Hivatalosan is beköszöntött a hőn áhított jó idő, így végre mi is több időt tölthetünk a szabadban. Tavaszköszöntő összeállításunkban vadregényes ösvények, magasba törő hegycsúcsok, kalandos szurdokok, tóparti sétányok, patakparti ösvények, elhagyatott várak és bájos pincesorok is helyet kaptak, hogy biztosan kedvet kapjatok egy napsütéses hétvégi kiruccanáshoz. Kirándulásra fel!
- Sziklák és hegyormok
- Családbarát tanösvények
- Vízközeli látnivalók
- Vadregényes szurdokok
- Elhagyatott romok és kápolnák
- Bájos pincesorok
Sziklák és hegyormok csúcsain
Róka-hegyi kőfejtő, Budapest
A Róka-hegyen egészen az 1940-es évekig működött Budapest legnagyobb mészkőbányája, melynek sárga bányaudvara messziről is jól látszó tájsebként tátong a város felett. A sziklamászók és kirándulók kedvelt célpontját normál esetben a csillaghegyi HÉV-megállóból tudjuk a legkönnyebben elérni, de a Gőtés-tó irányából közelítve sincs messze. A Róka-hegyen több barlangot, gazdag állat- és növényvilágot, valamint egy tanösvényt is találunk, sziklafalai a Grand Canyont juttatják eszünkbe, 254 méter magas ormáról pedig lélegzetelállító panoráma tárul elénk.
Kálvária-hegy, Budapest
A Budai-hegység Hármashatár-hegyi tömbjéhez tartozó csúcsok közé tartozik a Les-hegy, a Szarvas-hegy, illetve a 384 méter magasra nyújtózó Kálvária-hegy is. A tetején található Golgota-keresztjeihez egy meredek keresztút vezet fel az erdő sűrűjében, azonban a fenti kilátásért mindenképpen érdemes megmászni. A kopár csúcsról elképesztő panoráma nyílik a környékre, látható például az egész Solymári-völgy, a Budai-hegység és a Pilis jelentős része is, tiszta időben pedig a főváros több, ikonikus épületét is kiszúrhatjuk. Kultúrtörténetileg is izgalmas úti cél: ugyan a jelenlegi, V. Majzik Mária képeivel díszített keresztutat Pesthidegkút katolikus lakói építtették, bizonyos források szerint már az 1700-as évek végén is idejártak a helyi hívek a nagyböjti időszakban.
Budai kaptárkövek, Budakeszi
Az érdekes természeti képződményeket egy kellemes sétával tudjátok megközelíteni Budaörs vagy Budakeszi felől, az odaút során pedig csodálatos látványban lesz részetek. A kaptárkövek keményebb, szilárdabb kőzetekből álló kövek, amelyek ellenálltak az eróziónak, így cukorsüveg alakban emelkednek ki környezetükből. A két, már messziről szembetűnő budai kaptárkőben több mélyedés található, melyek eredete nem ismert, sokak szerint méheknek adtak otthont, mások vallási helyeknek tulajdonítják őket, amibe vagy áldozati tárgyakat vagy halottak hamvait helyezték.
Nyakas-kő, Biatorbágy
Budapesttől alig 40 percre, Biatorbágy déli határában található a jellegzetes alakjáról ismert és elnevezett Nyakas-kő, amelynek lapos tetejére száraz időben akár ki is mászhatunk, valamivel magasabbra mászva pedig gyönyörű kilátás tárul elénk a sziklaformációkra és a környező településekre. A Nyakas-kő parkolóból indulva, a Madárszirtet és a Százlépcsőt útba ejtve egy kellemes egyórás délutáni kirándulás alkalmával (1,9 km) bejárhatjuk a népszerű kirándulóhelyet. Mivel a sziklán nincs korlát, és néhol kisebbeket-nagyobbakat ugorva lehet kimászni a tetejére, valamint az ösvény is sokszor meredek és többnyire csúszós, a túraútvonalat gyerekeknek nem ajánljuk.
