Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, vagyis a Nyírség és a Felső-Tisza vidéke számtalan természeti értéket, turisztikai látványosságot rejt magában. Ékszerdobozában lenyűgöző tavakra, kastélyokra, múltszázadi emlékekre lelhetünk, amelyek közül most el is hoztunk néhányat nektek.
Vajai-őstó
A Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet páratlan gyöngyszemeként fénylik a 78 hektárnyi területű Vajai-őstó, melynek kialakulása még az utolsó eljegesedés időszakára vezethető vissza. A tó legértékesebb részét az úszó tőzeglápszigetek adják, melyek számos, jégkorszakból fennmaradt növényritkaságnak nyújtanak életteret. Ilyen például a tarajos pajzsika, a különböző orchideafajok vagy éppen a kúszócsalán, ami a jégkorszaki Ős-Tisza idejétől kezdve itt él.
A békés természetvédelmi területen az évek során egyre több hétvégi házat építettek, így a tó partján lassan egy kisebb üdülőövezet alakult ki, ahol engedély birtokában horgászni is lehet. A kéklő jégkorszaki emléktől érdemes ellátogatni a csupán 5 perc autóútra található Vay Ádám-várkastélyhoz is, amely az Alföld egyik legszebb reneszánsz épülete.
Csarodai mosolygó szentek temploma
A Felső-Tisza-vidék egyik legbájosabb épülete a mosolygó szentek temploma, amelyet még a XIII. században építettek. Az elnevezése nem véletlen, ugyanis templomfalainak középkori freskóin a szentek a szokásos ájtatos ábrázat helyett pirospozsgás arccal mosolyognak le ránk. Ez azonban nem volt mindig így, hisz a XVI. században a falu lakossága áttért a kálvini hitre, s ekkor lemeszelték őket, majd a mennyezetet kazettás faragványokkal, a falat pedig népies növénymintákkal díszítették. Így a szentek egészen az 1970-es évekig rejtve maradtak, amikor is a templom restaurálása során újra felbukkantak a mészréteg alól.
4844 Csaroda, Kossuth Lajos u. 4.
Szabolcsi földvár
Egy kis község, Szabolcs ékköveként tündököl Közép-Európa legnagyobb, épségben maradt földvára, amelyet még a X. században emeltek. A területen 1894-ben került sor a legelső régészeti kutatásra, aminek köszönhetően kiderült, hogy a földvár két korszakban készült, tehát a honfoglaláskor a magyarok már egy meglévő erődöt erősítettek meg.
Majd a XX. század közepén egy újabb feltárás által megtudhattuk azt is, hogy a keleti oldala mentén egy 7 méter széles, 3 méter mély vizesárok húzódott, ami a várat mesterséges szigetté alakította, így csak felvonóhíddal lehetett megközelíteni. A régi földvárakhoz hasonlóan itt is a gerendaszerkezetet töltötték fel földdel, amiből ma már csak a háromszög formájú hatalmas sáncokat láthatjuk.
4467 Szabolcs, Petőfi út 30.
Túristvándi vízimalom
Túristvándin és környékén számos népi lakóház, tájház között andaloghatunk, ám mindezeket túlragyogja a túristvándi vízimalom, ami a legismertebb látványosság e vidéken. Hazánk utolsó működő vízimalmát a XVIII. század végén építették, népi stílusú szerkezettel és három alulcsapós vízikerékkel felszerelve. A Közép-Európában is ritkaságszámba menő építményt 1927-ben korszerűsítették, új gépészeti berendezésekkel egészítették ki, majd a XX. század közepén, valamint végén szintén több felújításon esett át. Az ide érkezőkre az épületben egy kiállítás vár, ahol a malom történetéről, illetve működéséről mesélnek a látogatóknak.
4944 Túristvándi, Zrínyi u. 29,
Kölcsey-Kende Kastély és parkja
A Szamos folyó partján a Kende család a XIX. században, angol mintára alakította ki a klasszicista stílusú családi kúriája mellé a lenyűgöző, 13–14 hektárnyi kastélyparkot. A természetvédelmi területen napjainkban egy tanösvény fut, amelyen végighaladva 18 információstábla segítségével ismerhetjük meg a park növénygyűjteményének érdekességeit.
Majd az 1913-as állapotoknak megfelelően felújított épületbe belépve, a kastély különböző kiállításain további információmorzsákat ejtenek el előttünk. Megismerkedhetünk a Kölcsey és Kende család történeteivel, a nemesi és paraszti konyhakultúra kapcsolatával, valamint a Bereg-Szatmári-sík természeti jellemzőivel is. A kastélypark – illetve télen a kastély is – előzetes bejelentkezést követően látogatható.
4732 Cégénydányád, Dózsa György u. 9. és 13. | Weboldal