Eldugott, családias hangulatú kis falu rejtőzik Kőbánya határában

A X. kerület közepén sétálva olyan, mintha egy másik világba csöppenne az ember: a kiskertes, családias hangulatú lakótelep igazán egyedi bájjal bír, így mindenképpen megéri felfedezni egy napsütéses őszi napon.

A lakótelep szóról a legtöbb embernek egy panelrengeteg jut eszébe, pedig számos más formája is lehet, a Hungária körút-Salgótarjáni út-Zách utca és egy vasúti töltés által bezárt négyszög területe például egészen máshogy fest.

Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

A magyarországi vasútközlekedés elterjedésével, a 19. század végére egyre nagyobb szükség lett a pályaudvarokon dolgozó munkások elszállásolására, így a Magyar Állami Vasutak országszerte lakótelepeket építtetett.

Ahogyan az Északi Főműhely is egyre jelentősebb vasúti központtá nőtte ki magát, egyre többen költöztek fel vidékről, hogy a kőbányai telepen dolgozhassanak, így a MÁV 1894-es döntése alapján 1896-ra épült fel a Jancsi-telep.

Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

A helyszín adta magát, hiszen nem sokkal korábban égett le a Kőbányai úti kocsigyár épülete, ahol később felépült az Északi Járműjavító, pályaudvarhoz való közelsége miatt, a vasúti töltés túloldala így tökéletes lokációnak bizonyult.

A lakótelep tervezésekor nemcsak a praktikus funkciókat vették figyelembe, hanem az épületek külsejére is nagy gondot fordítottak:

A házak lábait terméskővel borították, a homlokzatokat tégladíszekkel látták el, hogy a kis falu házai maximálisan visszaadják a vasúti hangulatot.

Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

A Jancsi-telep mondhatni egy belső poénról kapta a nevét, hiszen az Északi Főműhely menzáján fizetőeszközként a Jancsi-pénzt használták, ami a gőzmozdonyok egyik fékezőgépszelepére, a jancsifékre utalt. Így hát a hivatalos elnevezés mellett hamar elterjedt a helyiek és a MÁV-dolgozók körében a Jancsi-telep, amit máig használnak.

A Jancsi-telepet kettévágta a Hungária körút elődje, így egyik oldalán helyezkedett el az 50 nagyobb lakás, amiben az altisztek kaptak helyet, a másik oldalon pedig 250 kisebb, fürdőszoba nélküli lakás várta a munkásokat. Utóbbit idővel négy fürdőházzal bővítették, hogy a hosszú nap után a munkásoknak ne lavorban kelljen mosakodniuk.

Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

A terület szinte egy elzárt kis faluként működött, hiszen a lakóházak mellett minden volt, amire csak az ott élőknek szüksége lehetett:

A telepnek volt saját orvosi ellátása, mosókonyhája, a központi utcán pedig egy vendéglő, egy kocsma és több bolt is helyet kapott.

A városrész egyik emblematikus épülete, a katolikus templom is itt található, aminek tornyát a második világháborúban szétlőtték, ezt pedig pénz hiányában azóta sem sikerült helyreállítani.

Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

A háború után a telepre a szomszédos járműjavító dolgozói, majd más alkalmazottak költöztek, végül a MÁV eladta a lakótelepet. Természetesen a lakóházak az évek során számos felújításon átestek, így már teljes összkomforttal rendelkeznek, illetve sok házat kibővítettek és számos garázs is épült.

Az itt élők a mai napig szívükön viselik a Jancsi-telep sorsát, hiszen igazán egyedi kincs, hogy egy háború előtt épült vasúti telep máig őrzi eredeti állapotát. A kertes, sokszor vasúti megállók hangulatát idéző épületek között sétálva tényleg olyan, mintha egy elzárt faluba csöppenne az ember.