Biatorbágy még sok csodás látnivalót rejt magában:
Sorrento-sziklák, Budaörs
A Budaörsi-kopárok közkedvelt célpontjai a Sorrento-sziklák, amelyek egy vadregényes, fenyvessel borított részen vezetik végig a túrázókat. A sziklacsoport az olasz Sorrento tengerpartjánál található sziklákról kapta a nevét, ez a mediterrán életérzés pedig a környék kopár csúcsainak megmászása közben is visszaköszön. Ezek a különleges természeti képződmények néhány méterre helyezkednek el egymástól, így könnyedén bejárhatjuk őket egy óra alatt, akár családosan is.
Vaskapu-szikla, Pilisszentkereszt
Az ámulatba ejtő sziklaformációt legegyszerűbben Pilisszántótól Klastrom felé tartva érhetjük el. Utunk a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor romjain, a Klastrom-forráson és az árvalányhajjal teli réten keresztül vezet a Vaskapu-szurdokvölgyhöz, ahonnan a meredeken felkapaszkodva a Vaskapu-sziklánál lyukadhatunk ki. A 6 és 15 méter magas, lenyűgöző sziklakapuk valószínűleg hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek. Ide felérve, a Dobogókőre és a Két-bükkfa-nyeregre táruló kilátás azonnal elfeledteti velünk a megtett kilométerek fáradalmait.
Családbarát tanösvények Budapesten és környékén
Sas-hegyi tanösvény, Budapest
Hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon várja a kirándulókat a zegzugos lejtőkkel tarkított Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, amely a nyüzsgő főváros felett 250 méterrel, egyfajta zöld szigetként bújik meg. A lakóházak övezte hegy tetején 30 hektárnyi zöldterületet kerítettek el, ahol 850 méteres tanösvény és a lélegző városra különleges panorámát biztosító kilátóterasz is kialakításra került.
Fő-kúti fenyves tanösvény, Páty
A kedvelt pátyi kirándulóhelynek számító pihenőerdőnél – melyet a helyiek csak Fenyvesként emlegetnek -, találjuk a 2001-ben létesített Fő-kúti fenyves tanösvényt. Megközelíteni a zöld négyzettel jelzett turistaúton tudjátok a Fő-kúti parkerdő parkolójából indulva. Az 1940-es években telepített erdőben futó tanösvény nemcsak a fekete fenyőről és fenyvesekről szolgál hasznos tudnivalókkal, de bemutat többek között egy hasadékbarlangot is. A korláttal védett tanösvény hangulatos piknikezésre és a Fő-kúti forrás felkeresésére is lehetőséget ad.
Gubóvirág tanösvény, Budaörs
A Budai-hegység déli peremén nyugvó Budaörsi-kopárok felfedezése már önmagában is egy látni- és tapasztalni valókban gazdag vidék, de a változatos táj és annak alapkőzete, a dolomit a gazdag élővilágnak is otthonául szolgál. A mediterrán hangulatú sziklagyepek viszontagságos múlt és féltett növénykincsek őrzői egyaránt, a területén futó 6 állomásos, magas gubóvirág jelezte Gubóvirág tanösvényt mobilalkalmazással és egy letölthető tájékoztatófüzettel mégis könnyen bebarangolhatjuk.
Jági-tanösvény, Pilisszentiván
Pilisszentiván éke a felújított, 4,3 km hosszú Jági tanösvény, amelyet a sportpályától indulva, nagy tölgyfák árnyéban közelíthetünk meg. Apró ösvényen vezet majd utunk, s kis idő múlva a túránk leghangulatosabb részéhez, a békáktól hemzsegő Jági-tóhoz érkezhetünk meg. A tavat megkerülve, az Arany-patak és a felette álló fahíd festi a tájat gyönyörűvé, ahol a patakot átszelve lassan a tanösvény legmagasabb (290 m) pontjánál lyukadunk ki. Az ösvény itt még nem ér véget, egy hangulatos erdőbe kalauzol minket, ahol az egyik állomásnál egy kétezer éves település régészeti feltárását fedezhetjük fel.
