Budapest megannyi nyüzsgő arcát ismerjük már, most olyan külvárosi helyszínekre csábítunk benneteket, ahol lehetőségetek nyílik a hamisítatlan kertvárosi életérzést magatokba szippantani a falusi hangulattól egészen a nagypolgári idillig.
Időutazás az Óbudai Gázgyári Lakótelepen
Budapest egyik legromantikusabb lakótelepét a sok sávos Szentendrei út és a komótosan hömpölygő Duna között kell keresnünk. Az Óbudai Gázgyár mézeskalácsházakból álló munkáslakótelepe a gyár épületeivel egy időben, 1913-1914-re készült el. A munkástelep fénykorában valódi város volt a városban, saját kaszinóval, sportpályával és mozival (a fiatal Koltai Lajos itt szívta magába a film szeretetét). Ennek a történetnek tett pontot a végére a gázgyár 1984-es bezárása: a pezsgő idillt felváltotta a madárcsicsergős kertvárosi nyugalom, a hajdani gyár területére pedig számos lakó- és irodaház épült, szerencsére az eredeti építészeti örökség megőrzésével.
Munkás idill a varázslatos Wekerletelepen
Kispesten találjuk az 1908 és 1930 között, a Magyar Pénzügyminisztérium indítványára kiépített Wekerletelepet, amelynek létrejöttét a gyorsan gyarapodó Budapest rossz lakhatási körülményei tették szükségessé. A Wekerle Sándor nevét viselő lakónegyed az angol várostervező, Ebenezer Howard garden city mozgalmának szellemiségét tükrözi, amelyben a rend és a változatosság, az építészet és a természet egyenlően fontosak. A sugaras településszerkezet, a fás-kertes környezet, valamint az erdélyi ihletésű népi-szecessziós stílusban megtervezett épületek harmonikus egysége a századelős szociális érzékenység legnagyobb léptékű mintapéldánya.
Kertvárosias sétaútvonal Wekerlén >>
Falu a városban Békásmegyeren
Békásmegyer történetének egyik legsötétebb epizódja az 1946-os sváb kitelepítés, mikor is az itt élő és ide született németajkú lakosság nagy részét Nyugat-Németországba száműzték. Üresen maradt házaikba Csehszlovákiából, Erdélyből és Mezőkövesdről érkező családok költöztek be, és annak ellenére, hogy a falu egy kisebb szeletét a lakótelep építésekor elbontották, a megmaradt részek utcaképe, a kertek és a házak hűen őrzik a sváb idők hangulatát. Ófalu egyik legrégibb épülete az 1754 és 1764 között, barokk ízlés szerint felhúzott Szent József-templom, melynek orgonája az 1650-1680-as évekből származik.
Keressétek fel Békásmegyer titkos látnivalóit >>
Felfedező túra Rákosmező Rózsadombján
Égig érő platánfák, pompázatos paloták, nagypolgári idill: ez Mátyásföld, a századfordulós pesti elit kedvelt nyaralónegyede. A XVI. kerület impozáns villáiról kevésbé ismert, pedig rengeteg, a századfordulóban épült, gyönyörű épületet rejt magában a környék, megannyi izgalmas háttértörténettel. Rákosrendező Rózsadombján egy nagy séta során egyszerre találkozhatunk néhol az eklektikus, máshol a svájci építészeti stílussal, egyes helyeken pedig a szecesszió jegyei köszönnek vissza az épületek homlokzatain. Egy biztos, a famatuzsálemek alatt sétálva olyan érzésünk lesz, mintha egy másik korba csöppentünk volna.
Hangulatos útvonal Mátyásföld villanegyedében:
FunzineBarangolás egy csendes MÁV-telepen
A Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca háromszöget bezáró területe olyan, mintha egy másik világba csöppenne az ember: a kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megér egy sétát. Ahogyan a terület egyre jelentősebb központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről az 1800-as évek végén, hogy a helyi vasútnál dolgozzanak, így a MÁV úgy döntött, épít egy földszintes és 1-2 emeletes házakból álló lakótelepet, hogy szállást biztosítson a dolgozóinak. Így született meg a Jancsi-telep, ami szinte egy kis elzárt faluként működött: a lakóházak mellett minden volt, amire szüksége lehetett az ittélőknek, a vendéglőtől kezdve, a boltokon át a mosókonyháig.
Bővebben a különleges Jancsi-telepről >>
+1 Hajós élmények Budapest egyedülálló Bauhaus-szigetén
A Szentendrei-sziget és Budakalász közé beékelődő csöpp kis földdarab a szerb család sarjaként született Luppa Péter politikusról kapta nevét. A ma is kizárólag vízi úton megközelíthető, vadregényes sziget felparcellázására az 1930-as évek elején került sor, méghozzá annak a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-nek a gondozásában, amely a sokkal ismertebb Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet is életre hívta. A társaság mintaházat is építtetett, valamint minden újdonsült telektulajdonossal aláíratott egy, az együttélésről szóló szabályzatot: 1941-ig 33 lapostetős, lábakon álló, vasbetonvázas épületet adtak át, egyedülálló modernista mikrokozmoszt alkotva távol a világ zajától.
Fedezzétek fel a 30-as évek Lupa-szigetét >>