Hazánk egyik legváltozatosabb hegyvidéke számtalan kirándulót vonz a Bükkbe évente. Ez pedig nem is csoda, hiszen pont a sokszínűsége miatt minden alkalommal tartogat új izgalmakat a térség, azon belül pedig a Bél-kő különleges sziklavilága.
Az Eger-patak fölé monumentális torzóként tornyosuló Bél-kő formáját nem a természet, hanem emberi kéz alkotta, hiszen korábban két mészkőbánya üzemelt a hegy oldalában.
Később azonban ez igencsak veszélyesnek bizonyult, ezért a munkálatokat a hegygerinc tetején folytatták.
A bánya egészen 2000-ig üzemelt, ez idő alatt pedig sajnálatos módon mintegy 7 millió köbméternyi területet veszített el felületéből a Bél-kő.
Így alakultak ki jellegzetes, lépcsőzetesen egymást követő, mészkő alkotta fehér színű sziklái, amelyek számtalan hazai, fokozottan védett növényfajunk otthonaként szolgálnak.
A Bél-kő különleges vonulatai és hangulata miatt Szabó Magda csak a „homlokát ráncoló hegyként” nevezte el ottjártakor.
Amennyiben szeretnénk megtudni néhány érdekességet a térség természeti kincseiről, arra a Bélapátfalvától induló, hét állomásos tanösvényen kihelyezett ismertetőtáblákat olvasgatva van lehetőségünk.
Az öt kilométer hosszú tanösvény körülbelül két-három óra alatt teljesíthető, eközben pedig megismerhetjük a monumentális szikla környezetének kultúrtörténetét, földtani felépítését, valamint növény- és állatvilágát.
Utunk a Ciszterci Apátságtól indul és a hegy tetején végződik, melyhez csodálatos panoráma társul az itt található, 815 méter magasan fekvő Bél-kő kilátópontjának köszönhetően.
A kilátó tetejéről könnyedén beláthatjuk a Bélapátfalvát körülvevő dombvidéket, tiszta időben pedig akár még a Tiszáig és a Tátráig is elláthatunk. Ez a panoráma pedig biztosan kárpótol majd a nehezebben teljesíthető túraútvonalért.