Budapest templomtornyok, kupolák, és más egyéb tetődíszek által pettyezett panorámája felhőkarcolók nélkül is lélegzetelállító látványt nyújt – feltéve, ha elég magasról tekintünk le rá. Alább összegyűjtöttük nektek kedvenc emelkedett földrajzi adottságokkal rendelkező kilátóhelyeinket! Egy hétvégi kirándulás nagyszerű célpontjai lehetnek.
Citadella
A Gellért-hegy csúcsát koronázó Citadellát a véreskezű hóhérként is ismert Báró Julius Jacob von Haynau parancsára építették 1854-ben az egykori egyetemi Csillagda helyére, méghozzá a forradalomban harcoló magyar kényszermunkások segítségével. Habár a gyűlölt erődítmény az 1867-es kiegyezéssel hivatalosan minden katonai funkcióját elvesztette, az osztrák katonák csak 1899-ben vonultak ki falai mögül, a helyi lakosság pedig csakhamar neki is kezdett a falak megbontásának – az épületnek végül mégis sikerült megmenekülnie.
Ma a Citadella előtti teret naponta turisták tízezrei látogatják, elsősorban a budai Királyi Palota, a Duna-hidak, és a pesti belváros pazar együttesére nyíló zavartalan kilátás miatt. A tömött teresedésen kívül a Gellért-hegy több kevésbé ismert kilátónak is helyet ad: a bort és a barátokat vigyük mi, a város pedig majd biztosítja a felejthetetlen látványt.
Erzsébet-kilátó
Az 527 méter magas János-hegyen található Erzsébet-kilátó a város legmagasabb pontja, Budapest ikonikus, messziről is jól kivehető épülete. A névadó Sissi királynő 1882-ben több alkalommal is ellátogatott a környékre, amely már akkor is kedvelt kirándulóhelynek számított a városi polgárság körében. A BKK 21A jelzésű járata mellett a zugligeti libegővel vagy a világszám Gyermekvasúttal is könnyedén megközelíthetjük a Schulek Frigyes (Mátyás-templom, Halászbástya) által neoromán stílusban tervezett, 1910-ben átadott kilátót. Az épület sok évtizeden keresztül másodállásban meteorológiai állomásként funkcionált, ma viszont kizárólagosan egy cél vezérli: hogy az idelátogatók minél jobban kapkodják a levegőt az apró Budapest és a környező dimbes-dombos vidék szépsége láttán.
Halászbástya
Amint már fentebb említettük, a budai Várhegy keleti északkeleti szekcióját dekoráló, kőbányai mészkőből épült historizáló terasz is az éppen száz évvel ezelőtt elhunyt Schulek Frigyes munkája. A Mátyás-templom felújításának utolsó részleteként megvalósult díszbástya 1895-től 1902-ig épült, hét darab csúcsos, sátorszerű tornya a honfoglaló magyar törzsfőket szimbolizálja, neve pedig a középkori várfal ezen részét védeni hivatott halászok céhére utal. Eredetileg a Hősök terén található Millenniumi emlékmű részét képező ősmagyar lovas szoborcsoport is a Halászbástyán kapott volna helyet, de a terveket az utolsó pillanatban megváltoztatták, így hát maradt Szent István király egyedül. A Halászbástya széles erkélyeiről káprázatos látvány tárul elénk a mélyben kanyargó Dunáról, az óriási Parlament épületéről, valamint a Várhegy nagy részéről, méghozzá egész évben teljesen ingyen!
Margit-szigeti Víztorony
A festői Margit-sziget vasbeton-építésű víztornya egyike a város legmegkapóbb szecessziós műemlékeinek. A vízben úszó közpark északi vége felé található, 57 méter magas ipari csoda 1911-ben kezdte meg működését Ray Rezső Vilmos építész és Zielenski Szilárd tervei alapján. Az ország legmagasabb víztornyának körpanorámás terasza páratlan kilátással szolgál a főváros számos nevezetességére, de maga a torony belseje is sok látnivalót rejt, az egykor vízzel teli medencék helyét ma Visual Art kiállítótér tölti ki.
Gül Baba türbéje
Kevesen tudják, hogy Budapesten található az iszlám legészakibb szent helye: az 1543 és 1548 között épült türbe (sírbolt, mauzóleum) a romantikus, macskaköves, és embertpróbálóan meredek Gül Baba utca tetején, a Rózsadomb oldalában foglal helyet. A nyolcszög alapú, kupolás épület a Rózsák atyjaként is ismert, Buda 1541-es ostromakor elhalálozott török dervis földi maradványait hivatott elszállásolni. A művészien megtervezett kert által körbeölelt türbe mellett egy a török Buda hétköznapjait bemutató kiállítást is találunk, valamint több kiváló szpotot a város szépségében való gyönyörködésre. Nyitva keddtől vasárnapig délelőtt tíz és este hat között.
Szent István bazilika
Az első keresztény királyunk nevét viselő istenháza a Budapest legmagasabb épülete cím büszke társ birtokosa: a Parlamenttel együtt mindketten pontosan 96 méter magasra emelkednek az ég felé. A szám szimbolikája kettős: egyrészt a világi és egyházi hatalom egyenlőségét hangsúlyozza, másrészt pedig visszautal a Honfoglalás 896-os évszámára is. A kétszer is (egyszer 1868-ban, aztán 1947-ben) beomlott központi kupola panoráma teraszára kétféleképp juthatunk fel: 364 lépcsők megmászása árán, vagy felvonós segítséggel, az 1000 forintos belépő megfizetése után.
Ha biciklis kirándulást terveznél Budapest környékén:
Funzine