Fóti-Somlyó tanösvény
A Fóti-Somlyó tanösvény mindössze 25 km-re fekszik Budapesttől. A lepkék hegyeként emlegetett, dombnagyságú tanösvény változatos élővilágon keresztül kalauzol bennünket a helyi jellegzetességek széles tárházában, ráadásul mesés panorámával ajándékozza meg az idelátogatókat, akiknek a dombtetőre érve pazar kilátásban lehet részük a Budai-hegységre és a Pilis hegyeire. A 2,5 óra alatt bejárható, körvezetésű tanösvény a Fáy présháztól indul, onnantól bízzuk magunkat a kék lepkék jelzéseire, melyek megbízhatóan vezetnek végig minket az útvonalon, legyünk akár másodmagunkkal vagy épp a családdal.
Gyadai tanösvény, Szendehely
A Börzsöny és a Cserhát hegyei között vezető, 13 állomásos Gyadai tanösvény egy változatos, élményekben és izgalmas látványelemekben bővelkedő, kicsik és nagyok számára egyaránt ideális túraútvonalat takar. Kiindulópontunk a Katalinpusztai Látogatóközpont: innen a zöld T-jelzést követve egy darabig a Lósi-patak vonalában haladunk, majd két hídátkelés után megérkezünk egy tágas rétre. A tisztásról bal kéz felé fordulunk le, bakancsunkat a mesebeli ártéri erdőt átszelő pallósoron lépdelve tartjuk szárazon, majd kiérünk egy újabb rétre, aztán vissza a Lósi-patak völgyébe, ahol egy billenő híddal is találkozunk, mielőtt kitoppanunk a Naszályhoz tartozó Gyadai-rétre. Ezután következik csak túránk csúcspontja: a mély szurdokvölgy felett átívelő, 15 méter hosszú függőhíd. A híd után nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra vonalát, és egy óra múlva már vissza is érünk túránk origójához.
Még több izgalmas látnivaló az egész családnak:
Kirándulás vízközelben
Naplás-tó, Budapest
A szellemesen Budapest Balatonjaként is aposztrofált Naplás-tó a XVI. kerületi Cinkota környékét gazdagítja. Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize 1978-ban alakult, vízpartja pedig számos aktív kikapcsolódási lehetőséggel kecsegtet bennünket. Ha valóban kiszakadnánk a városi nyüzsgésből és lelassulnánk kicsit, a teknősmozi, a nádas természetközeli hangjai, a tóparti láblógatás, a tűzrakóhelyeken békés sütögetés maradéktalanul hozzák majd ezt az élményt. A tavat körbeölelő, a cinkotai Kis-erdőn át futó tanösvény a hely erdős, lápos és mocsaras élővilágával ismertet meg bennünket, a kilátóból pedig megcsodálhatjuk a kertváros tüdejeként is ismert tóvidéket.
Sasfészek-tó, Páty
Páty szomszédságában találjuk a Sasfészek-tó néven ismert, 4 hektárnyi területen elterülő tavacskát, mely mérete ellenére fontos vizes élőhelynek számít. A természetes tó élővilága kifejezetten gazdag: védett vízimadarak, hüllők, kétéltűek, esetenként vidrák otthonául is szolgál. A rendezett tó nádasában 2018 óta tanösvény kanyarog, melynek 6 állomását bejárva a tó lakóit ismerhetjük meg részletesebben. A tó körül található pihenőpont piknikezésre, a kilátó madármegfigyelésre, míg a tóba nyúló stég gondtalan, vízközeli kikapcsolódásra ad lehetőséget.
Etyeki horgásztó
A vízparti kikapcsolódás szerelemeseinek ajánlunk az Etyek határában fekvő, mintegy 21 hektáron elterülő etyeki horgásztavat. Az 1970-es években létrehozott mesterséges tó sok szálon kötődik a vidékre jellemző szőlőhöz és szőlőtermesztéshez, hiszen azzal a céllal hozta létre a Hungaronvin, hogy a híres Törley pezsgő alapjául szolgáló hatalmas szőlőterületeket öntözhessék majd a vizéből. A tó vízpótlását az Etyek központjában található Magyar-kútként ismert forrás biztosítja, zártkörű működése lévén azonban a tavat csak az Etyeki Horgász Egyesület, illetve tagjainak vendégei horgászhatják.
