlet, hogy a tömegeket valahogyan a föld alatt szállítsák. A kivitelezésre viszont igen szűkös volt az időkeret: az építési engedélyt 1894. augusztus 9-én adták ki, az átadás pedig 1896. május 2-re esett.
A rekordsebességgel megépült útvonal a több mint ezer munkásnak és a fedett bevágásos módszernek köszönhető, ami során a megépített alagutat rögtön visszatemették. Az eredmény pedig nem más lett, mint a kontinens első földalatti vasútja, ami 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része.
Az Andrássy út titkai
A több mint két kilométeres Andrássy utat az eredeti tervek szerint három, építészetben és funkcióban egyaránt eltérő szakaszra osztották, így mi is ezek mentén szemlézzük a látványosságokat.
Fényűző paloták és elegáns butikok bűvöletében
A belvárosból az Andrássy útra kanyarodva valódi világvárosban érezhetjük magunkat: a többemeletes, zártsorú bérházak és a gyönyörűen rendben tartott paloták földszintjein elegáns üzletek kirakatai hívogatnak féktelen vásárlókörútra, de itt találhatók a főváros legjobb éttermei és kávézói is.
Nem meglepő, hogy ez az Andrássy ezen része különösen népszerűnek számít a turisták körében: a városnézőket rögtön a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út sarkán álló, eklektikus jegyeket felmutató, impozáns oszlopairól és sárkányairól ismert Fonciére-palota köszönti. A saroképület 1864-től egészen 1948-ig adott otthont a Foncière Pesti Biztosító Intézetnek, melynek emlékét ma már csak a homlokzaton található felirat őrzi, hiszen az eredeti épület a második világháború során részben megsemmisült.
Szintén itt található a műemléki védettségű, koraeklektikus Saxlehner-palota, ami már messziről vonzza a tekintetet jellegzetes fáklyás kapuőrjeivel. A Czigler Győző tervezte épület 1886-os átadását követően a keserűvízen meggazdagodott Saxlehner-család lakosztályaként szolgált, 1972-től pedig egészen 2012-ig a Postamúzeum otthonául szolgált.
A szakasz legjelentősebb látnivalója a Magyar Állami Operaház, ami nemcsak a millennium, de napjaink egyik legfontosabb kulturális tere. Az 1875 és 1884 között, Ybl Miklós tervei és vezetése alapján felhúzott épület Budapest egyik ékköve, amelynek több mint 140 éves falai között még Sisi és Ferenc József is megfordult.
Innen nem messze található a pesti Broadwayként is emlegetett a Nagymező utca, ami többek között a Mai Manó háznak, a Thália Színháznak, a Budapesti Operettszínháznak és a Hírességek sétányának helyszínéül szolgál.
Az Operával farkasszemet néző Drechsler-palota is megér egy misét, már csak azért is, mert az épület kivételesen nem annak tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem a földszinten működő, fényűző kávéházról – képzelhetjük, hogy micsoda társasági élet lehetett itt az 1800-as évek végén!
A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült neoreneszánsz stílusú, háromemeletes és négyhomlokzatos épület könnyen lehetne az Opera konkurenciája, korabeli feljegyzések alapján viszont Lechner kifejezetten figyelt arra, hogy a Drechsler-palota ne váljon az Opera trónfosztójává:
„Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”
Ezen az oldalon maradva bukkanhatunk rá a szecessziós és neoreneszánsz jegyeket viselő Párisi Nagy Áruházra. Az 1882-ben felhúzott épületet az 1900-as évek legelején vásárolta fel Goldberger Sámuel, aki francia mintára itt akarta létrehozni a kor első, modern áruházát.
Ez persze maradéktalanul sikerült is neki: az átriumos elrendezésű, ötelemetes épület nívóját többek között márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljáró, Zsolnay-díszítőelemek, valamint Róth Miksa üvegablakai fokozzák.
Művészetek útvesztője
A város nyolcszögletű terétől, a 95 méter hosszú Oktogontól kezdve érezhetően megváltozik az Andrássy atmoszférája: az út kiszélesedik, a két szervizútnak köszönhetően pedig fasor jelleget ölt a szakasz. A középső – és egyben legrövidebb – rész zártsorú, de alacsonyabb épületeivel és szellősebb elrendezésével szép átmenetet képez a belváros nyüzsgése és a Hősök tere villái között.
A környéken a századfordulón számos művész, író és arisztokrata lakott – többek között Liszt Ferenc, akinek egykori lakhelyébe is bekukucskálhattok a Vörösmarty utcánál sétálva. A Zeneakadémia korábbi épületében 1881-től 1886-ig lakott a világhírű zeneszerző, akinek eredeti hangszereit, bútorait, könyv- és kottagyűjteményét, valamint személyes tárgyait is megtekinthetitek az idén 40 éves tárlaton.
Az Emlékmúzeum melletti, az Andrássy út 69-71. szám alatti épület ezzel szemben képzőművészeti örökségéről híres: 1877-ben ugyanis a párizsi szalonok mintájára itt nyitott meg az „eredeti” Műcsarnok, ahol a látogatók itt láthatták először Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét és az Iparművészeti Múzeum első kiállítását is.
Miután az 1896-os millenniumi ünnepségekre megépült az „új” Műcsarnok, a régi épület színházként és múzeumként is működött, 1945 óta pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthonául szolgál.
Ha a villák mesélni tudnának
Az Andrássy út utolsó szakasza szintén az utat kettészelő, 123 méteres átmérővel büszkélkedhető Kodály köröndtől kezdődik, aminek négy palotája már az eredeti városépítészeti koncepcióban is megjelent. A Hősök teréig tartó rész Budapest egyik legelegánsabb lakónegyedének számított a millennium idején, így a szakaszt immár teljesen a kertvárosi hangulatú villák és a paloták dominálják.
Az Andrássy út 103. alatt élt Budapest akkor is különcnek számító figurája, a világutazónak, műgyűjtőnek és mecénásnak sem utolsó Hopp Ferenc. Az 1919-ban általa alapított Ázsiai Művészeti Múzeum a főváros kevésbé ismert, de annál lebilincselőbb tárlatát kínálja az érdeklődőknek: a jelenlegi kiállítás a japánpapír sokszínűségét mutatja be, míg az ingyenesen látogatható kert egy hangulatos sétát és egy jógaösvényt tartogat magában.
Hopp mellett bizony Weiss Manfréd és családja is az Andrássy úton talált otthonra. A konzervgyártásból meggazdagodott iparmágnás Magyarország egyik legtehetősebb emberének számított: vagyona egy ponton akkorára nőtt, hogy az Andrássy 114. és 116. szám alatt álló villákba öt évvel hamarabb került világítás, mint az angol királyi palotába. A család a második világháború idején menekülni kényszerült, ami után az épület sokáig kihasználatlan maradt, ma pedig már luxusszállodaként funkcionál.
Ezzel meg is érkezünk az egykor Aréna úti megállóhoz, vagyis a Hősök teréhez. A Kisföldalatti innen az eredeti útvonal szerint az Állatkert felszíni megállója felé kanyarodott, majd szintén a föld felett érte el az Artézi fürdő végállomást.
Ugyan az 1973-as meghosszabbítás során ezek a megállók részben megszűntek, részben a felszín alá kerültek, az átjárást biztosító, ma már látszólag funkció nélküli piros-fehér Wünsch hidat a mai napig észrevehetitek a Városligetben sétálva.
Funzine
