Az 1700-as évek óta fűzik szálak Magyarországhoz a türingiai származású, majd az ország egyik legvagyonosabb arisztokrata családjává vált Wenckheim famíliát. A szerteágazó családfával büszkélkedő rokonság hazánk megannyi vidékén élt és gazdálkodott, mindeközben pedig számtalan káprázatos emléket hagyott maga után. Ismerjétek meg a Wenckheimék történetét, valamint a legfontosabb kastélyaik, villáik izgalmas históriáit!
A Wenckheim család kalandos története
Mária Terézia 1748-ban lovagi címet adományozott a sokáig Wenck-ként jegyzett család egyik tagjának, Wenck Kereszt Jánosnak, aki ezen napon fel is vette a Wenckheim nevet. Majd Kereszt János fia, Wenckheim József Ágoston Harruckern Cecíliával kötött házassága révén hatalmas birtokra tett szert Békésben. Így vált szépen lassan a vármegye egyik legmeghatározóbb szereplőjévé közel két évszázadig a Wenckheim család.
A grófi família egyik legfontosabb tagja József Ágoston unokája, III. gróf Wenckheim József Antal volt, aki Ókígyóson létesített majorságából irányította hatvanezer holdas, virágzó birtokát. Az ő nevéhez köthetjük Újkígyós megalapítását, valamint az ottani dohánytermesztés meghonosítását is.
Bár ahogy halmozta a sikereket a gazdaságban, a szerelemben úgy hagyta el a szerencse szele, hisz két felesége is idő előtt hunyt el. A grófnak végül 67 évesen akadt meg a szeme a kulcsárnőjének lányán, az akkor 22 éves Scherz Krisztinán. Ezt természetesen nem nézték jó szemmel a családban, különösen a gróf örökségét féltő öccse, aki mérgében hat fekete lovas hintóval húzott koporsót küldött nászajándékba a férjnek, a következő üzenettel: „Neked nem aszszony, hanem ez kell.”
A frigynek végül meglett a gyümölcse, és megszületett gróf Wenckheim Annamária Krisztina Regina, aki unokatestvérével, Frigyessel kötött házasságot. Az akkora már 100 ezer holdas Wenckheim-birodalom ekkortájt élte fénykorát, ekkor épült a ma is látható szabadkígyósi kastély, mindeközben pedig 7 gyermekük is született. Végül Frigyes 1912-ben, majd Krisztina 1924-ben hunyt el. Azóta az ókígyósi családi kriptában alusszák örök álmukat, míg gyermekeik és unokáik szétszóródtak a nagyvilágban.
Szabadkígyós – a családi fészek
„Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt” – írják 1897-ben a családi „Emlék-Album”-ban a Dél-Alföld egyik legszebb állapotban fennmaradt kastélyáról.
A historizáló, neoreneszánsz stílusban pompázó kastélyt még 1875 és 1879 között emelték Ybl tervei alapján, melyekben Wenckheim Krisztina kívánságait is belefoglalták. Így lett az épületnek annyi ablaka, ahány nap van az évben, annyi szobája, ahány hét van egy esztendőben, illetve a 4 évszaknak megfelelően 4 épületrésze.
Emellett a kor legmodernebb vívmányaival látták el a házat: gőzgép pumpálta fel a toronyba a vizet, míg az épület körül olyan gázlámpák világítottak, amelyeket a konyha mögötti gázházban fejlesztették ki. A kastélyt a II. világháború után államosították. Jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része, ahol a lenyűgöző angolparkkal körülölelt, nemrég felújított épület ma kiállításoknak ad otthont.
5712 Szabadkígyós, Áchim András u. 23. | Weboldal | Facebook
Wenckheim-rezidencia a fővárosban
Wenckheim Frigyesék az ókígyósi építkezéseket követően Budapest felé is kikacsintottak. A belváros közepén, a mai Palotanegyed gyöngyszemeként húzták fel a fővárosi rezidenciájukat, a család alkalmankénti pesti tartózkodása idejére.
A fővárosi Wenckheim-palotát a kor egyik sztárépítésze, Meining Artúr álmodta meg, a neoreneszánsz, neobarokk, rokokó és biedermeier stílus elemeit felsorakoztatva rajta. De emellett a külső homlokzatán a drezdai barokk stíluselemeit, míg a belső tereiben a XV. századi Lajos-féle jegyeket is fel lehet fedezni. Meining mellett pedig a kor szintén elismert művésze, Jungfer Gyula munkáját dicsérik a palota kapui, rácsai és kandeláberei.
