A magyar főváros nem mindennapi könyvtárépületeknek ad otthont, melyek nemcsak építészeti értékeket hordoznak, de kulturális attrakcióként is megállják a helyüket.
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
A Ferenciek terén található ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a maga csaknem kétmillió dokumentumával a főváros harmadik legnagyobb könyvtára. A több mint 450 éves múltra visszatekintő intézményt a közhiedelemmel ellentétben nem Pázmány Péter alapította az egyetem létrehozásával egy időben, 1635-ben. A könyvtár története 70 évvel korábban kezdődött, amikor Oláh Miklós esztergomi érsek megalapította a jezsuita kollégiumot és könyvtárt Nagyszombaton. A Pestre költözött könyvtárt a XIX. század közepén már évi 35 ezer olvasó látogatta, épületét Budapest városképének meghatározó építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Legszebb terme vitathatatlanul a 228 nm alapterületű, 15 méteres belmagasságú Nagyolvasó.
1053 Budapest, Ferenciek tere 6.
FSZEK Központi Könyvtár
Senkinek nem kell bemutatni a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként számontartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárát, amelynek 1931 óta a Reviczky utcai Wenckheim-palota ad otthont. Budapest első számú közkönyvtára 1904-ben kezdte meg működését, akkor még Fővárosi Könyvtár néven. Az intézmény egyik első igazgatója a későbbi névadó Szabó Ervin volt, akinek grandiózus tervei között szerepelt egy könyvtárpalota felépítése, városi könyvtárhálózat kialakítása, valamint gyermekkönyvtár létesítése. A világháborúk aztán lelassították a terjeszkedés mértékét, 1952-re mégis akkorára nőtt a főként fiatal értelmiségiekből álló olvasóközönség, hogy két szomszédos épülettel kellett bővíteni a könyvtárpalotát. Ekkor jött létre az a világszínvonalú könyvtárépület, melyet ma is a fél város látogat.
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Országgyűlési Könyvtár
Kevesen tudják, hogy a főváros egyik legkülönlegesebb nyilvános könyvtárát nem máshol, mint az Országház Kossuth téri épületében találjuk. A Steindl Imre által tervezett grandiózus épületkolosszus rakpart felőli oldalán jutunk be a jogi szakkönyvtárba, amely elsősorban az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem kiadványait gyűjti. Egykor kizárólag országgyűlési képviselők vehették igénybe a könyvtár szolgáltatásait, de ma már több mint 70 éve, a 130 férőhelyes nagyolvasóban terebélyes fa asztaloknál ülve, antik lámpák fényében bárki átlapozhatja akár az ENSZ vagy az Európai Unió valamennyi publikációját.
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.
BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
Egyedülálló, neogótikus híd köti össze a Műszaki Egyetem főépületét a könyvtárral, amelyen keresztülhaladva egy nem kevésbé impozáns helyiségbe jutnak a hallgatók. Mind a budapesti Sóhajok hídját, mind az egyetemi könyvtárt Pecz Samu építész, műegyetemi professzor tervezte a századforduló környékén, akinek nevéhez a főváros olyan ikonikus épületei kötődnek, mint a Fővám téri Központi Vásárcsarnok vagy a Nemzeti Levéltár várbéli épülete. A gótikus templomot idéző könyvtárépület építésekor (1909-ben adták át) Európa legnagyobb falazott téglaburkolatának számított, míg gigantikus ablakokkal ellátott, 16 méter széles olvasóterme 400 fő befogadására alkalmas.
1111 Budapest, Budafoki út 4-6.
MOME Könyvtár
A MOME 2019-ben átadott új campusát legalább ugyanannyi hideg érte, mint meleg, abban viszont egyetérthetünk, hogy korszerű szemléletben újultak meg a jóhírű művészeti intézmény zugligeti épületei. A város fekete-fehér egyetemi épületegyüttese nemcsak egy bárki által ingyenesen látogatható, 15 ezer négyzetméteres közparknak ad otthont, hanem egy szintén közösségi használatú, fényárban úszó könyvtárnak is. A MOME Könyvtár gyűjteményének alapját az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Múzeum és Iskola oktatással, valamint kortárs tárgy- és téralkotással kapcsolatos irodalma adja. Jelenleg több mint 60 ezer dokumentum elérhető a könyvtárban, köztük ipar- és képzőművészeti publikációk, illetve idegen nyelvű kiadványok.
1125 Budapest, Zugligeti út 9-25.