Ha igazán színpompás őszi kirándulóhelyeket kerestek, szemezgessetek válogatásunkból, amiben összegyűjtöttük nektek Budapest környékének legizgalmasabb látnivalóit!
Milyen őszi kirándulóhelyeket keresel?
- Sziklákat és hegyormokat
- Völgyeket és szurdokokat
- Bányákat és kőfejtőket
- Kilátókat és panorámapontokat
- Tanösvényeket
Sziklák és hegyormok
Apáthy-szikla, Budapest
A II. kerületi gyöngyszem egy 242 méter magas dolomitrög, amely az Ördög-árok lipótmezei része fölé magasodva hívogatja a túrázni vágyókat. Több mint 26 védett növényfaj mellett különféle rovaroknak, mint például a nagy hőscincérnek és az imádkozó sáskának is otthont ad. A környéken járkálva könnyen észrevehetjük a kőfelületek kagylólenyomatait, amelyek bizonyítják, hogy a terület valaha víz alatt állt. Ha arra jártok, az Árpád-kilátót és a Kecske-hegyet is útba ejthetitek. Lélegzetelállító panoráma vár! A legegyszerűbben a Batthyány tértől a 11-es busszal közelíthető meg.
Csíki-hegyek, Budaörs
Budapesttől egy kőhajításnyira kellemes budaörsi barangolásra hívnak a Csíki-hegyek. A Budai-hegységhez délen kapcsolódó Csíki-hegyek lankái önmagukban is lenyűgözőek, a 300 méter magasság fölé törő, itt-ott kopár és egyben mediterrán hangulatú vidék mind ebből adódóan, mind a kilátás miatt kedvelt kirándulóhely. Az egy fő-, illetve egy mellékvonulatból álló Csíki-hegyek fővonulatához a Huszonnégyökrös-hegy, a Ló-hegy, a Szekrényes-hegy és a Farkas-hegy tartozik. A fővonulat tagjainak vadregényes térsége valaha a hazai filmgyártás kedvelt szabadtéri helyszíne volt, mára pedig a túrázók és a természetben kikapcsolódni vágyók számára ideális célpont, melyet a sárga jelzésű turistaút szel át.
Kő-hegy, Szentendre
Szentendre és Pomáz határában található a Visegrádi-hegység legdélebbi hegyeinek egyike, a vulkáni eredetű Kő-hegy. A több millió évvel ezelőtt keletkezett hegy kövein máig megfigyelhetőek a vulkáni maradványok. A mindössze 366 méter magas vonulat tetején épült a Kő-hegyi menedékház, ahol a finom ételek és italok mellett akár éjszakára is megpihenhetünk. Itt érdemes néhány percre megállni, hogy a Duna-menti síkság nyújtotta csodálatos kilátásban gyönyörködhessünk. A túra könnyűnek mondható, kis szintkülönbséggel, így családok számára is megfelelő úti cél lehet.
Nagy-Szénás, Nagykovácsi
A Budai-hegység elképesztő panorámájáról híres Nagy-Szénás (550 méter) nem csak kerek dolomitkúpjaival, hanem 1965 óta Európa Diplomával is büszkélkedhet, ami annyit jelent, hogy a természeti értékekben különösen gazdag területek közé sorolják. Ezeket a természeti kincseket mutatja be a Nagykovácsiból induló, csupán kétkilométeres tanösvény is. A hegytetőre érve többféle hosszúságú útvonalon folytathatjuk kalandunkat, de mindenképpen érdemes útba ejteni a hegy oldalában megbújó két kis barlangot, a Nagyszénási-barlangot és a Nagyszénási-sziklaüreget, illetve a fákkal és vadvirágos ligetekkel tarkított Kutya-hegyet is.
Nyakas-kő, Biatorbágy
Budapesttől alig 40 percre, Biatorbágy déli határában található a jellegzetes alakjáról ismert és elnevezett Nyakas-kő, amelynek lapos tetejére száraz időben akár ki is mászhatunk, valamivel magasabbra mászva pedig gyönyörű kilátás tárul elénk a sziklaformációkra és a környező településekre. A Nyakas-kő parkolóból indulva, a Madárszirtet és a Százlépcsőt útba ejtve egy kellemes egyórás délutáni kirándulás alkalmával (1,9 km) bejárhatjuk a népszerű kirándulóhelyet. Mivel a sziklán nincs korlát, és néhol kisebbeket-nagyobbakat ugorva lehet kimászni a tetejére, valamint az ösvény is sokszor meredek és többnyire csúszós, a túraútvonalat gyerekeknek nem ajánljuk.