Tovább a horgásztó honlapjára >>
Dömörkapu-vízesés, Szentendre
A szentendrei Dömörkapu nem csak azért népszerű célpont a kirándulók körében, mert gyönyörű, közel van a fővároshoz és gyerekekkel is könnyen bejárható. Azért is közkedvelt, mert a térségben számtalan gyönyörű természeti kincset találhatunk. Ilyen például a Bükkös-patak, a Lajos-forrás és a Dömörkapu-vízesés is, amely a főútra kiérve, majd balra fordulva kényelmesen megközelíthető. A hídnál megtaláljuk az apró, de annál különlegesebb vízesést, amelyet néhány lépcsőfokon leereszkedve tekinthetünk meg közelebbről is.
Jegenye-völgyi-vízesés, Solymár
A Budai-hegység legnagyobb vízesése Budapesttől 20 kilométerre, Solymár határában található, és a varázslatos Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak táplálja. Különleges látványt nyújt az erdő mélyén megbújó, körülbelül 4 méter magasról csörgedező víz, ezzel az egyik legnépszerűbb kirándulóhellyé avanzsálva a térséget. A túra viszonylag rövid, másfél óra alatt teljesíthető és akár babakocsival is gond nélkül körbejárható. A vízesést leginkább felülről lehet megcsodálni, de le is lehet mászni az aljához, ezt azonban óvatosan tegyétek meg, mert csúszós lehet a terep.
Veresegyházi-tavak tanösvény
A három tóból álló Veresegyházi-tavak tagjai a Pamut-tó, az Ivacsi-tó és a Malom-tó, amelyek mindegyike igazán népszerűnek számít a közelben élő horgászok körében, nyáron pedig strandolásra is tökéletes helyszín a tó egyik szakasza. A partjaikon végigfutó tanösvény bejárása közben vadkacsákkal, orchideákkal és akár még édesvízi medúzákkal is találkozhatunk. A 4880 méter hosszú terület önállóan és idegenvezetéssel is körbejárható. A kis kör 2-2,5 óra alatt teljesíthető, míg a nagy kör bejárása 4-4,5 órát vesz igénybe. A Malom-tavat 1985 óta természetvédelmi területként tartják számon, így fontos, hogy ottlétünkkor vigyázzunk a természetre. A tó környezetében fapadokat is találhatunk, ahol hangulatos környezetben piknikezhetünk. A tanösvény április elejétől október végéig látogatható.
Völgyek és szurdokok mélyén
Dera-szurdok, Pilisszentkereszt
A Pilisszentkereszttől délre található, meredek sziklákkal határolt Dera-szurdok 1 km hosszú. Az itt lévő Dera-folyón apró fahidacskák ívelnek át, melyeken áthaladva igazi mesebeli érzésünk támadhat. Mivel a túra útvonala nem túl hosszú, egy óra alatt bőven felfedezhetjük a szurdokot, de szerencsére a közelben több egyéb túraútvonal is van. Budapestről hévvel Pomázig, majd onnan távolsági buszokkal tudunk legpraktikusabban eljutni az erdőig.
Vasas-szakadék, Szentendre
Szentendre külterületén, a Cseresznyés-hegy északi oldalán egy különleges, kettétört hegyet figyelhetünk meg, ez a Vasas-szakadék. A nyolc méter magas vulkáni andezittufából álló természeti képződmény olyan látványt kelt, mintha kettévágták volna a hegyet, azonban a szakadék valójában a földmozgás hatására alakult ki, amely elválasztotta egymástól a kőzeteket. Összesen öt különböző méretű barlangot rejt a hasadék, melyek mindegyikét érdemes bejárni, akár gyerekekkel is, hiszen biztosan lenyűgözi majd őket a mohával benőtt, hatalmas sziklák látványa, amely leginkább egy varázsvilágra emlékezteti a kirándulókat.
