Ha már kipipáltad Eger várát, Hollókőt, Visegrádot, és nem tudod mihez kezdj az időddel, amíg a budai Királyi Palota Szent István termét át nem adják, hadd ajánljunk figyelmedbe néhány bakancslistás magyar várat, amit a korlátozások feloldása után kötelező felkeresned!
Nógrádi vár
A Budapesttől szűk egy órára található Nógrádi vár a Börzsöny legjobb állapotban fennmaradt középkori erődítménye, melynek csonka öregtornya a nyolc kilométernyi gyalogútra magasodó, királyréti Várhegy-kilátóból is könnyen felismerhető. Elődjét valószínűleg a szlávok építették, innen a Nógrád (Novigrad), avagy Újvár elnevezés. A hosszú századokon át királyi kézben lévő, hatalmas fennsíkot koronázó várat erősen leromlott állapotban adományozta IV. László a Váci egyházmegyének. A jelenkor látogatóit fogadó romok, mint például az olaszbástya, a rondella vagy a háromemeletes reneszánsz lakótorony maradványai a 15. századból valók, és egy itáliai származású építész, Tragurinus Jakab tehetségét, valamint Mátyás király jó barátja, Báthory Miklós váci püspök jó ízlését dicsérik. A törökök először 1544-ben, majd 1683-ban szállták meg a várat, aminek lőporraktárként használt öregtornya 1685-ben robbant fel egy villámcsapás következtében, teljesen megsemmisítve a belsővárat. A magára hagyott vár szerencsére romjaiban is csodás látványt kínál, ráadásul egész évben szabadon látogatható!
Salgó vára – Salgótarján
Figyelem, Salgó vára nem összetévesztendő Salgóvárral! Előbbi a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbánya 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza, utóbbi pedig a Börzsöny szívében helyezkedik el, és romnak is csak igen nagy jóindulattal nevezhető. A 13. század második felében megépült vár első írásos említése 1341-ből való: birtokosai a Kacsics nemzetség tagjai voltak, akik kényelmes urak lévén inkább a völgyben emelt kúriáikban éltek. 1450-től egy darabig a cseh husziták lakták, mígnem Mátyás király serege kiebrudalta őket. A török 1544-ben csellel foglalta el a várat: Kara Hamza bég kerekekre kötözött fatörzseket vonultatott fel Salgó körül, majd pedig követével megadásra szólította fel a védőket. A várőrök bedőltek a trükknek: a rossz látási viszonyok miatt hatalmas ágyúknak hitték a rönköket, és azonnal feladták a várat. Az erősség katonai szerepe az 1593-as császári ostrom után szűnt meg, Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf seregei földig rombolták a védműveket. Ha a helyreállított falmaradványok nem is lopják be magukat szívünkbe, az öregtoronyból elénk táruló látvány garantáltan magával fog ragadni!
Boldogkő vára – Boldogkőváralja
Szelfifüggők figyelem: az ország egyik legjobb szelfiszpotja a Miskolctól nagyjából egyórás autóútra fekvő Boldogkőváralján található! A Hernád völgyéből drámaian kiemelkedő, sziklaszirten álló Boldogkői vár legkorábbi része, az öregtorony valószínűleg 1280 körül épült meg, az egykoron bizonyosan pompás látványt nyújtó (ma pedig Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállításának helyt adó) palotaszárnyat és az azt védő hasábalakú tornyot azonban már az Anjou-párti Drugeth család emeltette. A végvári vonaltól távol eső erődítmény katonai szerepe a török elleni harcokban csekély volt, a kuruc időkben viszont annál nagyobb: 1678-ban Boldogkő is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi várak közé került, néhány évvel később pedig a Habsburg zsoldosok kezére. A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár először 2003-ban kapott egy nagyobb ráncfelvarrást (ekkor épült ki az Oroszlánsziklán végigfutó, like-mágnes kijáró), de jelenleg is több pontján zajlanak helyreállítási munkálatok.
Regéci vár
Boldogkőtől fél órányi távolságra, a Zempléni-hegység középső részén, egy vulkáni kúpon áll Regéc vára. Eredetileg csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett udvarból állt, legteljesebb formáját a Rákóczi-birtok központjaként a 17. században nyerte el. II. Rákóczi Ferenc is e falak között töltötte első gyermekéveit, édesanyjával, Zrínyi Ilonával innen költöztek Munkácsra, a nevével fémjelzett szabadságharc idejére azonban hadi jelentőségét elvesztette: a várat 1686-ban Caprara császári tábornok leromboltatta. Ránk maradt berendezését, a díszes fejedelmi fogadószoba másával egyetemben a sárospataki vármúzeumban csodálhatjuk meg. Ugyan a regéci uradalom később több család kezében is megfordult, a várral nemigen foglalkoztak, köveit elhordták, a romokat benőtte a gaz. Az északi bástya helyreállítása 2003-ban vette kezdetét, 2016-re az Öregtorony visszaépítése is elkészült, jelenleg pedig a reneszánsz palota grandiózus rekonstrukciója zajlik.
