Új sorozatunk kedvenc budapesti épületeink és helyeink titkait tárja fel előttünk. Az első részben a Hősök terét vesszük górcső alá. Eláruljuk, mi köze van a termálvíznek a hőseinkhez, és azt is, miért kellett egy egyházi zsinat miatt átalakítani a teret.
A születése
A teret az 1986-os millenniumi ünnepségek idején kezdték el építeni, és csak 10 évvel később, 1906-ra lett kész. A Hősök tere helyén ezelőtt az Ybl Miklós által tervezett Gloriett kút állt, melyből ugyanaz a forrásvíz tört elő, mely a Széchenyi Gyógyfürdőben is szolgálja a vendégeket. A kút a mai napig megvan a tér alatt, Ybl alkotását viszont átköltöztették a Széchenyi-hegyre, ahol kilátóként használják.
A magyar állam fennállásának 1000. évfordulójára rengeteg programmal és fejlesztéssel készült a kormány 1896-ban. Ekkor építették a Ferenc József hidat (ma nevén Szabadsághíd) a Nagykörutat és a Fővárosi Állatkertet is. A Hősök terét Wekerle Sándor miniszterelnök felkérésére Schickedanz Albert tervezte, a szobrokat pedig Zala György készítette. Schickedanz nevéhez fűződik a tér impozáns épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok is. Az építészre gyakran „látványépítésznek” utalnak, mivel a művész az általa tervezett épületek homlokzatára és külsőségeire helyezte a legnagyobb hangsúlyt.
A szobrok
Az eredeti tervek szerint az itt található 15 szobrot jóval nagyobbra tervezték, ám végül anyagi forrás hiánya miatt nem valósulhatott meg az ambiciózus elképzelés.
A bal oszlopcsarnok szobrai és készítői (balról jobbra)
- Szent István (Senyei Károly)
- Szent László (Telcs Ede)
- Könyves Kálmán (Füredi Richárd)
- II. András (Senyei Károly)
- IV. Béla (Köllő Miklós)
- Károly Róbert (Kiss György)
- Nagy Lajos (Zala György)
A jobb oszlopcsarnok szobrai és készítői (balról jobbra)
- Hunyadi János (Margó Ede)
- Mátyás király (Zala György)
- Bocskai István (Holló Barbabás)
- Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György)
- Thököly Imre (Grantner Jenő)
- II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludi Strobl Zsigmond)
- Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond)
Azért Gábriel arkangyal látható a középen lévő 36 méter magas szobron, mert a monda szerint István király azért koronáztatta meg magát és vette fel a kereszténységet, mert álmában Gábriel angyal erre kérte. A szobor kezében tartott korona és kereszt is erre az álomra utal. Mivel a szobor talpazata nem volt eléggé biztonságos, a szobrot le kellett venni, és csak 1901-ben kerülhetett ismét vissza a helyére.
A két oszlopcsarnok belső sarokpilléreinek tetején a Háború és Béke lovas kocsijai láthatóak, kívül pedig allegorikus szobrok állnak: a Munka, a Jólét, a Tudás és a Dicsőség.
Az első átalakulása
A Hősök tere a 19. század végi város egyik legfontosabb pontja volt: itt ért véget az ugyancsak ekkor épített Andrássy út, és Európa első metrója, a mi földalattink is megállt a tér alatt. A tervezők a Városliget szerves részeként képzelték el a teret, ezért az előtte lévő területet is zöldnek hagyták meg. Kőburkolatot csak 1937-ben kapott, hogy ideális helyszíne lehessen az egy évvel később megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, melyen az egyház legjelentősebb vezetői találkoztak.
A második átalakulása
Az első világháború után kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország államformája pedig köztársaság lett. A hatalmat magukhoz ragadó baloldali politikusok nemcsak az ország politikai berendezését alakították át jelentősen, de ezt a teret. Az 5 Habsburg uralkodó szobrát, vagy I. Ferdinándét, III. Károlyét, Mária Teréziát, II. Lipótét és I. Ferenc Józsefét levették, sőt az utóbbiét apró darabokra törték. A legszerencsétlenebbül II. Lipót szobra járt, hiszen ez az alkotás már a 2. világháborúban jelentős károkat jelentős károkat szenvedett. A szobrok végül vidéki múzeumokban leltek otthonukra, a Mária Terézia szobor például Gödöllőn.
A szobrok eltávolításának évében, 1919-ben Gábriel arkangyal képmását is eltávolították a térről, és obeliszkké alakították az oszlopát, elég pedig Marx 7 méteres, giszből készült mását helyezték
Az eltávolított alkotásokat 1926-ban újra visszahelyezték a helyükre, kivéve Ferenc Józsefét, melyet újból meg kellett formálni. Az egykori uralkodó ezúttal már nem katonai egyenruhában, hanem királyi öltözékben ábrázolták.
A mai állapot
Az utolsó, jelentősebb változás 1945-ben történt a tér életében. Ekkor a kommunista rendszer ismét eltávolította az 5 Habsburg uralkodó szobrát, és helyére olyan történelmi személyeket állítottak (név szerint Bocskait, Bethlent, Thökölyt, II. Rákóczit és Kossuthot), akik beilleszkedtek a szocialista rendszer ideológiájába.
