Séta a századfordulós Budapest nyaralónegyedében: Mátyásföld gyönyörű palotái

Égig érő platánfák, pompázatos paloták, nagypolgári idill: ez Mátyásföld, a századfordulós pesti elit kedvelt nyaralónegyede. Tartsatok velünk egy frissítő városnéző sétára és fedezzük fel együtt Rákosmező Rózsadombjának történetét!

Az elmés mondásairól és bölcs tetteiről híres uralkodó nevét viselő, XVI. kerülethez tartozó Mátyásföld gondolata először 1887-ben fogalmazódott meg az ekkor még vadakban gazdag erdőség gondozója, Kunkel Imre fejében. A cinkotai HÉV vonala mellett rövid időn belül egy sajátos hangulatú, fényűző villákkal és díszes kertekkel büszkélkedő nyaralótelep épült fel, amelynek elsődleges haszonélvezői Pest jómódú polgárai voltak. A vasútnak hála az árnyas lombok közötti andalgásra és késő éjszakáig tartó mulatozásra áhítózó, kevésbé tehetős rétegek is hamar felfedezték maguknak a nívós kikapcsolódási lehetőségeket biztosító, jó levegőjű negyedet.

Mátyásföld ma, alapítása után több mint 130 évvel is a főváros egyik leghangulatosabb, Balaton-parti üdülőhelyeket megszégyenítően szép környéke, amelynek minden épülete, legyen az szecessziós, eklektikus vagy éppen svájci-alpesi stílusú, egyesült erővel hirdeti a boldog békeidők dicsőségét.

Dozzi-villa

A városrész messze földön leghíresebb villáját a hazánkba a 19. század derekán szerencsét próbálni érkező Giuseppe Dozzi, alias Dozzi József megrendelésére Paulheim József tervei alapján húzták fel 1905-ben. A Pick és a Herz után egy időben a rákospalotai Dozzi-üzem volt az ország harmadik legnagyobb szalámigyára, a húsmágnás pedig szerette volna pihenés közben is közel érezni magát vagyona forrásához, így esett a helyszínválasztás Mátyásföld egyik beépítetlen parcellájára. A madártejszínű nyaraló a florális szecesszió stílusjegyeit hordozza magán: indák, pávák, napraforgók terítik be a homlokzat majd’ minden, mesébe illő négyzetméterét.

1165 Budapest, Májusfa utca – Koronafürt utca sarka

Fotó: Vizy Márton

Antoinette-nyaraló

Mátyásföld legfőbb mecénása, Paulheim József építőmester és fiatalabb testvére, a szintén építési vállalkozóként tevékenykedő Ferenc közös munkája az 1897-ben átadott Antoinette-nyaraló, mely nevét utóbbi feleségéről, Piringer Antóniáról kapta. A kontyolt nyeregtetős, rizalitos kiképzésű ház sarkain armírozás, az ablakok felett tört ívű szemöldökpárkány, alattuk pedig stukkódíszes mellvéd látható, sárga téglával borított és simára vakolt felületű homlokzata tipikusan mátyásföldi képet mutat, ennek ellenére egyetlen alpesi falu utcaképéből sem tűnne ki, köszönhetően az oromzat mívás, fás lezárásának.

1165 Budapest, Mészáros József utca 15.

Fotó: Vizy Márton

Diósy-villa

Összeállításunk harmadik villaépületéhez érve inkább már le sem írjuk a tervező nevét, úgyis tudjátok, kiről van szó. A sokak által Mátyásföld legjobban sikerült villájának tartott, 1905 körül befejezett épület első tulajdonosa Diósy Lajos gyógyszerész volt, 1912 és 1919 között a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke, nem mellesleg Paulheim József veje. Az eklektikus-szecessziós nyaraló izgalmas tömegképzésű főhomlokzatát két oldalt veranda szegélyezi, középen a fal síkjából ívesen kidomborodó zárterkély kacsint felénk hívogatóan, míg a falak mintha még mindig azoknak a híres Pilóta utcai báloknak a moraját visszhangoznák, melyeknek jó évszázada fültanúi voltak.

1165 Budapest, Pilóta utca 19.

blank
Fotó: Vizy Márton

Szent József-templom

Nem mehetünk el szó nélkül a Szent József-templom mellett sem: az 1903-ban, Paulheim József elnökletével megalakult Templomépítő Bizottság mindössze egy év leforgása alatt összegyűjtötte az imaház megépítéséhez szükséges 70 ezer koronát, hogy abból aztán 1905-re el is készüljön a Weninger Ferenc tervezte, 17 darab festett ólomüvegablakkal díszített neogótikus templom. A Bakáts téri szentegyházra hunyorítva egészen hasonlító épület bekerülési költségének csaknem harmadát Paulheim József állta, akinek emlékét, többek között egy, az előcsarnokban elhelyezett tábla, valamint a templom előtt felállított szobor őrzi.

1165 Budapest, Paulheim József tér 1.

blank
Fotó: Vizy Márton

Ismerjétek meg a Gellért-hegyi villák izgalmas történetét is: