Budapest titkai – Mesélnek a hidak

forrás: Fortepan – Klösz György

Már az első budapesti hídnak is kalandos a története: a reformkorban merült fel az ötlete, az építését egy szabadságharc húzta az 1848-as forradalom hátráltatta, majd a szabadságharc után a Magyarországon „rendet teremtő” Haynau avatta fel, 1849-ben. Bár a hídnak minden pest-budai örült (persze a hídvámnak már annál kevesebben) majdnem 3 évtizedet kellett várni a következő Budát és Pestet összekötő híd megépítéséig. Onnantól azonban felgyorsultak a dolgok.

Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályvezető helyettese mesél a város hídjainak történetéről.

Budapest világvárossá válik

Az 1867-es kiegyezést követően semmi sem állt útjába Pest és Buda egyesülésének, és annak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia igazi nagyvárosává váljon és felvehesse a versenyt Béccsel. A városfejlesztésnek még több lendületet adott a honfoglalás 1000. évfordulóját megünneplő millieniumi eseménysorozat 1896-ban. Erre az alkalomra készült el a földalatti, az Andrássy sugárút és a Nagykörút is.

A beruházások kiadásait egy 1870-ben felvett, 24 milliós kölcsönből fedezte a város. Ebből az összegből 5 millió forintot költöttek a Margit hídra. Az 1876-ban elkészült híd majdnem egy vasúti közlekedő lett, sokan ugyanis így szerették volna megteremteni a Déli Pályaudvar és a Nyugati Pályaudvar helyén álló Indóház forgalma közötti összeköttetést. Andrássy Gyula, miniszterelnök ellenezte legjobban ezt az elképzelést: ő francia mintára világvárossá akarta Budapestet alakítani, sugárutakkal, bulvárokkal, nem pedig az ipari termelést kiszolgáló iparvárossá.

Az 1870-ben felvett kölcsönt a Lánchíd és Margithíd vámjaiból akarták visszatörleszteni, míg 1885-ben hoztak egy olyan törvényt, mely szerint ettől kezdve a hídvámból szerzett bevételeket újabb budapesti hidakra kell félretenni.

Lajtai László – Fortepan

Hol van a legnagyobb szükség a hidakra?

Ezután az 1890-es évek elején kezdett el a városvezetés ismét az új hidak építésével foglalkozni. Két hidat szerettek volna: az egyiket az Eskü téren (mai Március 15. tér), ez lett az Erzsébet híd, a másikat pedig a mai Fővám téren.

Előbbi helyre azért akartak átkelőt építeni a Duna felé, hogy összekösse az akkori vigalmi negyedet, a Tabánt, a Gellért-hegyet és a Budai Várban lévő kormányzati épületeket Pest régi belvárosával. A legnagyobb gond az volt az elképzeléssel, hogy a híd építése együtt járt volna (és az Erzsébet híd építésekor így járt is) a régi pesti belvárosi épületek lebontásával.

A Szabadság híd, pontosabban akkori nevén a Ferenc József híd épült meg végül korábban. Azért pont ezen a helyen, mert itt volt a Dunán szállított áruk vámszedőhelye. A híd jellegrajzát Feketeházy János tervezte, melynek építészeti részleteit Nagy Virgil dolgozta ki.

A Szabadság híd külön érdekessége, hogy az építészet ekkor kezdte el a kő és a fa „presztízsére emelni” a fémet, és terjedt el az a felfogás, mely szerint egy fémből készült épület is lehet olyan szép, időtálló és értékes alkotás, mint a kőből és fából épült társaik. A Szabadság híd ennek az ékes példája: összetéveszthetetlen fémszerkezete a város egyik legszebb (sőt, szerintünk A legszebb) hídjává teszi.

Schoch Frigyes – Fortepan

A legelső budapesti hídnál, a Lánchídnál egyébként nem kellett sokat gondolkodni az átkelő elhelyezésén: az akkori technikák nagyban leszűkítették a lehetőségeket. A folyó legkeskenyebb szakaszára (vagyis az Erzsébet híd helyére) azért nem lett volna szerencsés az építkezés, mert a híd pillérei tovább szűkítették volna a folyót, és télen jégáramláskor problémák jelentkeztek volna.

Minek nevezzelek?

A hidak elnevezése mindig politikai kérdés volt. Ferenc József uralkodásakor több helyet is elneveztek a magyar királyról, például a második budapesti (az ő regnálása alatt pedig az első) hidat is. A híd mai nevét 1947-ben kapta, amikor a háború utáni sérüléseit helyreállították. Ekkor még valóban volt remény arra, hogy a második világháború sokkjából lassan kilábaló város hídja (?) a szabadság jelképévé válhat, csak kevesen sejthették, milyen drámai fordulat fog bekövetkezni az ország sorsában alig néhány éven belül.

Az 1937-ben átadott Petőfi híd eredeti nevét a kormányzóról, Horthy Miklósról kapta. Ekkor terveztek egy északi híd megépítését is, a mai Árpád hidat, mely csak 1950-re készült el. Horthy Miklós kortársai féltek, hogy az északi híd építését már csak azért sem fogják befejezni, mert az elkészült híd Budapest leghosszabb hídja lenne, márpedig hogyan is épülhetne bármi nagyobb és impozánsabb annál, mint ami a magyar kormányzó nevét viseli? Talán csak a honfoglalásban kulcsszerepet játszó Árpád fejedelem.

