Bár Kőbánya ma nem feltétlenül tartozik a legnépszerűbb kerületek közé, ha túllendülünk a sztereotípiákon, akkor sorra fedezhetjük fel az itteni értékeket. Már a kerület története is lapokra illő: a bányászat mellett a szőlőtermesztés is virágzott egykor a városrészben, kellemes kirándulóhelyként és borvidékként tekintettek rá, itt volt Európa legnagyobb sertésközpontja, sőt Kőbányán épült fel az ország első lóvontatású vasútja, a lebegővasút is. Mi azonban most leginkább a jelenben fogunk kalandozni: mutatjuk, milyen kincsekre lelhettek, ha Kőbányára tévednétek.
Építészeti érdekességek
Kozma utcai izraelita temető
Hazánk legnagyobb zsidó temetője Európában is az elsők között áll, ma pedig körülbelül 300 ezer ember végső nyughelyéül szolgál. 1893-ban a sírkert még Rákoskeresztúri zsidó temetőként nyitotta meg kapuit, ezzel megoldást nyújtva arra, hogy akkorra a régi temetők már beteltek és felszámolták őket. Ekkor már állt az ikonikus, mór stílusú, fehér ravatalozó, melyet Freund Vilmos álmodott meg. Az új sírkertbe pedig az addig a Váci úti temetőben lévő exhumáltakat helyezték örök nyugalomra.
Ezzel egy időben a rabbi-parcellákat is kialakították, ahol a zsidóság meghatározó alakjai kaptak helyet: Oppeheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Kunitzer Mózes budai főrabbi, valamint Kohn Sámuel főrabbi, aki elsőként tartott magyar nyelven szertartást. Ma már több híresség nevére is rábukkanhatunk mellettük, hisz itt temették el Bródy Sándor drámaírót, Hajós Alfréd olimpiai bajnokot, vagy éppen a magyar repülés úttörőjét, Wittmann Viktort is.
A vallási vezetők és ismert személyek mellett a XX. század zsidóelitje is a sírkertben nyugszik, így jó pár impozáns mauzóleumra bukkanhatunk erre járva. A nemesi címmel rendelkező Brüll család görög templomra emlékeztető kriptáját Gertser Kálmán tervezte, az előtte álló kőoroszlánok pedig Stróbl Alajos keze munkáját dicsérik. Míg például a műemlékként jegyzett Schmidl-mauzóleumot, valamint a Gries-mauzóleumot Róth Miksa mozaikjai díszítik. A területet – ahol a II. világháború után elsőként készült el a Hajós Alfréd által tervezett holokauszt emlékmű – jelenleg a Budapesti Zsidó Hitközösség gondozza.
1108 Budapest, Kozma utca 6.
Kőbányai evangélikus templom
A rejtett kincs fogalma a kőbányai evangélikus templommal nyer igazi értelmet. A Budapest mértani középpontján álló, szakrális épület az egyhajós centrális elrendezése miatt a barokk építészeti stílust is megidézi, azonban kívülről egyértelműen art deco. Méghozzá az egyik legszebb, mely hangulatában nemcsak kifejezetten hajaz Koppenhága vagy Stockholm templomaira, hanem fel is vehetné velük a versenyt.
Tervezője nem más, mint Frecska János, akinek tehetsége legalább annyira rejtett, mint a kőbányai templom. Ugyanis az építész magányos farkasként alkotott a XX. század idején, így temploma hiába lett nemzetközi szinten is párját ritkítóan értékes, nevét aligha jegyezték fel.
Visszatérve a templomra, az 1930-as évek elején felszentelt épületet kizárólag vakolatlan, vörös tégla fedi, a templomteret díszes lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni, a gyülekezeti terem pedig az alagsorban foglal helyet. A főváros első, modern építészeti stílusában megalkotott evangélikus templomát a rendszerváltás utáni években állították helyre teljes mértékben a II. világháborús pusztítások után.
1102 Budapest, Kápolna utca 14. | Weboldal
Conti-kápolna
Az art deco remekmű mellett a barokk építészet kincseire is bukkanhatunk Kőbányán, melynek legrégebbi látnivalójaként tartják számon a Conti-kápolnát. A “parasztbarokk” kápolnát Conti Antal a hálája jeléül építette fel, miután családjával túlélte a pestisjárványt. Így hát 1740-ben már ott állt a mai kis dombon az épület, melynek helyszínválasztását sem bízták a véletlenre.