Füzér vára
A Zempléni-hegység harmadik, messze földön híres vára a Szent Korona egykori rejtekhelyeként is ismert Füzér, melynek fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt, és a nagybirtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette, saját költségen. Az időközben a Perényiekhez került Füzér 1526 novembere és 1527 októbere között szolgált legfontosabb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona otthonául, ahova Perényi Péter koronaőr menekítette Szapolyai János megkoronázását követően. A reneszánsz stílusban bővített, lélegzetelállító fekvésű vár nem játszott fontosabb szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult. A 2014 óta folyó rekonstrukciós munkáknak hála Füzér egyre inkább hasonlít középkori önmagára, aminek késő gótikus várkápolnáját a korlátozások ideje alatt virtuálisan csodálhatjuk meg.
Szigligeti vár
A Balaton északi partja fölött, egy vulkanikus hegy kúpján emelkedő Szigligeti vár mesébe illő falai már több mint 750 éve tekintenek le a környező vidékre: építése az 1260-as években vette kezdetét a pannonhalmi bencések irányítása alatt. 1547 és 1573 között a tóti Lengyel család által megbízott Palonai Magyar Bálint védte a várat a térséget egyre gyakrabban sújtó török támadásoktól. A híres törökverőt nem csak a budai pasa nem kedvelte állandó portyázásai miatt, de hatalmaskodásaiért a balatoni nemesek is rendszeresen feljelentették a királynál – persze hűbérura, Nádasdy Tamás nádor minden alkalommal megvédte. Szigliget sorsa, oly sok magyar várhoz hasonlóan, a 17. század fordulóján pecsételődött meg: először egy villámcsapás okozta tűzvész, majd pedig az I. Lipót császári rendeletét követő rombolás tett benne hatalmas károkat, amelyeket a 2013-as felújítás során sikerült némileg kijavítani. A kalandos életű, a törökök által soha el nem foglalt fellegvár a látogatókat hamarosan újra színes kulturális programok egész sorával és a Balaton csillogó vizére, valamint a Tapolcai-medence tanúhegyeire nyíló kilátással várja majd.
Cseszneki vár
A Bakony nemhivatalos fővárosától, Zirctől nem messze tornyosul a táj fölé a festői szépségű Csesznek vára, a régió egyik nevezetessége. A tatárjárást követő várépítési láz produktuma eredetileg az Alföldről Győrbe vezető sóutat volt hivatott védelmezni és a Bána nemzetségből származó Jakab báró, IV. Béla kardhordozó mestere emeltette a kor divatjának megfelelően, gótikus stílusban. A török harcok idején végvári szerepet töltött be, később az Esterházy hercegek kényelmét szolgálta barokk ízlés szerint átépített várkastélyként. Hosszú és dicső karrierjének egy földrengés és az azt követő tűzvész, na meg a romot kőbányaként hasznosító környékbeliek vetettek véget a 19. század elején. Azóta persze rengeteg állagmegóvó és helyreállító munka történt a közel nyolcszáz éves falakon, a Nemzeti Várprogram keretében pedig további fejlesztésekre lehet számítani a jövőben. A Valahol Európában című filmklasszikus forgatási helyszínéül is szolgáló Csesznek legszebb képét a 82-es főút melletti parkolóból mutatja, de a várból nyíló panoráma is megér egy misét.
Siklósi vár
A Villányi-hegység déli lábánál fekszik hazánk egyik legépebb állapotban fennmaradt vára, melyen ugyanúgy megtalálhatóak a román kor, mint a gótika, a reneszánsz és a barokk idők nyomai. A Tenkes kapitányából is ismert Siklósi vár első írásos emléke 1294-ből való, építtetője pedig az ősi Soklyósi (Siklósi) család volt, akik a honfoglalás korától egészen 1387-ig birtokolták a környéket. Uralmuknak Zsigmond király vetett véget, aki az elkobzott várat a délvidéki harcokban vitézségével kitűnő Garai Miklósnak, az ország későbbi nádorának, a Sárkány Lovagrend egyik alapítójának adományozta. Az egyszerű erődítmény az ő ideje alatt fejlődött modern védelmi rendszerű, pompás gótikus várkastéllyá, melynek kényelmét Zsigmond király kilenc hónapig élvezte. Siklós második virágkorát a Perényieknek köszönheti: a reneszánsz átépítések mellett a vár védelmi képességeinek fejlesztése sem maradhatott el, 1527-ben rövid ideig pedig még a Szent Korona lakhelyéül is szolgált. Háromnapos ostrom után, 1543-ban került a törökökhöz, akik 1686-ig birtokolták, később császári birtok, majd a Batthyány és a Benyovszky család tulajdona volt, teljes körű felújítása a 2010-es évek közepére valósult meg.
