Egyetlen városnak megannyi arca lehet attól függően, honnan nézzük; történelme, esetleg művészeti korszakok felől, vagy épp a zene ritmusára lépdelve. A Beyond Budapest sétája most a budapesti jazz nyomába ered.
A pesti jazz története pontosan úgy kezdődött, mint az összes többié: New Orleansban bezárt a kupleráj. Az első világháborúba induló amerikai katonák lelki üdvét féltvén rendelték el a piros-lámpás negyed bezárását. Lakat került hát valamennyi lokálra, a bárzenészek pedig fizetővendégek nélkül maradtak, így hát egy részük Európa felé vette az irányt, hogy az 1940-es évekre a jazz, megérkezzen Budapestre az Astoria szálló bárjába is.
A magyar jazz-története a Múzeum körút – Kossuth Lajos utca sarkán álló hotel alagsori bárjában kezdődött, és szőtte át az egész várost. Ott van benne a történelem. Ha kellett, kiutat jelentett a háborús mindennapok keserűségéből. Ha kellett szembeszállás volt a társadalmi elnyomással szemben, máskor pedig megtestesítette mindazt a lelki-szellemi szabadságot, amit a regnáló hatalom épp elvenni készült az emberektől. Benne van minden, ami a 19. századi születésétől kezdve napjainkig történt a világban.
Legyen szó akár egy patinás szálló bárjáról, egy hétköznapinak tűnő bérház első emeleti lakásáról, vagy egy letűnt korok fényét őrző kávéházról, a jazz ott lüktet a pesti belváros szegleteiben. Csak egy kis kíváncsiság, meg némi képzelőerő kell hozzá, hogy a 21. század forgatagában észre vegyük a valaha volt „glamúros” éjszakai életet, az ’56 után titokban működő klubokat, a vasfüggönyön túli világgal a zenén keresztül ismerkedő fiatalokat.
A jazz maga a történelem
A zenei megosztófelületek korában persze nehéz elhinni, hogy volt idő, amikor egy zenei irányzat emberek százainak jelentette a szabadságot, és nem puszta háttérzajként szolgált az életükben. Pedig talán jó lenne emlékezni rá, hogy egy dal, egy emblematikus előadó mennyivel több tud lenni önmagánál. Az elismert zenei szakíró, szerkesztő, a populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok szerzője és társszerzője Jávorszky Béla Szilárd (A rock története, A magyarock története) által kidolgozott és vezetett séta épp ebbe a világba repíti el mindazokat, akik szeretnének többet megtudni a magyar jazz történetéről. A Beyond Budapest élménysétája végig vezeti a résztvevőket a budapesti jazz-élet fontos állomásain. Bemutatja az egyes korszakok meghatározó művészeit, miközben arról is igyekszik átfogó képet adni, milyen változásokon ment keresztül a műfaj a huszadik század évtizedeiben.
A program során felkeresik azokat az épületeket, utcákat, amik kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a műfaj történetében. Noha ezek közül nem egyről már csak múltidőben lehet beszélni, mégis különleges, izgalmas jazz-térkép rajzolódik ki azok előtt, akik csatlakoznak a sétához. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a Jazztörténeti időutazás a belvárosban névre keresztelt élményséta kimerül néhány emblematikus épület felkeresésében.
Jávorszky történeteiből megtudhatjuk, hogyan lettek a muzsikus cigányok a magyar jazz úttörői. Az is kiderül, kik honosították meg hazánkban a szving műfaját ’45 és ’48 között vagy. Hogyan lett az ’50-es években az elnyomó, amerikai kultúra mocskából a kultúrpolitika által is támogatott zenei irányzat? A séta alkalmával ez a kérdés is megválaszolásra kerül. A közel kétórás séta segít megidézni a műfaj meghatározó művelőit. Ők név szerint: Kertész Kornél, Tabányi Mihály vagy a később világhírűvé váló Szabó Gábor.
A Beyond Budapest sétája a kortárs jazzélet meghatározó tereivel és alakjaival zárul, de nem ér véget. Hiszen a jazz élő, lüktető, folyton változó műfaj ma is, hol szelídebb, hol keményebb dallamokkal szövi át életünket ma is. A Jazztörténeti időutazás a belvárosban épp úgy szól a műfaj szerelmeseinek, mint a jazzel épp csak ismerkedőknek. Ettől a sétától sokan kapnak majd kedvet elmerülni a legnagyobb klasszikusok, és a kortárs zsenik világban. A jazzt ugyanis lehet szeretni, vagy gyűlölni, de megkerülni lehetetlen. A jazz mindenütt ott van. A jazz maga a történelem.
További információk itt!
