Talán mindannyian jártunk már olyan vidéken, ahol egy pillanatra megállva, örökre az emlékeink közé szerettük volna zárni az elénk táruló látványt. A teljesség igénye nélkül ezek közül hoztunk el néhány lélegzetállító kirándulóhelyet és látnivalót, amelyek mindegyikéről a legszebb téli képeslapokat küldhetnénk szeretteinknek.
Füzéri vár, Zempléni-hegység
A középkori romokban gazdag Zempléni-hegység legismertebb vára a füzéri erőd, amely egyes feltételezések szerint már a tatárjárás előtt az északi hegy 552 méter magas bércét díszítette. Ha ez nem is biztos, XIII. századi voltát nem lehet kétségbe vonni, hiszen a várról az első írásos emlék 1264-ből származik. A XVI. században reneszánsz stílusban kibővített épület lakói egészen a következő századig élvezhették a zempléni panorámát, ugyanis 1676-ban a császáriak bosszúból felégették a várat. Ezt követően csupán 2012-ben kezdtek újra életet lehelni az erődbe, ahol most már 5 kiállítás mesél annak történetéről.
3996 Füzér, Szabadság út 30. | Facebook | Weboldal
Andrássy-kastély, Tiszadob
A nem olyan rég hatalmas felújításon átesett Andrássy-kastélyt Meinig Artúr álmodta meg Andrássy Gyula gróf kérésére, majd a mesébe illő épületet 1880–1885 között húzták fel. A varázsporral és bűbájokkal teli világot megidéző épülettömbön a késő gótikus és a reneszánsz, valamint a Loire-völgyi kastélyok hatását vélhetjük felfedezni. De az Andrássyak egykori lakját körülölelő 500 hektáros, ősfákból álló erdő, illetve a középkori liliomot kirajzoló növénylabirintus is bűvkörébe ejthet minket a szépségével. Az épületbe betérve pedig két állandó kiállítás mesél a család és a kastély történetéről, valamint a XIX. századi életmódról a lenyűgözően impozáns terekben.
4456 Tiszadob, Bocskai u. 59. | Facebook | Weboldal
Még több mesébe illő kirándulóhely hazánkban:
FunzinePrédikálószék, Pilis
Nehéz lenne választani, hogy a Dunakanyar lélegzetelállító panorámái közül melyik szívünknek a legkedvesebb, ám az biztos, hogy a 639 méter magas Prédikálószék csúcsán ránk váró kilátás köztük szerepel. A formájával szószékre emlékeztető bérc – nem véletlen, hogy innen kapta a nevét – 12 méter magas kilátójából teljesen tiszta időben még a Tátrára is ráláthatunk a Börzsönyi-hegység festői vonulatai mellett. Ha pedig a klasszikus útvonalat követve közelítjük meg a messzelátót, akkor Dömösről indulva, a Vadálló-köveken áthaladva egy izzasztó, nagyjából 3 órás túrára kell számítanunk.
Apci tengerszem, Mátra
A mátrai ékszerdoboz kéken tündöklő kincse a Széleskő-bányató néven is ismert tengerszem, amely a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében rejtőzik. A területen mintegy 90 éven át folyt az andezitfejtés, s a 10–15 méter mély mederben az eső- és talajvíz hozta létre a ma ismert, csillogó, kristálytiszta vizű tavat. A napjainkra kedvelt kirándulóhellyé vált tengerszem pedig 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi területként élvez védelmet. Az erdő mélyén megbújó csodát autóval, egy erdei ösvényen pedig gyalog közelíthetjük meg, hogy végül 15–20 méter magas sziklafalakról vehessük szemügyre a tündöklő víztükröt.