Az épület környékén egykor egy olyan barlang lehetett, melynek vizét gyógyítónak vélték, illetve a szintén ezen a területen lévő Mária-képhez is megannyi csodaszámba menő gyógyulást kötöttek. Ennélfogva a pápa búcsújáró hellyé nyilvánította. A történetből azonban az sem maradhat ki, hogy Conti Antal Lipótnak az Ó-hegyen volt a szőlőültetvénye.
A kőfaragó nemcsak megálmodta az épületet, hanem saját kezűleg építette fel, sőt még a belső tereket is ő készítette, a szóbeszéd szerint pedig a főoltárt egy kőtömbből faragta ki. A jelenleg látható kápolna még anno nagyobb is volt, mint most, U alakban egészítették ki a további épületrészek. Contiék ugyanis ide szerettek volna temetkezni is, egy külön részben éltek volna a kápolnát gondozó szerzetesek, míg egy másikban kocsma lett volna.
Az évtizedek folyamán többszöri lebontási szándéktól is megmentett kápolna a II. világháborút nem úszta meg, a károkat 1947-re sikerült eltüntetni, s ettől az évtől kezdve használják a mai napig a görögkatolikus hívek. Utoljára 2004-ben újították fel, 1958 óta áll műemlékvédelem alatt, a 2010-es években pedig nemzetközi védettséget is adtak neki.
1103 Budapest, Kápolna tér
Számos várostörténeti érdekességet rejt a kőbányai pincerendszer is:
FunzineTermészeti értékek
Mély-tó
Az 1970-es években közösségi összefogás révén gazdagodott Kőbánya egy szép, parkosított oázissal, ahol sétányok és egy szikrázó víztükrű tó festi idillivé a látképet már jó néhány éve. Az Újhegyi-tóként is ismert hely rendíthetetlen nyugalmával, rendezett környezetével várja a sportolásra és kikapcsolódásra vágyókat egyaránt. S talán itt még gyermekkorunkat is újraélhetjük, hisz tollasozásra, görkorcsolyázásra, rollerezésre és piknikezésre is kiváló teret kínál a tó környéke, ahová szeretettel várják a horgászokat is.
Felsőrákosi tanösvény
A Naplás-tó után Budapest második legnagyobb helyi védettségű területe a Felsőrákosi-rétek, amely nem csupán az itt csörgedező Rákos-patak miatt kiemelt jelentőségű, hanem gazdag állat- és növényvilága miatt is. Csak, hogy pár jelentősebb adatot említsünk: kb. 200 madárfaj él itt (a fővárosban összesen 267 fajjal lehet találkozni), a mogyorós pele legjelentősebb állományára lelhetünk itt, és egykor szintén itt fedezték fel Európa legritkább hüllőjét, a rákosi viperát, ami sajnos napjainkra eltűnt a területről. A X. kerületi vadont pedig egy 12 állomásos, 5 km hosszú tanösvényen fedezhetjük fel, melynek kiindulópontja a Túzok utca végénél található első információs tábla. Vadregényes utunk során vadvizes élőhelyek, nádasok, égerligetek, láprétek, rekettyés fűzfalápok kalauzolnak végig minket a madárcsicsergős vidéken.
Nagyiccei Kiserdő
A X. kerület határán terül el a városrész másik zöld oázisa, ahol még az 1800-as években hosszan elnyúló legelőkre és egy tanyahálózatra lelhettünk volna. A század vége felé született meg a döntés az erdősáv telepítéséről. Így élvezhetjük ma a Nagyiccei Kiserdőben élő kőrisek, kocsányos tölgyek oltalmát. Ettől az évtől kezdve pedig 1500 új facsemetével is találkozhatunk itt, ugyanis a Kőbányai Önkormányzat támogatásával városierdő-kezelést hajtottak végre. Ennek részeként új mese-tanösvénnyel, futókörrel, tornaeszközökkel, gyermekbarát erdei játékokkal is bővült az erdő, hogy minden fellélegzésre vágyó erre járónak igazi Paradicsomként tudjon szolgálni.
Kulturális kalandok
Kertem
Kőbányán a Törekvés Művelődési Központ kertjének indusztriális környezetét varázsolja egy bohém, hangulatos sörkertté a Kertem, ahol fölénk magasodó fák lombjai alatt ereszthetjük ki a gőzt egy pohár ital és egy-két falat finomság kíséretében. Idén nyáron is többféle sör folyik majd a csapokból, s a balkán burger, a bratwurst, a grillgomolya, sőt még a tapas tál sem hiányozhat az ételpalettáról. Ám vétek lenne csupán koszt és kvártélyról beszélni a Kertem esetében, hisz folyamatosan koncertekkel várnak ránk a retró és hippi hangulatot ötvöző helyen. A név pedig kötelez, az esténként fényfüzérekkel megvilágított, zeneszóval kísért helyen úgy érezhetjük, mintha csak kiléptünk volna a házunk mögötti kertbe.
