Séta a sokszínű VII. kerületben: A magyar Csikágó története

Fedezzétek fel, hogy milyen izgalmas titkokat rejtenek a sokatmondó ragadványnévvel illetett VII. kerület utcái és épületei.

Miért éppen Csikágó?

A magyar Csikágó kifejezés Külső-Erzsébetváros belső részére utal, amit a környék négy legendás utcája, a Rottenbiller utca, a Damjanich utca, a Dózsa György út és a Thököly út határol. Míg sokan érthető okokból azt hiszik, hogy a városrész a bűnözés megnövekedése miatt kapta a ragadványnevet, egy egészen más indok áll a háttérben. A magyarosan cs-vel és k-val írandó mininegyed és a tengeren túli nagy testvére között ugyanis gyors és sűrű beépítése miatt vontak párhuzamot.

Fotó: György Mária

Pusztából tömött utcák

Míg az 1730-as évekig nagyrészt mezőgazdasági területek álltak a mai utcák helyén, az 1880-as években, Budapest nagyvárossá válása során rohamos tempóban megindult a városrész kiépítése. A folyamatot tovább tetézte a Keleti pályaudvar 1884-es megnyitása, ami miatt hamar kereskedők és vidékről felköltöző munkások lepték el a környéket. A gyors ütemű növekedés miatt égetővé vált a lakóházak és munkáskaszárnyák megépítése, így egy pontosan kidolgozott tervet követve, sokszor a minőség rovására, rengeteg 3-5 emeletes bérházat húztak fel.

blank
A Garay tér és a Murányi utca sarka / Fotó: Fortepan / UVATERV

Míg a Csikágó épületei abszolút belepasszolnak a budapesti látképbe, ha jobban megfigyeljük, mégis van egy egyedi, sajátos hangulata az itt található utcáknak: a ránézésre különböző homlokzatú lakóépületek mind egy egységes szabályok alapján megkomponált, belső gangos, sok ablakos mintát követnek. Mivel a cél minél több lakás kialakítása volt, sokszor egy ablak mögött egy szobakonyhás lakás húzódott meg, illetve az sem élvezett prioritást, hogy fákkal vagy parkokkal tegyék kicsit otthonosabbá a rideg utcákat.

Hírhedt környék

Ahogyan az lenni szokott, a metropolisszá válás magával hozta a bűnözés megnövekedését, a Keleti pályaudvar és a környéken megfordulók miatt pedig Csikágó hamar a bűnözés és nyomor melegágya lett. Több rész is annyira veszélyesnek számított, hogy már a rendőrség sem merészkedett a közelbe, mind közül pedig a leghírhedtebbé a már lebontott Száz ház utcai ház vált.

blank
A Baross tér 1903-ban / Fotó: Fortepan / Saly Noémi

Az utcanév nem véletlen: amikor egy gazdag külföldi vállalkozó felvásárolta a Thököly út túloldalára eső területet, az volt a terve, hogy száz darab, egyemeletes házat épít oda, ám végül csak párat húztak fel, amik hamar nagy népszerűségre tettek szert az alvilág alakjai között. A sarkon található ház hemzsegett a bűnözőktől és a rossz arcú emberektől, a környékbeli prostitúció is ide központosult, illetve több, bandák közötti harc és bandákon belüli leszámolás helyszíne is volt.

blank
A hírhedt Százház utcai épület / Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A bűnözés mellett a nyomor is azelőtt nem látott méreteket öltött, sok, 2-3 főre kialakított szobakonyhás lakásban akár 20-an is laktak az olcsóbb lakbér érdekében, a rossz körülmények és tömegnyomor pedig erősen kedvezett a különböző fertőzések és betegségek terjedésének. Ennek köszönhetően az 1918-as spanyolnáthajárvány sem kímélte az itt élőket, a betegségben rengetegen elhunytak.

Csikágói csillagok

Annak ellenére, hogy sok negatív asszociáció keringett a köztudatban a negyeddel kapcsolatban, ez nem szegte kedvét mindenkinek, 1911-ben például ideköltözött Róth Miksa üvegművész feleségével és három gyermekével, és élete végéig itt élt Nefelejcs utcai háromemeletes otthonukban.

A környék híres szülöttje, Békés Pál író a Nefelejcs és az István utcai ház sarkán lévő épületben látta meg a napvilágot, szobája ablakából pedig kiskorától fogva figyelte az utca életét és a környék lakóit. Emlékeit híres művében, a Csikágó című gangregényében örökítette meg, a negyed pedig más híres írókat is inspirált, itt játszódik például Móricz Zsigmond Jobb, mint otthon című regénye is.

blank
Az István utca és a Nefelejcs utca sarkán álló épület, Békés Pál egykori otthona / Fotó: Fortepan / UVATERV

Az elmúlt évek során a legrosszabb állapotban lévő épületeket lebontották, illetve számos lépést tettek az élhetőbb és biztonságosabb környék kiépítésének érdekében, így az utcákon sétálva már csak a helyi történetek emlékeztetnek az egykori lebujok Mekkájára.

Hasonlóan izgalmas a Tabán nem mindennapi története is: