Árnyas erdei ösvények, lenyűgöző panorámák és egy végtelenül békés tó is rejtőzik a Börzsöny kapujaként emlegetett Diósjenőn és közelében. Induljatok a környék felfedezésére, nem fogjátok megbánni!
Csóványosi-kilátó
A Börzsöny legmagasabb, 938 méteres pontja a Csóványos, melynek legtetejére építették a Csóványosi-kilátót. A 22 méteres kilátótorony 133 fokos csigalépcsőjét megmászva még magasabbra juthatunk, így igazán páratlan látvány tárul elénk. A különleges kilátás egyes pontjain felfedezhetjük a Dunakanyart és hegyeit, a Börzsöny völgyeit, tompa formájú csúcsait, hullámzó hegyhátait. Észak felé a Börzsöny vulkanikus testvérei, a Selmeci-hegységben lévő Szitnya és Madaras hosszú vonulatai, valamint – ha igazán nagy szerencsénk van – a Magas-Tátra jelenik meg előttünk.
Jenői-tó
A történészek feljegyzései szerint a Jenői-tó mellett vívott 173-ban győztes csatát a kvádok és a markomannok ellen Marcus Aurelius, a rómaiak filozófus császára: a történelmi eseményről egy emlékmű is tanúskodik a 27 hektáros tó partján. Habár az ősidők óta létezik, mai formáját 1917-ben, a gát megerősítésével nyerte el, azóta pedig valóságos Mekkája lett a horgászoknak. Strandolásra a Jenői-tó alkalmatlan, a vízbe nyúló, hangulatos horgászállások, az idilli börzsönyi panoráma és az úton-útfélen elhelyezett szalonnasütőhelyek azonban bőven elegendő indokot szolgáltatnak egy baráti összejövetelre a tó partján.
Kemencei Erdei Múzeumvasút
A vadregényes Börzsönyben kanyargó Kemencei kisvasút története az 1910-es évekbe nyúlik vissza, amikor még csak a környező erdő fáit szállíttatták vele. A sokat megélt, hol kiterjedt, hol felszámolt vasútvonal 2000-ben, civil kezdeményezés nyomán, önkéntes működtetéssel kezdett személyszállításba, és azóta is rendületlenül zakatol tavasztól késő őszig keresztül-kasul a változatos tájon. Ezen felül az évben több színes programmal is várja az érdeklődőket, például a Kisvasutak napján, nyáron a Szent Iván-éji, ősszel a szarvasbőgéses különvonatokon.
Drégely vára
A Börzsöny északi részén, egy 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára, amelynek első okleveles említése 1285-ből származik. Drégelyt nem kerülték el az oszmán csapatok pusztításai, sőt az 1552-es, háromnapos ostrom kapcsán azóta is legendák zengenek Szondi és a várvédők hősies haláláról. Ezt követően a törökök ki-be járkáltak a vár életében, s csupán 1663-ban hagyták el véglegesen. Sokáig elhagyatottan álltak a vár romjai, majd 1991-ben a Drégelyvár Alapítvány segítségével megkezdték annak feltárását, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítását. 2012-ben nyilvánították történelmi emlékhellyé, ahol minden évben Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre.
Diósjenői tanösvény
A Diósjenői Erdei Szabadidőparktól induló tanösvény hossza 5 kilométer, bár túrautak mentén is halad, érdemes követni a zöld T-jelzést. A szintemelkedés 246 méter, a teljes tanösvénytúra 3-4 óra alatt bejárható, így remek választás családosoknak is. A Závoz-tetőre érkezvén csodás panorámában gyönyörködhetünk, ahol a padokkal, asztalokkal kialakított pihenőhely éppen ideális egy frissítőre. Csodás tisztásokat, érdekes információkat a környékbeli erdőkről és az őszülő természet szépségét is magába rejti ez a kellemes körtúra.
A Csarna-völgy elhagyatott kisvasútja
Vadregényes túra vár ránk a Börzsönyben megbújó Csarna-völgy, hivatalos nevén Fekete-völgy felfedezésének során, de a látvány minden fáradtságot megér. A börzsönyi körtúra a Feketevölgy Panziótól indul, majd az egykori kemencei kisvasút mentén, a patak által kimosott sínek között halad egészen a Hollókő szirtjeiig, valamint a terület legmagasabb pontjára, a Magosfára (916 m). A körtúra hossza 13-14 km, de ha kevesebb idő áll rendelkezésünkre, akkor a Hamuháznál vagy a Halyagosi kulcsosháznál visszafordulva lerövidíthetjük.