1101 Budapest, Könyves Kálmán körút 25. | Facebook | Instagram
Dreher Söripari Emléktár
1979 óta, hogy a kőbányai Dreher Sörgyárnak, valamint a söripar történetének az emlékeit egy csokorba szedték a Dreher Söripari Emléktár állandó tárlatában, ahol gyakorlatilag mindent megtudhatunk a sörről. Műszaki és gyártási eszközök, makettek, fényképek, képzőművészeti alkotások, valamint több száz éves relikviák várnak ránk itt. És természetesen olyan felvetésekre is választ kapunk, mint például “Milyen sörivási szokások léteznek?” vagy “Hogyan lett id. Dreher Antalból világszinten ismert Sörkirály?”. A nemzetközi szinten is egyedülálló kiállítás pár éve, a 40 éves jubileuma kapcsán újult meg, így ma már egy modern, interaktív sörtörténeti kiállításként nyűgözi le a látogatókat. A múzeumba jegyet váltani kizárólag a helyszínen, készpénzes fizetéssel lehet.
1106 Budapest, Dreher Antal út 3. | Weboldal | Facebook
Az elhagyatott Dreher-villa történetéről itt olvashattok részletesebben:
FunzineKőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ
Kőbánya kulturális központja 2011 óta szolgálja kulturális célkitűzését, ami nem más, minthogy hiteles, hagyományokat tisztelő, közérdekű szerepet töltsön be a városrész életében. Ennek megfelelően sokszínű programkínálattal, színházi estekkel, könnyű- és komoly zenei koncertekkel, pódiumestekkel, kiállításokkal is várják az érdeklődőket. Legújabb időszaki kiállításuk, a “Kőbányai konyhavilág” a térség gasztronómiai kultúráját mutatja be, miközben kitérnek benne az itteni, egykori sertéstenyésztés, illetve a gyógyszeripar részleteire is. A tárlat a központ egyik tagintézménye, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény (1102 Budapest, Füzér utca 32., 4-es kupacsengő) falai között tekinthető meg szeptember 16-ig.
1105 Budapest, Szent László tér 7-14. | Weboldal | Facebook
Gasztrotúra Kőbányán
Csősztorony Kert mindenkinek
Mielőtt rátérnénk az eszem-iszom, dínomdánomra, nem hagyhatjuk szó nélkül a Csősztornyot, mely Kőbánya egykori borvidékének állít emléket. A 10 méter magas torony anno ugyanis a szőlőt óvó kőbányai csőszök egykori figyelőtornyaként szolgált, míg a torony emeleti szobájában a szőlőbirtokosok választmánya ülésezett. És bár a Csősztorony mára funkcióját vesztette, kertjében ma is zajlik az élet, a Csősztorony Kert étteremnek köszönhetően. A bisztró igazi kockás abroszos, nagymama konyhájára emlékeztető hely, ahol a hagyományos ételek ízeinek társaságában merülhetünk el a nosztalgiában.
1104 Budapest, Harmat utca 31. | Facebook
Spicy Fish Budapest
A kínai negyed szívcsakrájába invitál minket egy kultúrsokkal fűszerezett gasztroutazásra a Spicy Fish Budapest, ahol az autentikus kínai konyha legjavát próbálhatjuk ki, ha vagyunk elég bátrak. Hisz a különleges ételek között medúzahúst, sült sertéspacalt, sós tojással sült tököt, chiliszószos marha belsőségeket és sok más ízletes fogást is találhatunk. De természetesen az óvatosabb gasztroutazókra is gondoltak, őket például a szecsuáni ropogós sertéshússal, garnélarákkal tálalt fűszeres sertésbordákkal és megannyi, ötletes fogással várják. És hát ember legyen a talpán, aki majd tud választani a több tucat lehetőség közül. Bár egy biztos, felejthetetlen gasztronómiai élményt és hagyományos kínai ízeket ígér az étterem, a csípős, fűszeres ízektől kezdve egészen a könnyed, friss ételekig.
1107 Budapest, Jegenye utca 26. | Weboldal | Facebook
