Ha nyáron a Balaton felé vesszük az irányt, akkor mindenképp érdemes a fürdőruhát túrafelszerelésre cserélni, a flipflop papucs helyett bakancsot húzni, ugyanis megannyi szemet gyönyörködtető panorámapontot fedezhetünk fel a magyar tengernél, a történelem szelével körülölelve.
Rezi vára
A magyar tenger nyugati csücskének megannyi kincse között ott rejtőzik Rezi vára is, amely XIV. század óta ékesíti a Meleghegy dolomitgerincét. A 418 méter magas szirten álló várrom végnapjait balladai homály fedi, ám egy biztos, a török portyázások idején menedékként szolgált a környékbeli lakosság számára. Akárcsak az, hogy meghódítva az erődöt, Tátika, Sümeg vára és a közeli tanúhegyek vonalai is szemünk elé tárulnak, a Balaton égszínkék tükrével együtt. Ám izgalmakból addig sem lesz hiány, amíg felérünk a pompás panorámához, ugyanis a szőlőhegyi préstől induló, a Kéktúra útvonalán kanyargó Rezi Vár tanösvény 11 állomáson keresztül mutatja be a helyi élővilág érdekességeit.
Tátika vára
A legendákkal körülölelt Tátika várához könnyed családi túra vezet, amelyet az izgalmas kaptatók és a vadregényes erdei környezet még kalandosabbá tesz. Utunkat Zalaszántó, Hidegkúti major buszmegállótól kezdhetjük meg az Országos Kéktúra jelzésén, termetes bükkfák lombjai alatt járva. Mígnem balra letérve, a KL ösvényen meredek szerpentin vezet fel a 413 méteres magasságba. Ahogy felküzdjük magunkat a hegytetőre, már meg is pillanthatjuk Tátika várát, ahol egykoron a várkapitány lánya, a Hévíz-tó csodavizétől meggyógyult – legalábbis a históriák szerint – Klárika is élt.
Zádorvár
A XIV. század vége óta őrzi a Balaton vidékét a Zádorvár, amelynek területe hajdanán őskori műhelytelepnek is otthont adott. De kuriózuma nem csak ebben rejlik, ugyanis a megannyi, harcban porrá lett várhoz képest, a zádorinak a vesztét a rossz helyszínválasztás és egy telekvita okozta. Az egykoron gótikus stílusban épült erődöt a pécselyi iskolától Balatonszőlős felé indulva fedezhetjük fel. Túránkat a piros jelzésen kezdjük meg, amely a Zádor-kút felé visz el minket.
S végül a környék legnagyobb karsztforrásától 99 lépcső vezet fel a várig, ahonnan ráláthatunk a Tihanyi-félsziget és a Balaton szemkápráztató panorámájára. Ha eleget legeltettük szemünket a festői kilátáson, akkor a piros és a kék sáv jelzéseken indulunk vissza, majd a Kőgátot elhagyva a kék jelzést követjük tovább. Végül megpillantva a zöld sávot, letérünk rá, Vászoly felé vesszük az irányt, ahonnan a zöld Mária-úton jutunk vissza Pécselyre.
Szigligeti vár
Már több mint 750 éve tekintenek le a festői balatoni vidékre a Szigligeti vár mesébe illő falai, amelyeket még a pannonhalmi bencések irányítása alatt kezdtek el felhúzni az 1260-as években. A híres törökverő, Palonai Magyar által védett, s végül a törökök által soha el nem foglalt fellegvár varázslatos panorámája és kiállításai mellett koncertekkel is vár minket nyáron.
De emlékezetes körtúrát is ígér a környék, amelyet a Kisfaludy utcából a K, majd kishamar a KT jelzésen bandukolva fedezhetünk fel. Utunk során a Kis-Kamon-kői pihenőtől nyíló kilátás ejt bűvkörébe, mígnem a KL ösvényen eljuthatunk a Vár-hegyhez, és végül a várba vezető lépcsőkön lépdelhetünk fel az erődhöz.
Csobánc vára
A Rákóczi-szabadságharc legendás brigadérosa, Béri Balogh Ádám katonáskodott egykoron Csobánc várában, amelyet a XVIII. század elején maroknyi csobánci csapat védett meg az 1000 fős császári sereg támadásától. Ám pár évvel később mégis császári kéz ragadta el a magyaroktól az erődöt, amelyet robbantásokkal kezdtek el megsemmisíteni.
A régészeti állagmegóvásoknak köszönhetően ma is láthatjuk a megannyi történetet őrző romokat, melyekhez több, könnyebb és nehezebb túra is elvezet. Az egyik Gyulakeszi központjából indul, és a zöld, majd a mini vár feliratú jelzéseken kalauzol el minket Csobánc 376 méter magas hegyormára. Bár az út rövid, kitartásunkra mégis szükségünk lesz a folyamatos emelkedők miatt, azonban az utunk során elcsípett bámulatos kilátópontok minden egyes lépést megérnek.
Funzine