Holdvilág-árok, Pomáz
Igazi vadregényes túra várja a Pilis egyik legizgalmasabb túraútvonalán elindulókat, amely egy vaslétrákon és fahidakon keresztül megközelíthető kanyonon visz keresztül. A szurdok egy rövidebb szakaszon, úgy 50-60 méteren keresztül keskeny, egyemberes kanyonná szűkül, így kisgyerekekkel nem ajánlott a látogatása. A kirándulást érdemes a Budapesttől egy órára található, volt csikóváraljai turistaház előtti parkolóból indítani, ahonnan a piros kereszt jelzés vezet majd el minket a kultikus Holdvilág-árokig, amely csak teljesen száraz időben látogatható biztonságosan. Ottjártunkkor semmiképp ne hagyjuk ki a Meteor-létra megmászását és a mély kanyonba való leereszkedést. Ha azonban inkább a kényelmesebb útvonalat választanátok, egy szerpentinező ösvényen keresztül ki lehet kerülni a szurdokot.
Elhagyatott romok és kápolnák nyomában
Egri vár másolata, Pilisborosjenő
Az Egri csillagok (1960) című filmet valójában nem az egri várnál forgatták, hanem onnan nagyjából 130 kilométerre, a Pilis legszebb hegycsúcsának (Nagy-Kevély) lábánál, a Pest megyei Pilisborosjenőn. A forgatás miatt a település határában megépítették a vár másolatát, és a kirándulók nagy örömére a filmes munkálatok lezárulását követően nem bontották le. Előszeretettel látogatják a piknikezők, és a Kevélyhegyi tanösvény miatt szívesen járnak erre a túrázók is. Errefelé húzódik az Országos Kéktúra útvonala, és nem messze található a Teve-szikla, illetve a Mackó-barlang. Visszatérve a forgatásokra, a festői környezetben fekvő álvárromnál rögzítettek jeleneteket a Magyar vándor, a Rab ember fiai és az Angyalbőrben című filmek csapatai is.
Boti-kápolna, Etyek
Etyek botpusztai falurészén magasodik már több mint 600 éve a Boti-kápolna kopottas, késő gótikus épülete. A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom elődje már állhatott a 12. században, ennek részleges lebontásával és díszesebb újjáépítésével jött létre valamikor a 15. század elején a ma is látható, egyterű, délről és sarkain támpillérekkel ellentartott szentély. Az 1700-as évek közepén két olasz szerzetes észak felől egy klastrommal toldotta meg a templomot, ami pestisjárványok idején ispotályként működött – a hagymasisakos torony szintén ebből az időszakból származik. Feltehetőleg az eredeti, Árpád-kori épületből maradt ránk a kápolna legdélebbi sarkát díszítő kőtábla, amibe egy rontásűző, a sámánhit sok évszázados továbbélését bizonyító jelet karcoltak bele.
Mária-kápolna, Budaörs
A 235 méter magas Kő-hegy Budaörs lakott területén, a Budai-hegység részeként Budapest központjától északra található. A mészkősziklákkal tarkított hegység tetejére épült kápolna és kereszt a térség egyik leghíresebb látványosságává vált, sőt zarándokhelyként tartják számon őket. A túra könnyű, hiszen kiépített lépcsősor vezet a nemrégiben felújított Mária-kápolnához, melynek bal oldalán találhatjuk meg a Kőkeresztet. A kápolna ugyan jelenleg nem látogatható, de mindezek ellenére is érdemes körbejárnunk a hegyet, hiszen tetejéről páratlan kilátás tárul elénk.
Premontrei templomrom, Zsámbék
Feltétlenül érdemes közelebbről is megnézni magunknak Zsámbék középkori eredetű templomát, melynek romos állapota nem háborúskodás vagy birodalmi bosszú eredménye. Az 1220 és 1234 között késő román és korai gótikus stílusban épült, kéttornyú bazilika a térséget 1763-ban megrázó nagy komáromi földrengésben rongálódott meg. Az azóta eltelt két és fél évszázad során nem sok minden változott rajta. A romtemplom nyitvatartási időben belépőjegy váltásával tekinthető meg, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy a látványosság kutyussal sajnos nem látogatható.