E káprázatos épület munkálatait 1889-ben fejezték be, s a megnyitása óta az egyik legpompásabb palotaként tartották számon. Tánctermeiben hajdanán akár 500-an is perdültek-fordultak, sőt még az uralkodó is megfordult itt.
A Tanácsköztársaság idején az épületet kisajátították, ekkor került először az asztalosok szakegyletének kezébe, de román hadsereg is állomásozott itt, valamint politikai pártok, újságíró- és művészklubok szintén megfordultak az épületben. Végül 1927-ben adta el a család a fővárosnak, ami után 4 éven keresztül folytak az átalakítási munkálatok a mai Szabó Ervin Könyvtár számára.
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. | Weboldal
Gellért-hegyi Wenckheim-emlék
Frigyes és Krisztina 7 gyermeke közül József szintén építkezett Budapesten, méghozzá a Gellért-hegy lankái által övezett villanegyedben, ahol a XIX. század végén és a XX. század elején az arisztokrácia krémje sorra húzta fel a szebbnél szebb villákat. A Mányoki út lejtőjén 1924 óta ékesíti a környéket a neobarokk villa, amelynek hatalmas pompával berendezett szobáiban élt József a családjával.
Józsefet igazi sportemberként ismerték egykoron, ám emellett az autók szerelmese is volt, amiről a kertjében kialakított benzinkút is árulkodott hajdanán. 1944-ben azonban Ausztriába menekült a családjával együtt. Ezt követően a Szakszervezetek Országos Tanácsa költözött a villába, jelenleg pedig több lakrészre osztott lakásoknak ad otthont.
Ha még többet olvasnál a környék villáiról:
FunzineA vidék elhagyatott kastélya
A megbotránkoztató frigy második legidősebb gyermeke Krisztina, vagyis Széchenyi Antalné a fővárost elkerülve, Pósteleken alakította ki otthonát. Ugyanis szüleitől házassági hozományként kapta a békési településen található birtokot, ahol aztán 1905-től kezdte el terveztetni a historizáló neobarokk stílusú kastélyt.
A valószínűleg Siedek Viktor bécsi építész által tervezett épület falait hajdanán különböző színű plüsstapéták borították, illetve 72 helyiségből állt. A házat körülvevő parkban pedig a grófnő kedvenc virágaival teleültetett rózsakertet hoztak létre, amely 600 rózsafajtából és 40 000 tőből állt.
A kastélyban az 1920-as években indult be igazán az élet, több esküvőt is tartottak, a fiatal párok pedig szívesen múlatták az időt a birtokon, sőt az unokák közül ketten is a kastélyban jöttek világra. 1944-ben a grófi család azonban az Egyesült Államokba emigrált, majd a háború után a lakatlan épületből mindent elvittek, ami csak mozdítható volt.
Az uradalom központja
A Békés vármegyei Doboz község egykoron igencsak fontos szerepet töltött be a Wenkcheim család életében, hiszen az itt található vadászkastély az uradalom központjaként szolgált, amely ma általános iskolaként működik. Az egykori kastély mögött elterülő, majd 4 hektáros kastélyparkot az 1880-as években angol stílusban alakították ki, tölgyekkel, hársfákkal, erdei fenyőkkel tarkítva.
Itt bukkanhatunk rá két lenyűgöző építményre is, amelyeket még Wenckheim Dénes, az országszerte elismert, zseniális gazda építtetett 1902-ben. A Szent Kereszt-kápolna, valamint a Wenckheim-kripta homlokzatát is neoromán stílusjegyekkel ruházták fel, míg kupoláikat velencei aranymozaikból készült bibliai jelenetekkel és szentekkel díszítették.
Az eredetileg grófi család kápolnájának épült templom tetőszerkezete vasbetonból készült, itthon ezzel először alkalmazva ezt az építészeti technológiát. Ezenfelül a mészkőtufából faragott szószéke hajdanán a világkiállítás nagydíját nyerte el, az oltároszlopok pedig egyiptomi márványból készültek. A helyiek segítségével rekonstruált templom, illetve a 2006-ban felújított park jelenleg is csodás őszi andalgásra invitál mindenkit.