Vaskapu-szikla, Piliszentkereszt
Az ámulatba ejtő sziklaformációt legegyszerűbben Pilisszántótól Klastrom felé tartva érhetjük el. Utunk a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor romjain, a Klastrom-forráson és az árvalányhajjal teli réten keresztül vezet a Vaskapu-szurdokvölgyhöz, ahonnan a meredeken felkapaszkodva a Vaskapu-sziklánál lyukadhatunk ki. A 6 és 15 méter magas, lenyűgöző sziklakapuk valószínűleg hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek. Ide felérve, a Dobogókőre és a Két-bükkfa-nyeregre táruló kilátás azonnal elfeledteti velünk a megtett kilométerek fáradalmait.
Völgyek és szurdokok
Búbánatvölgy, Esztergom
Budapesttől 50 kilométerre, körülbelül egyórás autóútra, a Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, ami nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók között, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín. A völgy egy csendes, félreeső helyen található, ezért még a horgászok körében is igen népszerű. Ha pedig bográcsozni vagy szalonnát sütni támad kedvetek, itt még arra is van lehetőség.
Dera-szurdok, Pilisszentkereszt
A Pilisszentkereszttől délre található, meredek sziklákkal határolt Dera-szurdok 1 km hosszú. Az itt lévő Dera-folyón apró fahidacskák ívelnek át, melyeken áthaladva igazi mesebeli érzésünk támadhat. Mivel a túra útvonala nem túl hosszú, egy óra alatt bőven felfedezhetjük a szurdokot, de szerencsére a közelben több egyéb túraútvonal is van. Budapestről a Pomázról induló távolsági buszokkal tudunk legpraktikusabban eljutni az erdőig.
Holdvilág-árok, Pomáz
Igazi vadregényes túra várja a Pilis egyik legizgalmasabb túraútvonalán elindulókat, amely egy vaslétrákon és fahidakon keresztül megközelíthető kanyonon visz keresztül. A szurdok egy rövidebb szakaszon, úgy 50-60 méteren keresztül szűk, egyemberes kanyonná szűkül, így kisgyerekekkel nem ajánlott a látogatása. A kirándulást érdemes a Budapesttől egy órára található, volt csikóváraljai turistaház előtti parkolóból indítani, ahonnan a piros kereszt jelzés vezet majd el minket a kultikus Holdvilág-árokig, amely csak teljesen száraz időben látogatható biztonságosan. Ottjártunkkor semmiképp ne hagyjuk ki a Meteor-létra megmászását és a mély kanyonba való leereszkedést. Ha azonban inkább a kényelmesebb útvonalat választanátok, egy szerpentinező ösvényen keresztül ki lehet kerülni a szurdokot.
Jegenye-völgyi-vízesés, Alsó-Jegenye-völgy, Solymár
A Budai-hegység legnagyobb vízesése Budapesttől 20 kilométerre, Solymár határában található, és a varázslatos Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak táplálja. Különleges látványt nyújt az erdő mélyén megbújó, körülbelül 4 méter magasról csörgedező víz, ezzel az egyik legnépszerűbb kirándulóhellyé avanzsálva a térséget. A túra viszonylag rövid, másfél óra alatt teljesíthető és akár babakocsival is gond nélkül körbejárható. A vízesést leginkább felülről lehet megcsodálni, de le is lehet mászni az aljához, ezt azonban óvatosan tegyétek meg, mert csúszós lehet a terep.
Bányák és kőfejtők
Róka-hegyi kőfejtő, Budapest
Az egész évben szabadon látogatható, Budapest és Üröm határában található kőfejtő már önmagában kifejezetten izgalmas és nem mindennapi úti cél, ráadásul a tetejéről lenyűgöző panoráma nyílik a fővárosra. Egy kellemes félnapos kirándulás keretében különleges élmény lehet az érdekes bányaudvar falai közötti barangolás, ha elszakadnátok a főváros zajától. A Pilis-hegység részét képező 254 méter magas Róka-hegyen található a főváros egykori legnagyobb mészkőbányája, amit legendák szerint az ókori rómaiak használtak először, ám térképeken csak a 19. század végén tűnt fel először.