A Ferenc József híd elnevezésekor is felmerültek más alternatívák, többek között a Gellért püspök alakja is felkerült a lehetséges névadók listájára. Az Erzsébet híd elnevezésekor azonban könnyűnek tűnt a választás: a magyarok által annyira szeretett Sisiről nevezték el az átkelőt, mely egyébként Ferenc József kedvenc budapesti hídja lett.

Pesti Brúnó – Fortepan

Világháborús károk

A második világháborúban 1944 decemberében ért el a frontvonal a Budapestre. Bár a szovjet hadsereg már ekkor körbevette a várost, vagyis sikerült átkelniük a Dunán, a német katonák 1945 januárjában felrobbantották az összes hidat.

A Szabadsághíd viszonylag szerencsés volt: a hidat 2 parti pillér tartja, melyek középen nem érnek össze, itt egy körülbelül 50 méteres szakaszon egy függelék van a két rész között, ezt hívják Gerber-csuklónak. A robbantás jelentősen csak ezt a középső részt érintette, így a hidat nem újjáépíteni, „csak” megjavítani kellett.

A szovjetek egyébként igen ügyesen és gyorsan megoldották a felrobbantott hidak problémáját: akár 24 óra alatt is új vízi átkelőhelyeket tudtak építeni. A világháború után 1946-ban a magyar hidászik is nagyot alkottak, 8 hónapo alatt húzták fel a Kossuth hidat, mely a Parlament és a Batthyány tér között állt, egészen 1960-ig.

Dr. Kramer István – Fortepan

Csak óvatosan a felújítással!

A hidak felújításánál mindig fontos szempont, hogy az eredeti tervek szerint újítsák fel. 1949-ben, amikor a Lánchidat újítottak fel, a kapuzatoknál a kilógó kőperemekből levéstek pár centimétert, hogy így eléggé szélessé válhasson az út ahhoz, hogy két autóbusz elférjen egymás mellett. Hiába volt a beavatkozás szinte szabad szemmel láthatatlan, hatalmas ellenszenvvel fogadta a közvélemény. Olyannyira, hogy magának Gerő Ernőnek kellett magyarázkodnia az újságokban, hogy nem kell aggódnia senkinek, észrevehetetlenek lesznek a változtatások.

Jóval később, a legutóbbi, a Margit híd felújításakor is az eredeti terveket tartották szem előtt: visszakapta  a díszes András kereszteket, és az eredeti ovális betéteket is imitálták, a déli oldalon pedig az eredeti korlátját, és kő melvédeit is visszakapta a híd. Teljes mértékben azonban ez a híd sem hasonlít az eredeti tervekhez: a mostani Margit híd ugyanis sokkal szélesebb, mint építésekor volt.

A hidak sokat változtak az évtizedek alatt: sokkal kisebb forgalomra tervezték őket, és sosem gondolták volna a tervezőik, hogy egy országút fog végigsuhanni rajtuk, mint ahogy az Erzsébet hídnál is megfigyelhető.

Magyar Bálint – Fortepan

Híddal a szigetre

A Margitszigetre a Margit híd megépítéséig csak hajóval lehetett eljutni. Sőt, még 1876-ban, a Margit híd megépítésekor is, ugyanis a szigetre vezető szárny csak 1899 és 1900 között épült meg. Ahhoz, hogy ez megépülhessen meg kellett hosszabbítani a szigetet, régebben ugyanis a mai Margitsziget mellett több apróbb sziget is volt.  A földrész a magyar nádor tulajdonát képezte, aki a századfordulón József főherceg volt. A Habsburg férfi 200.000 koronával támogatta a híd építését, de nem csupán önzetlenségből. A szigetre vezető hídlejárat miatt a pestiek sokkal könnyebben eljuthattak a Margitszigetre, ahova belépőjegyet kellett fizetniük, természetesen József főhercegnek.

Pesti Brúnó – Fortepan

A jövő hídjai

A 2024-es olimpiai beruházások kapcsán hallhattunk leginkább a Galvani híd megépítéséről. Bár az olimpiának már egész biztosan nem fog helyet adni Budapest, a hatályos kormányhatározat szerint 2023-ig el kell készülnie a Galvani hídnak. A déli átkelőhely már 1990-től foglalkoztatja a városvezetést. A Lágymányosi híd építésekor gyakorlatilag a Galvani híd budai infrastruktúrába való beillesztését is megoldották, , a csepeli „megálló” és a pesti, soroksári úti hídhoz kapcsolódó úthálózat kiépítése várat még magára.

A egy további déli híd helyét már a beruházásoknál is figyelembe vettékezért amikor a Savoya Parkot megépítették Újbudán már a jövendőbeli híd helyét is figyelembe vették. A bevásárlóközpont melletti háromszor két sávos út azért épült meg ilyen szélesre, hogy a majdan tervezett Albertfalvi hídra vezesse a forgalmat.