Az első csók alatt szóló válogatáslemez vagy az egész kempinget átható, recsegő rádióból áradó dallamok, mindannyiunk számára ismerős érzéseket és képeket hívhatnak elő emlékezetünkben. Az évek során rengeteget változtak hétköznapjainkat átszövő zenefogyasztási szokásaink, így arra teszünk kísérletet, hogy feltérképezzük mindazokat a stációkat, melyek alatt eljutottunk a hanglemezektől a streaming szolgáltatásokig.
Játsszuk vissza!
Az igény, hogy valamilyen módon vissza tudjuk hallgatni a zenei örökségünket, dalainkat vagy egyáltalán bármilyen módon hangot tudjunk rögzíteni, ha technikatörténeti szempontból közelítjük meg a kérdést, már relatíve hamar megfogalmazódott az emberekben. Az első hangrögzítésre alkalmas eszköz az általános közvélekedés szerint a Thomas Edinhoz köthető fonográf volt, melyet 1877-ben szabadalmaztatott. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy már a fonográf előtt közel húsz évvel, 1857-ben Édouard-Léon Scott de Martinville feltalált egy különös szerkezetet, mely a phonautográf névre hallgatott, és eddigi ismereteink szerint a segítségével rögzítették az első emberi hangot a világon. Az Edison-féle fonográf azonban már szélesebb rétegekhez is eljutott, és külön magyar vonatkozású érdekesség, hogy a Kossuth Lajos valódi beszédhangját tartalmazó hordózót, melyet a szerkezettel készítettek, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára a mai napig nagy becsben őrzi. A készülék továbbfejlesztett változata a gramofon, melyet a modern lemezjátszók ősének tekinthetünk.
Anyagban az erő
A XX. század közel felét tehát alapvetően a hanglemezek, illetve azok elődei hódították meg. Szüleink generációi közül sokan előszeretettel gyűjtötték a különféle korongokat. A gramofon sellakját a technológia fejlődésével felváltotta a vinyl, mely manapság ismét nagy népszerűségnek örvend. A hanglemezek mellett közkedvelt tárolóvá a magnókazetta vált, népszerűsége a ’80-as években érte el az abszolút csúcsát.
A hazai fiatalság körében kézről kézre jártak a másolt kazetták, melyeken azokat a számokat tárolták, melyeket a rádió műsorfolyamából rögzítettek. A mágnesszalagok után eljött a kompaktlemezek ideje, melyből sokan még ma is tekintélyes méretű gyűjteménnyel rendelkeznek. A CD volt az, mely végül letaszította a csúcsról a hanglemezeket, ám újonnan megszerzett trónján való uralkodása természetszerűleg nem rendeltetett időtlen időkre. A számítógépek és az internet megjelenésével, pontosabban széles körű elterjedésével megnyíltak annak a digitális erődnek a kapui, melynek falai között a napig oly szívesen barangolunk, igaz a körítés, a formavilág gyakran változik és újul meg.
Bitekbe zárva
Napjainkban egy az eddigiektől teljes mértékben eltérő világba csöppentünk. Bár egyes hanghordozók visszatérőben vannak és reneszánszukat élik. A zenehallgatás legelterjedtebb módja már nem a fizikai kiadványvásárlás, hanem kifejezetten a különféle internetes steaming szolgáltatások használata, ahol egy előfizetés megkötése után néhány kattintásnyira elérhetőek a legújabb számok, a legfrissebb albumok, és temérdek paraméter szerint fedezhetünk fel újabb zenéket, vagy éppen rendezhetjük össze saját kedvenceinket.
A legnépszerűbb platformok közé a Spotify, a Deezer és a Youtube Music tartozik. Utóbbi tavalyi évben esett át jelentős változáson, és igyekszik valódi konkurensévé lenni a méltán kedvelt és tömegek által megszeretett szolgáltatásoknak. Az Apple Music az iPhone tulajok számára kínál rendkívül kényelemes megoldást nagyszerű Siri integrációjának köszönhetően. Nyugaton népszerű még a Pandora, mely inkább egyfajta saját rádióállomáshoz hasonlítható.
Hagyd meg nekem a dalt
Azok sem maradnak ki a mókából, akik irigylik a streaming szoláltatások kényelmét, de ragaszkodnak a magas, hovatovább, a kiemelten magas minőséghez, ami a zenei fájlok bitrátáját illeti. Nekik kínál megoldás a TIDAL rendszere, melyet olyan munkájuk iránt elkötelezett előadók neve fémjelez, mint Rihanna vagy éppen a Coldplayből ismert Chris Martin. A koncepció azért is igazán izgalmas, mert a kiemelt technikai minőségű zenék mellett a platform közelebb kívánja hozni az előadókat a közönségükkel, saját szervezésű eseményekkel és élő közvetítésekkel. Jelenleg kétféle előfizetési modell érhető el, a Premium-szoláltatás, amely a 320 Kbps bitrátájú MP3-formátumú fájlok mellett offline zenehallgatásra is lehetőséget biztosít és a HiFi-csomag, amely CD és MQA minőségben biztosítja számunkra a kedvenc dalainkat, így megfelelő érzékelés birtokában minden hangszer és hang kiválóan szól, szinte minőségvesztés nélkül.
Buli a Mátrixban
Ami az elkövetkező időket illeti, azt láthatjuk, hogy a digitális tartalmak még nagyobb prioritást fognak élvezni, a virtuálisan elérhető médiumok közül egyre elterjedtebbek például a 360 fokos zenei videók. A VR technológiák feltehetően forradalmasítják, de legalábbis alaposan átformálják a hozzáállásunkat az élő zenéhez és a koncertek világához is. A nagyszabású színpadi show-műsorok, fesztiválfellépések beköltöznek majd az otthonaikba, és nem tűnik őrült ötletnek az sem, hogy a hétvégén úgy tombolhatunk majd végig két nagykoncertet, hogy közben át sem léptük a lakásunk küszöbét.
Ez a jövő valóban nincs messze, nemrég az eszméletlenül sikeres online játékban, a Fortnite-ban tartott koncertet az ismert lemezlovas, Marshmello. Kényelmünk érdekében, hajlandóak vagyunk sok mindent feláldozni, akár a valóság élő szövetét is, ám még korai lenne temetni a valós térben zajló összejöveteleket. A prioritás továbbra is a zenei összetettség szellemi és fizikai síkjának, újabb és újabb elgondolásainak a felfedezése, és ebből a kísérletezésből idővel akár a jövő a hétköznapi zenehallgatási módja fejlődhet ki.
A Funiversity playlistje
Creedence Clearwater Revival – Green River
Canned Heat – Let’s Work Together
Jefferson Airplane – White Rabbit
The Jimi Hendrix Experience – All Along The Watchtower
Janis Joplin – To Love Somebody
Szerző: Sipos Bence