Gánti bauxitbánya
Budapesttől 65 km-re, a Vértes-hegységben található Gánt település határában egy nem várt, marsbeli tájra bukkanhatunk. A valaha a külszíni fejtésből fakadó, uralkodó téglavörös szín egy futurisztikus Mars-expedíció látványát kelti, ahol a sárgától a mély liláig a lehető legtöbb árnyalatban gyönyörködhetünk, amíg a hullámzó felületű, bíborszín bányagödörben járjuk a 13 állomásos tanösvény által kijelölt útvonalat. A vörös-sárga dombokat megmászva páratlan látvány tárul itt a szemünk elé, szakítsunk hát időt, hogy megpihentessük szemünket ezen a nem mindennapi tájon, amit egy 1-2 órás kellemes sétával ismerhetünk meg és járhatunk be az év bármely szakában.
Szelim-barlang, Tatabánya
Tatabánya felé közeledve már messziről észrevehető a tengerszint felett 289 méteren magasodó Szelim-barlang, amely a Gerecse-hegységben található, és hazánk egyik legismertebb barlangjai közé tartozik. A több mint 40 ezer éve keletkezett barlangot az 1930-as években kezdték el feltárni, ekkor vált jelentős régészeti lelőhellyé, ugyanis rengeteg ősemberi maradványt találtak benne. Később közkedvelt kirándulóhellyé vált nemcsak a helyiek, de más városból érkező túrázók számára is, hiszen rendkívül különleges helyszínnek számít. A barlang csupán 300 méterre van Tatabánya egyik nevezetességétől, a Kő-hegyre épült Turul-emlékműtől, így ha arra jártok, a szobrot is útba ejthetitek.
Tündérkapu, Esztergom
A Nagy-Strázsa-hegyen, 290 méter magasságban található a már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek bámulatos előcsarnokát nevezik Tündérkapunak. A varázslatos barlang égre néző ablakait, csipkézett hídjait a termálforrások tevékenységének köszönhetően alakultak ki. A máig érintetlen terület egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a fokozottan védett területek közé tartozik.
Kilátók és panorámapontok
Boldog Özséb-kilátó, Pilisszentkereszt
A 756 méter magas Pilis-tetőn találjuk a geodéziai torony átalakításával létrehozott Boldog Özséb-kilátót, amely a maga 17 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján nyújtózik a fellegek felé. Az egész évben szabadon látogatható építmény nyitott teraszáról varázslatos, 360 fokos panoráma tárul a kirándulók elé, amely látni engedi a teljes Dunazug-hegységet. A 2014-ben átadott kilátót a pálos rend alapítójáról, a környéken remeteként élő Boldog Özsébről nevezték el.
Csergezán Pál-kilátó, Páty
A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán, a Budai-hegység legmagasabb pontján őrszemként nyugvó, Csergezán Pál híres grafikus, természet- és vadászfestőről elnevezett kilátót akár kerékpárral is könnyen megközelíthetjük. Az emberi kéz által helyükre emelt vörösfenyő elemeken végigsimítva tenyerünket, az egészen pontosan 100 lépcső fölé kerekedve, 23,5 méteres csúcsmagasságból csodálhatjuk a szemünk elé táruló teljes körpanorámát.
Guckler Károly-kilátó, Budapest
Alig néhány évvel ezelőtt, 2016-ban adták át a Hármashatár-hegyen majd 500 méter magasan található Guckler Károly-kilátót, amely lebilincselő, 360 fokos panorámával várja az ide kirándulókat. A főváros egyik legizgalmasabb panorámapontját, ahonnan Budapest összes, Dunán átívelő hídja megfigyelhető, egy II. világháborús ütegállás helyén alakították ki.
Kis-Strázsa-hegyi kilátó, Esztergom
Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, de olyan csodálatos panorámát nyújt, hogy biztosan megér egy telefonhívást.
Naplás-tavi kilátó, Budapest
A 16. kerület legnagyobb tavának szomszédságában találjuk Budapest legújabb, a modern kornak megfelelő kilátóját, melyről teljes pompájában, 22 méter magasságból csodálhatjuk meg a kertváros tüdejeként is ismert tóvidéket és a Gödöllői-dombságra nyíló páratlan panorámát. A Cinkota mellett fekvő, szellemesen fővárosi Balatonként aposztrofált Naplás-tó autóval, kerékpárral és gyalog is könnyen megközelíthető teknősmozit kínáló vízpart, ahova jó ellátogatni pusztán azért, hogy a tavat körbeölelő tanösvényt bejárva az ember a naplementével szemben lógassa kicsit a lábát és hallgassa a vízpart nádas- és fűzszólamaival kísért, kiválóan komponált hangversenyét. Ezt a pazar programot koronázza meg az erdő magaslati pontjára épült kilátó, mely a fák lombkoronája fölé magasodva ígér 360 fokos hűha-élményt.
Várhegy-kilátó, Királyrét
Friss, ropogós és meghódításra éppoly alkalmas a nemrég, 2020-ban elkészült királyréti Várhegy-kilátó, mely a Börzsöny és az előtte elterülő Királyrét mellett többek között a Sas-hegyre, a Só-hegyre, illetve Csóványosra is csodás kilátást nyújt. A kíváncsi szemek elől rejtett, faszerkezetű kilátó 20 méter magasan nyúlik az égbolt felé, Királyrétről 30 perces erdei úton tett sétával közelíthető meg. Háromszintes kialakításának köszönhetően több szintjén padok várják a megpihenni vágyókat, kisgyerekkel vagy épp kutyussal érkezőket.
Zsitvay-kilátó, Visegrád
A Dunakanyar szépségét számtalan oldalról megcsodálhatjuk, de kevés hely van, ahonnan olyan körpanorámában gyönyörködhetünk, mint a Zsitvay-kilátó tetejéről. Ezért nem csoda, hogy a Visegrádi-hegységben található, Nagy-Villám tetejére épült kilátó minden évszakban népszerű turistalátványosságnak bizonyul. A 378 méter magas kilátó 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumának alkalmából épült. Az építészek úgy tervezték meg az épület külsejét, hogy illeszkedjen a környéken található fellegvárhoz és a Salamon-toronyhoz is.
Tanösvények
Sas-hegyi tanösvény, Budapest
Hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon várja a kirándulókat a zegzugos lejtőkkel tarkított Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, amely a nyüzsgő főváros felett 250 méterrel, egyfajta zöld szigetként bújik meg. A lakóházak övezte hegy tetején 30 hektárnyi zöldterületet kerítettek el, ahol 850 méteres tanösvény és a lélegző városra különleges panorámát biztosító kilátóterasz is kialakításra került.
Gyadai tanösvény, Szendehely
A Börzsöny és a Cserhát hegyei között vezető, 13 állomásos Gyadai tanösvény egy változatos, élményekben és izgalmas látványelemekben bővelkedő, kicsik és nagyok számára egyaránt ideális túraútvonalat takar. Kiindulópontunk a Katalinpusztai Látogatóközpont: innen a zöld T-jelzést követve egy darabig a Lósi-patak vonalában haladunk, majd két hídátkelés után megérkezünk egy tágas rétre. A tisztásról bal kéz felé fordulunk le, bakancsunkat a mesebeli ártéri erdőt átszelő pallósoron lépdelve tartjuk szárazon, majd kiérünk egy újabb rétre, aztán vissza a Lósi-patak völgyébe, ahol egy billenő híddal is találkozunk, mielőtt kitoppanunk a Naszályhoz tartozó Gyadai-rétre. Ezután következik csak túránk csúcspontja: a mély szurdokvölgy felett átívelő, 15 méter hosszú függőhíd. A híd után nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra vonalát, és egy óra múlva már vissza is értünk túránk origójához.
Tatai Fényes Tanösvény
Az egész évben látogatható, 18 állomásos, 1350 méter hosszú cölöpsétány olyan vadregényes lápvidékre kalauzol el minket, amely felnőttek és gyerekek számára is egyaránt életre szóló élményt nyújt. A jól kiépített úton a láperdők és a karsztforrások világát ismerhetjük meg, amelyről az interaktív információs táblák segítségével még többet megtudhatunk. A tanösvény kialakításának köszönhetően testközelből figyelhetjük meg a teknősök és hódok életét, és betekintést nyerhetünk a lápvidéki növényvilágba. A titokzatos erdőt fentről is megcsodálhatjuk a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről, illetve a kalandkedvelők kipróbálhatják a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat is.
Tardosi lombkorona-tanösvény
A Gerecse Tájvédelmi Körzet szívében, Süttő és Tardos határában kapott helyet a Tardosi lombkorona-tanösvény, melyet a többi tanösvénytől eltérően köralakja tesz nevezetessé. A 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszan, legmagasabb pontján pedig 11 méteres magasságba emelő tanösvény egyaránt alkalmas gyalogos és kerekesszékkel való bejárásra is. Az időszakos vízfolyás felett átívelő tanösvény felívelő szakaszokkal és egy pihenésre alkalmas vízszintes állomással is vár bennünket. Az ingyenesen látogatható útvonal tájékoztató táblái a környezet, az élővilág és a táj jellegzetességibe egyaránt bepillantást nyújtanak.