FunzineGyulai vár
Az Alföld egyetlen, épen maradt síkvidéki gótikus téglavára a Fehér-Körös egyik nehezen megközelíthető szigetén épült valamikor a 15. század elején, helyben égetett téglából. A vár építése a Zsigmond-féle Sárkány Lovagrend tagjához, Maróti János macsói bán nevéhez fűződik, tornya és falai egyszerre emelkedtek ki a földből, kápolnáját 1445-ben szentelték fel. A Maróti család kihalásával a vár és vele együtt az uradalom 1476-ban Mátyás királyhoz kerül, aki 1482-ben tovább adományozza fiának, Corvin Jánosnak. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix veszi át a vár és vele együtt Békés megye irányítását, akiben így Magyarország első női főispánját tisztelhetjük. Az időközben olaszbástyás rendszerben modernizált vár 1566-ban, 63 napos ostrom után kerül az oszmánok kezére, akik 129 évig birtokolták Gyulát, ezalatt pedig megépítették Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török épületét, a Török tornyot. A legutóbb 2005-ben felújított vár 24 kiállítótérrel, csónakázótóval és népszerű programokkal várja a látogatókat, amint a korlátozásokat felemelik.
Csókakő vára
A Vértes szélén, a 479 méter magas Csóka-hegy oldalában találjuk a közelmúltban átfogó rekonstrukción átesett Csókakő várát, melyet a kényelmesebbek aszfaltozott úton, a sportosabbak pedig a vár mögötti szurdokból induló meredek lépcsősor megmászásával közelíthetnek meg. A szándékosan kontrasztos anyaghasználatnak köszönhetően jól elválnak egymástól a vár eredeti és a hozzáépített részei, a tervezőt véletlenül sem érheti a történelemhamisítás vádja. A híres Fehérvárra menő hadi út ellenőrzésére a 13. század második felében épült Csókakő három részből áll: a kis alapterületű felsővárból, a Rozgonyiak által a 15. században köré épített, háromszor nagyobb alsóvárból, és a kettő közé ékelődött várkápolnából, melynek funkcióját egy távolról is könnyen felismerhető, homlokzatba vájt kereszt jelzi. Az ingyenesen látogatható vár mesés kilátást kínál a Móri-árok völgyére, de a várőrhöz intézett néhány kedves szóért cserébe a kápolna és a kaputorony belsejébe is betekintést nyerhetünk.
Rákóczi-vár – Sárospatak
Annak ellenére, hogy a Magyar Királyság területén Európában az elsők között jelent meg az érett reneszánsz építészet, a mai Magyarország területén csak elvétve találkozhatunk a stílussal, legjelentősebb alkotásai mind a Felvidék és Erdély városait ékesítik. A kevés kivételhez tartozik a sárospataki Rákóczi-vár, melynek kiépítését régi ismerősünk, Perényi Péter kezdte meg az 1530-as években a késő gótikus jegyeket a reneszánsszal keverő, ötszintes Vörös-toronnyal. Ehhez kapcsolódóan került kialakításra a várkastély Perényi-szárnya, melynek három árkádos ívből álló, portrékkal díszített ablaka a vár egyik értékes reneszánsz faragványa a sok közül. A vár később I. Rákóczi Györgyhöz került, miután feleségül vette az uradalmat öröklő Lorántffy Zsuzsannát. A pár folytatta a reneszánsz fejlesztéseket: elkészült a déli szárny, a keleti szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos Lorántffy-loggia, legvégül pedig a Sub Rosa nevet viselő festett erkélyszoba. A vár ma is jó állapotnak örvend, a közeli gótikus vártemplommal és a neoreneszánsz Comenius Campusszal egybekötve egész napos elfoglaltságot ígér.
Sümegi vár
A környéket délcegen uraló Sümeg építését a veszprémi püspök kezdeményezte az 1260-as években, IV. Béla rendelete nyomán. Legkorábbi része az Öregtorony alsó szintje, a belső és a külső kaputorony, a pártázatos várfal és a több emeletes, ötszög alaprajzú Köves-bástya a 14. és a 15. századi bővítések eredményei. A török támadásoknak sikeresen ellenálló erősséget 1605 tavaszán Bocskai hajdúi szállták meg, a székhelyét Sümegre áttevő veszprémi püspököt lenyakazták, fejét pedig a várhegy oldalán legurították. A vár a kurucok fontos bázisa volt, hanyatlását is ennek köszönheti: a császáriak 1713-ban hadgyakorlat céljából felgyújtották és pusztulni hagyták. Az ötvenes évek óta tartó rekonstrukcióknak hála mára Sümeg az egyik legautentikusabb hangulatú középkori várunk, mely színvonalas kiállításai és izgalmas programjai révén a térség kedvelt turistalátványosságává nőtte ki magát.
Diósgyőri vár – Miskolc
A régi papír kétszázas hátoldaláról mindenki számára ismerős lehet a Miskolc belvárosától 5 km-re található Diósgyőri vár: a négy saroktornyos, francia mintára felhúzott gótikus várkastély Nagy Lajos király ajándéka az utókornak, melyet egy tatárjárás idején földvár helyén emeltetett. Nagy Lajos Visegrád és Zólyom mellett Diósgyőrt is székhelyévé tette, lengyel-magyar királyként gyakran megfordult itt, a szarvasban, őzben, medvében és bölényben gazdag bükki erdők szélén épült várban. A várat körbeölelő vizesárokkal, a csúcsos tornyok között felhúzott emeletes lakosztályokkal és Közép-Európa legnagyobb, kéthajós lovagtermével Diósgyőr csodás látvány lehetett. Nagy Lajos halála után a mohácsi vészig a királynék jegyajándéka volt, később többször cserélt gazdát a keresztény és a török hadak között, mígnem 1673-ban le nem égett a vár tetőzete. 1730-ban a négyből egy szárny volt használható, aztán a helyiek annak a köveit is széthordták. A 2013 óta zajló fejlesztések eredményeképpen ma újra legszebb erődítéseink között tarthatjuk számon, és bár jelenleg nem fogad látogatókat, a Lovagi Tornák Tere idén nyáron is kitárja kapuit!
Taródi-vár – Sopron
Kevesen tudják, de a leghűségesebb magyar város, Sopron is rendelkezik egy tisztes méretű várpalotával – ezt az erődítményt azonban a középkori várfalakon kívül kell keresni. A helybeliek által csak Bolondvárként emlegetett, 4300 négyzetméter alapterületű, tornyokkal, bástyákkal, várkúttal és váralagúttal büszkélkedő épület a Lővérekben található, és bár első nézésre egy nappal sem tűnik fiatalabbnak 500 évnél, valójában napjaink terméke: a várat a saját két kezével, több mint kétszáz vagonnyi kő és tégla felhasználásával, pontosan 50 év leforgása alatt építette a 2010-ben elhunyt idősebb Taródi István. Amint a járványhelyzet megengedi, a magyarországi vizionárius építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása újra pár száz forint ellenében lesz látogatható, mellyel az épület és Taródi István egyedülálló örökségének fenntartásához járulhatunk hozzá.
Somoskői vár – Sátorosbánya
Végezetül jöjjön egy kakukktojás. Habár a Trianoni békediktátum először Csehszlovákiához csatolta, Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor egy angol antant tiszten végzett életmentő műtétével elérte, hogy a Medves-fennsíkon fekvő Somoskőújfalu, Somoskő és a hozzá tartozó bazaltbánya végül mégis visszakerüljön Magyarországhoz. A vulkáni csúcsra épített Somoskői vár már nem volt ilyen szerencsés, a határ sok évtizeden keresztül bizonyult átjárhatatlan akadálynak a falusiak számára, ma már viszont gond nélkül bárki átruccanhat megcsodálni a mesébe illő várromot. A tatárjárás után emelt Somoskőt a törökök először 1544-ben akarták bevenni, de a hatalmas ágyútorony kifogott rajtuk, így kénytelenek voltak a közeli Fülek és Salgó várával megelégedni. Fun fact: a várat ekkoriban birtokló Losonczy István özvegyének egyik lánya, Anna ihlette Balassi Bálint Júlia-verseit. Somoskőt 1576-ban végül csak elfoglalta a török, később császári parancsra lakhatatlanná tették és átengedték az enyészetnek, amitől csak a hetvenes évek állagmegóvó munkálatai mentették meg.
Írta: Vizy J. Márton
Külön köszönet a kiváló magyar fotósoknak, akik képeik felajánlásával segítették cikkünk létrejöttét!