A nyüzsgő fővárosban járva a mai napig megannyi épületre bukkanhatunk, mely a historizmus és az eklektika jegyeivel eleveníti fel a dualizmus időszakát. Az alábbiakban 6 pazar budapesti épületet mutatunk be, melyek lebilincselő története még az Osztrák-Magyar Monarchia idejében kezdődött – ám korántsem tekinthető befejezettnek.
Igazságügyi Palota
„Az igazság az országok alapköve” – azaz „Iustitia regnorum fundamentum”, hirdeti a hajdani Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla épülete a Kossuth téren. Ferenc József jelmondata Hauszmann Alajos főművét, az Igazságügyi Palotát is ékesíti, melyet hazánk egyik legimpozánsabb eklektikus középületeként tartanak számon. A legendás létesítmény 1893-1896 között épült, és olyan művészek dolgoztak rajta, mint Stróbl Alajos, Lotz Károly – csak hogy a legnevesebbeket említsük. A II. világháború után a bíróságokat kiköltöztették belőle, számos díszítését megsemmisítették, majd egy részét a Néprajzi Múzeum otthonává jelölték ki. A törvénykezés egykori palotája jelenleg renováláson esik át, hogy újra régi fényében pompázhasson.
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.
Magyar Állami Operaház
Ybl Miklós Andrássy úti, neoreneszánsz palotája nemcsak bennünket, de a Budapestre érkező turistákat is ámulatba ejti – 1884-es megnyitása óta a világ egyik legszebb operaházaként emlegetik. A carrarai márványtól, csodás freskóktól, aranyozott stukkóktól roskadozó épület megálmodója nem titkolta, a színház célja egyben a reprezentativitás is, ennél fogva pedig nem kevés adóforintot áldoztak elkészítésére. Már csak emiatt is hatalmas érdeklődés övezte az átadóceremóniát – melyre a belépő nagyjából két ló árának felelt meg – és természetesen az osztrák-magyar császár jelenlétében zajlott. Egy legendássá vált anekdota szerint Ferenc József úgy fogalmazott, a dalszínház ne legyen se nagyobb, se szebb, mint bécsi testvére – ám amikor meglátta, meglepődve konstatálta, hogy utóbbi kérése nem teljesült.
1061 Budapest, Andrássy út 22.
Drechsler-palota
Az Operaházzal szemben is akad látnivaló a monarchiabeli pompát keresőknek: az eklektikus Drechsler-palotát Lechner Ödön és Pártos Gyula közösen, a MÁV nyugdíjintézete számára tervezte. Még javában zajlott az építkezés, amikor az ismert üzletember, Drechsler Béla kávéházat nyitott az árkádos földszinten, mely olyan híres lett, hogy a kor ünnepelt művészei – Ibsen, Jókai is és megannyi elismert alkotó – egymásnak adták a kilincset. Az 1886-ban átadott, historizáló saroképület egy ideig bérpalotaként funkcionált, majd 1949-től 2002-ig az Állami Balettintézet (és jogutódja) otthonául szolgált, mígnem 2023-ban luxusszállodaként éledt újjá.
1061 Budapest, Andrássy út 25.
Festetics-palota
Festetics György gróf pesti palotáját a Nemzeti Múzeum közvetlen közelében képzelte el, tervezésével pedig nem mást, mint Ybl Miklóst bízta meg. A mesternek nem volt egyszerű dolga: a telek alakjából kifolyólag többször újra kellett gondolnia az eredeti tervet, hogy a család 1865-ben végre elfoglalhassa pesti rezidenciáját. Az egyemeletes, neoreneszánsz palotán romantikus elemeket is találni, és olyan lehengerlőre sikeredett, hogy azonnal meg is növelte az építési kedvet a környéken. Főúri rezidenciaként falai közt egymást érték a bálok, fogadások, míg napjainkban egy részében egyetemi oktatás, másik részében pedig különböző rendezvények zajlanak.
1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.
Központi Vásárcsarnok
A műemlék minősítésű Központi Vásárcsarnokot senkinek nem kell bemutatni: Pecz Samu grandiózus munkája nemzetközi szinten is sokat emlegetett remekmű. Bejárata felett a neogótika jegyeit fedezhetjük fel, tetejét a Zsolnay-gyár mázas kerámiái színesítik, és nem túlzás azt állítani, hogy a hazai téglaépítészet legnépszerűbb képviselője. Ami pedig életre hívásának okát illeti, a 19. században rohamtempóban fejlődő magyar főváros igényét volt hivatott kielégíteni: akkoriban már igencsak sürgetővé vált, hogy legyen egy fedett árucsarnok, mely az urbanizáció közepette kiváltja a kétes körülmények közt működő, szabadtéri piacokat. A német és francia nagyvárosi piacterek inspirálta vásárcsarnokban az 1896-os átadást követő évben meg is indult az áruforgalom, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is zajlik a Fővám térnél.
1093 Budapest, Vámház körút 1-3.
Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Uránia név hallatán Zeusz múzsája és a magyar film születési helye egyaránt megjelenhet lelki szemeink előtt. Az ikonikus filmszínház alapköveit a 19. század végén, a Kerepesi úton – a mai Rákóczi út – tették le, és eleinte orfeumként várta a mulatni vágyó úriembereket. Valamelyest kakukktojás a listán, hiszen egyedisége abban rejlik, hogy az arab-mór építészet, a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit is magán viseli – stílusát neomórként szokás emlegetni. Különlegességét emellett az is adja, hogy a szórakozás mellett a funkcionalitásra is nagy hangsúly fektettek, így az utcai front néhány emeletén lakások kaptak helyet. Az orientális ékkő a mai napig a kulturális élet pezsgő központja – falai díszbemutatóktól, filmfesztiváloktól és kasszasikerektől hangosak.
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
Funzine
