1974-ben olyan dolog történt Kínában, amiről a történészek még csak álmodni se mertek: egy csapat földműves hatalmas terrakotta hadseregre bukkant, mely tagjai évezredeken át őrizték Kína első császárának nyugalmát. A világ egyik leglátványosabb régészeti anyaga május 25-ig a Szépművészeti Múzeumban elevenedik meg – mi pedig az öröklét őreinek nyomába eredtünk, és az orientális utazást egyhamar biztosan nem felejtjük el.

Csin Si Huang-ti már 13 évesen beírta magát a történelemkönyvekbe – az i. e. 3. században került a hadakozó kínai királyságok egyikének trónjára, majd miután bekebelezte a Csin állam az összes többi fejedelemségét, Kína első császáraként soha nem látott magaslatokig emelte birodalmát. Az uralkodó mindent megtett, hogy elnyerje a halhatatlanságot: serényen fogyasztotta az „életelixírt”, mely többek szerint nem más volt mint higany – ma már tudjuk, hogy 50 évesen bekövetkező halála talán nem is volt olyan váratlan.
Terrakottába íródott az öröklét titka
Csin Si Huang-ti teste 56 négyzetkilométeres sírkertben lelt örök nyugalomra, melyen több százezer munkás dolgozott, 38 éven át. A sírkomplexum központi része máig feltáratlan, hiszen az uralkodó végső nyugalmának megzavarása sokak szerint kockázatos: ám életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege a múlt században felszínre került, és máig csodájára járnak a világ minden tájáról.

A Sang-dinasztiához képest Csin Si Huang-ti idejében már mondhatni kegyesebbek volt a temetkezési szokások. Amikor a fejedelem elhunyt, a hozzá közel állókat nem ölték meg, hogy a túlvilágon is biztosítsák az uralkodó kényelmét, hanem agyagból és bronzból formálták meg az élet különböző szegmenseit megidéző alakokat. Ebből a terrakotta hadseregből érkezett most nyolc eredeti példány Budapestre, Senhsziből, Kína egykori fővárosából.

A harcosok készítői ügyeltek rá, hogy mindegyik szobor hűen tükrözze a különböző népcsoportok attribútumait, hiszen akkoriban számtalan etnikum keveredett a birodalom területén.
Sőt, a terrakotta katonák mindegyikének más és más arckifejezést szántak – bár testük megegyezik, a kínaiak hite mentén rendkívül fontos volt, hogy az arcok között ne találjunk egyformát. A gyalogosok hajviselete a hadseregben elfoglalt pozíciójukat tükrözi, a császári kocsihajtó felajzott szerszámíja pedig tettrekészségüket hivatott bizonyítani.
Nézzétek meg videós összefoglalónkat a kiállításról:
@funzine Ti láttátok már Az öröklét őrei kiállítást a @Szépművészeti Múzeum -ban? 👀✨ Nem érdemes kihagyni! 😍 #kína #történelem #kultúra #kiállítás #funzine
♬ Chinese musical instruments cinematic of towns and fields(1329013) – GlanZauber
Az alkotás során saját találmányukat, a lakkozás művészetét is bevetették, és természetes pigmentekkel színessé tették a hadsereget. Az évszázadok során a festékréteg persze megkopott, ám egy bravúros megoldásnak hála a Szépművészetiben eredeti, színpompás mivoltukban is megtekinthetjük a katonákat.

Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>
Keleti kincsek és őrző-védő sárkányok
Nem Csin Si Huang-ti az egyetlen, akinek terrakotta örökségét megtekinthetjük a tárlat során – Kína aranykorából, a Han-dinasztia uralkodóinak mauzóleumaiból is akad pár látnivaló. A Han-korban az öt (!) égtájhoz már szimbólumállatokat – tigris, zöld és sárga sárkány, főnix, teknős – is rendeltek, amely megjelenik a díszítő művészetben is. Az agyagkatonák pedig már jóval kisebbek voltak, és a kiállítás során ruhátlanul láthatjuk őket, mert eredetileg hagyományos öltözetet kaptak, amely mára már elporladt.

Lehetséges, hogy sok kincs vált sírrablók martalékává, ám az elmúlt évtizedekben rengeteg történelmi kuriózum került elő az árkokból: mindennapi élethez és temetkezési rituálékhoz szükséges tárgyak, jádekorong, és még két komplett harci kocsi 1:2 kicsinyített mása is, melyeket eredetileg reprezentációs célból országjárásra használtak.

Utóbbi a feltáráskor megsérült, így nemes másolatát tekinthetjük meg a múzeumban – érdemes alaposan szemügyre venni a kocsikat húzó lovakat, melyek tartása valóságos művészetnek számított akkoriban a Kínai Birodalomban.

Míg a kiállítás egy szellemfallal indul, mely a Kui sárkányt megidézve, ártó lelkeket távol tartva igyekszik végtelenné tenni a boldogságot, úgy az utazás egy jókívánsággal zárul – 10 ezer évig tartó boldogságot kívánnak a látogatóknak. Reméljük, azalatt még sok ilyen fantasztikus kiállítást is megtekinthetünk majd!

Az öröklét őrei – az első kínai császár agyagkatonái című időszakos kiállítás május 25-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, a tárlatról bővebb információ ide kattintva érhető el.

Funzine