Kék és Vörös kápolna, Balatonboglár
A balatonboglári Temetődombon találhatunk rá a város két bájos kápolnájára, amelyeket a Szent Erzsébetről elnevezett park köt össze. Az emblematikus műemlékek neogótikus stílusban épültek, méghozzá a környék két befolyásos, evangélikus felekezetű családjának jóvoltából. A Kék kápolnát Körmendy Lajos gyógyszerész, földbirtokos építtette 1856-ban (más források szerint 1891-ben), míg a másik épületet 1857-ben húzta fel Bárány Pál. A kápolnákban ma már azonban egy jó ideje nem tartanak istentiszteletet, hisz már évek óta különböző képzőművészeti kiállításoknak adnak otthont nyaranta. Mindkét épület június 15-től augusztus 30-ig tart nyitva, így télen csupán kívülről csodálhatjuk meg őket.
8630 Balatonboglár, Kápolna u. 8.
Tűzgyűrű tansövény, Badacsonytomaj
4,6 kilométer hosszan kalauzol végig minket a Badacsony legszebb tájain a Tűzgyűrű tanösvény, miközben bepillantást enged a vulkánok világába, illetve a Balaton kialakulásának történetébe is. Túránk legelején a jegyességet ígérő Rózsakő fogad minket, majd a Páholy- és Kisfaludy-kilátóból elénk táruló panoráma kerít bűvkörébe. A csodás panorámapontok egész úton velünk lesznek, így például a Kőkapu útvonala felett rejtőző titkos kilátópontnál is rájuk bukkanhatunk. Ezt követően a Bujdosók lépcsőjének 464 fokán lépkedünk végig, ami elvezet minket a tördemici kilátóhely felejthetetlen kilátásáig. Legvégül pedig a Ranolder-keresztnél csodálhatjuk meg a Balaton, valamint a közeli tanúhegyek káprázatos látképét.
Ha télen is felfedeznéd a Balatont:
FunzineCsarna-völgy, Börzsöny
Vadregényes vadon vár ránk a Börzsöny bámulatos völgyében, ahol az egykori kemencei kisvasút nyomvonala mellett kalandozhatunk kedvünkre. A hivatalosan Fekete-völgyként ismert helyet a Feketevölgy Panziótól közelíthetjük meg, ahonnan kis idő múlva már a patak által kimosott sínek között járhatunk, mígnem elérjük a Hollókő szirtjeit, illetve a terület legmagasabb pontját, a 916 méter magas Magosfát. Mindeközben az útvonal egyre inkább próbára tesz minket a meredekebb emelkedőkkel, ám a festői táj mindenben kárpótol. A körtúra hossza 13–14 km, azonban ha kevesebb időnk lenne, akkor a Hamuháznál vagy a Halyagosi kulcsosháznál visszafordulva lerövidíthetjük.
Római-fürdő vízesés, Bakony
A Keleti-Bakony legbővizűbb patakja, a Gaja tör utat magának a hegységben, ezzel létrehozva a Bakony egyik legvadregényesebb szurdokát. A magasra törő sziklafalak között, a vad formakincsű szorosban járva pedig – a legendák szerint – a rómaiak egykori fürdőhelyére, napjainkban pedig egy igazán látványos vízesésre bukkanhatunk. Teljes valójában csapadékos időben nézhetjük meg, azonban máskor is érdemes erre ellátogatni, ugyanis a szurdokvölgyben felfedezhetjük Savanyú Jóska, a híres betyár barlangját is. A lenyűgöző szorosra, valamint a vízesésére Bakonynánától startolva lelhetünk rá.
Hámori-tó, Lillafüred
Disney-mesék világát megidéző Palotaszálló körül terül el a 9 méter mély, mesterségesen megnagyobbított Hámori-tó, Lillafüred egyik legjellegzetesebb látnivalója. Anno, a hatalmas tó kialakításához a Garadna- és a Szinva-patak vizét duzzasztották fel, hogy a közeli vashámorok még több energiát nyerjenek a vízből, bár már akkor is szolgált turisztikai célokat. Télen korcsolyázhattak rajta, míg nyáron nagyot csobbanhattak a strandján, vagy éppen a csónakokból élvezhették az eléjük táruló kilátást az ide látogatók. Ma már csupán a ladikok úszhatnak a smaragdzöld víztükrön, tavasztól egészen őszig, de télen is érdemes ellátogatni ide, hiszen az állóvíztől egy karnyújtásnyira megannyi más látnivaló is vár ránk.