Zichy-kápolna, Lórév
Közel a Duna főágához, a Csepel-sziget déli részén található Pest megye egyik legrégebben lakott helye, a Ráckeve melletti Lórév. A kicsiny község tüneményes nevezetessége a Duna árterében, egy csendes szigeten álló Zichy-kápolna, melyet még a túlparti Adonyból is szabad szemmel megpillanthatunk. Az 1859-ben épült apró, egyhajós épületet gróf Zichy Ödön, volt Fejér megyei alispán emlékére állították, akit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után ezen a helyen végeztek ki. A tragikus történetű helyszín mégis sokakat vonz romantikus, neogótikus küllemével és festői környezetével.
Keressétek fel a Budapest-környéki káprázatos kastélyokat is:
Bájos pincesorok mentén
Pátyi Pincehegy
Különleges, múltidéző sétával, látnivalókkal kecsegtet az igazi kuriózumnak számító pátyi Pincehegy, a maga 200-nál is több présházzal büszkélkedő pincesorával. Nem túlzunk, mikor azt mondjuk kuriózum, hiszen ez a Zsámbéki-medence egyik legegységesebben megmaradt pincesora. A különféle fák, hársak, diók, kőrisek és akácok közt megbújó pincék a 19. század első felében épültek, és mind a mai napig túlnyomórészt rendezetten, itt-ott újjáépítve várják látogatóikat. A szőlőfajtákról elnevezett utcákon barangolva padok és asztalok teszik kényelmessé a meg-megpihenést.
Monori Pincefalu
„Az ezer pince városa”, vagyis Monor Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Monor-Irsai-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. A hely nemcsak a 190 méteres magasságba törő Strázsa-hegyről nevezetes, de azokról a löszbe mélyített romantikus pincéiről és présházairól is, melyek oly hűen adják vissza a vidéki idill hangulatát. A szőlőterületektől elkülönült pincefalu nemcsak ezen a vidéken, de az országon belül is páratlan, amibe mintegy 960 pince és présház, illetve szőlészeti és borászati tanösvény nyújt bepillantást, melynek legvégén egy játszótérrel körülölelt kilátóból vethetünk pillantást a hullámzó dűlőkre. Érdemes a falu Facebook-oldalát is nyomon követni, mert időről időre pincenyitogató eseményekkel kedveskednek az ide látogatóknak.
Tovább a Pincefalu Facebook-oldalára >>
Ócsai pincesor
A Franciaországból Ócsára települt premontrei szerzetesek nemcsak imakönyveiket hozták magukkal, hanem a szőlőművelés kultúráját is. Az öreghegyi pincefalu nádfedeles építményei azonban későbbi korok szülöttei: a sajátosan alföldi, nyeregtetős, tömött sorokba rendezett és földbe vájt pincék hazánkban egyedülálló gazdasági műemlékegyüttest képeznek, számuk pedig megközelíti a százat. Ha összefuttok egy helyi gazdával, érdemes szóba elegyedni vele: így megtudhatjátok, mi is az a gádor, hogyan vájták ki az ősök a pincéket, és a végén még talán egy kóstolót is kaphattok!
Etyeki pincefalu
A Budapest szőlőskertjeként elhíresült Etyek térségében már a rómaiak idejében is szívesen termesztették a fás szárú, fürtös termésű növényt, ám a valódi virágkor az 1700-as években, a német telepesek megérkezésével köszöntött be. Az Etyek-Budai borvidék egyik, nemzetközileg jegyzett filmstúdióval is rendelkező névadó települése ma több száz, kőből épült pincével és kiváló borokkal várja az idelátogatókat. A történelmi jelentőségű Körpincesor, a 15. század elejéről való (kissé rozoga állapotú) botpusztai kápolna, a mögötte elterülő horgásztó és a falu felett, a nyugalom és béke oázisaként emelkedő Kálvária-domb mind kötelező látnivalók, de a főváros közelsége, az elbűvölő vidéki hangulat és a pincefalu gazdag gasztronómiai kínálata is garancia az élményekben gazdag időtöltésre.