A Gellért-hegyről ránk kacsintó Szabadság-szobrot rengeteg legenda járja körül. Például az, hogy nem sokon múlott, hogy egy férfit ábrázoljon. Azt pedig, hogy a világűrt is megjárta a pálmaágas nőalak, nem csak mente-monda, hanem tény. Budapest titkait bemutató sorozatunk második részét olvashatjátok.
Majdnem férfi lett a Szabadság-szobor
A pletyka szerint a Szabadság-szobrot eredetileg Horthy Miklós fiáról, Istvánról mintázták volna, aki a második világháború idején Magyarország kormányzó helyettese és repülős főhadnagy volt. István gépe 1942-ben lezuhant, a fiatal pilóta pedig belehalt a sebesüléseibe. A szolgálat közben elhunyt Horthy István szobra 1944-re készült el. Magyarország német megszállása, valamint a főváros bombázása miatt azonban sosem állították fel az alkotást, így a legenda hamisnak bizonyult: a Szabadság-szobor nem Horthy Istvánt ábrázolja, sőt, ennek az ötlete még csak fel sem merült. A Gellért-hegyen magasodó mestermű elkészítésének az ötlete csak 1945-ben született meg, a város felé magasodó nőalak pedig Thuránszky Erzsébetet formálja.
A szatír szobrász
A Szabadság-szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, aki egyébként három Horthy-szobrot is készített. A szobrász nevéhez fűződik még például a debreceni Tisza István, az egri Végvári vitézek szobrok is.
A Szabadság-szobor elkészítése miatt Strobl Sopronból utazott fel a fővárosba, ahol a Dózsa György és Thököly utca sarkán futott bele Thuránszky Erzsébetbe, akit, ahogy megpillantott, egyből fel is kérte, hogy álljon modellt a szoborhoz. A nő először szatírnak hitte a férfit (milyen megnyerő egyéniség lehetett a művész), ám amikor Strobl felfedte személyazonosságát, Erzsébet igent mondott a felkérésre. Onnan is látszik, hogy ez nem egy mai történet, mivel az apácazárdát nemrég elhagyó ifjú hölgy a munkáért nem kapott, és nem is kért pénzt.
A modellnek nemcsak a haját kellett levágatnia Strobl kedvéért, de míg a művész megformálta a szobrot, minden alkalommal több órán át a feje fölé kellett emelnie egy pálmaágat, miközben ventillátorral fújták rá a levegőt, hogy Strobl illusztrálni tudja, ahogy a magasban álló nő ruhájába belekap a szél.
Erzsébet, amikor éppen nem szobroknak állt modellt, a soproni szanatóriumban dolgozott röntgenasszisztensként, szerénységben, modellambíciók nélkül.
Magáról a Szabadság-szobor elkészítéséről 1945-ben döntött az országgyűlés, és két évvel később, 1947 áprilisában avatták fel. A politikai vezetés a második világháborúban meghalt szovjet katonák emlékére állíttatta a talapzattal együtt 54 méter magas szobrot. A fővárosi vezetés a Szabadság-szobrot eredetileg a Vár mögötti Horváth-kertbe szánta, ám a szovjeteknek nem tetszett a hely, mivel ott nem kapott volna elég figyelmet. Így került a Gellért-hegy tetejére, ahonnan nehéz lenne nem észrevenni a Duna-parton sétálgatva.
A cirilltelenített
A Szabadság-szobrot a ’60-as és ’90-es években is felújították. Az utóbbi tatarozás alkalmával eltávolították a cirill betűs feliratokat és szovjet ideológiához fűződő domborműveket, lévén időközben egy rendszerváltás is történt. A köztudatban addig Felszabadítás-szoborként élő alkotást hasonló okokból mindenki Szabadság-szobornak kezdte el emlegetni.
A világűrt is meghódította
…és akkor a végére el is áruljuk a legizgalmasabb részletet: a Szabadság-szobor tényleg járt a világűrben! Igaz, természetesen csak egy kicsinyített változat formájában.
1980-ban az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan magával repítette az űrbe a Szabadság-szobor makettjét, így büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy az ikonikus fővárosi szobrunk a turistáknak köszönhetően nemcsak nemzetközi ismertségre tett szert, de talán még a Hold is nagy rajongója a pálmaágas hölgynek.
Ha érdekelnek a Hősök tere titkai is, kattints ide!
