Róth Miksa üvegművész neve szinte egybefonódott a magyarországi szecesszió időszakával: bámulatos üvegmozaikjai és ólomablakai mellett még ma is nap mint nap elsétálunk a fővárosban anélkül, hogy megcsodálnánk a művész világhírű alkotásait.
Ki is volt az a Róth Miksa?
Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten, egy zsidó családba, Roth Zsigmond és Duller Mária hatodik gyermekeként. Édesapja elismert üvegesmester volt, munkái közé tartozott többek között a Nyugati pályaudvar, a Nemzeti Színház, illetve az egykori Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete) üvegezése is, a kis Miksát pedig már gyerekkorában ámulatba ejtették a hatalmas, színes ablakok.
Miközben édesapja műhelyében elleste a szakma fortélyait, a pesti Iparrajziskolában tanult rajzolni, majd két éven át Európában utazva kitanulta az üvegfestészet mesterségét. Itthoni és külföldi tanulmányai során is a szakma krémjétől tanulhatott, pályafutásának egyik legmeghatározóbb alakja például az Országház tervezője, Steindl Imre volt, aki bevonta tanítványát saját projektjeibe is. Tőle kapta Miksa az első megbízását is: egy Vas vármegyei település késő gótikus templomának restaurálásához készített ablakokat.
Első, a szakmában is nagy népszerűséget szerző munkájára 1896-ban került sor, ahol az Ezredéves Országos Kiállítás épületeinek üvegezésébe segített be. Az áttörő sikert végül az Országház üvegfestményeinek megtervezése és kivitelezése hozta, amivel hamar bekerült a korszak legmeghatározóbb művészei közé.
Pályafutásának egyik legjelentősebb vívmánya az volt, hogy Európában először ismerte fel az Amerikában már népszerű Tiffany-üvegben rejlő lehetőségeket, így úttörőnek számított, amikor szecessziós üvegeihez ezt használta. Nem sokkal ezután, Velencében megismerkedett és rögtön szerelembe is esett az üvegmozaik-készítéssel, innentől kezdve pedig ez a technika is hatalmas szerepet töltött be munkásságában.
Pestről a világhírnévig
Kiemelkedő munkásságát nem kevés díjjal jutalmazták, elsőként neki ítélték oda az 1897-ben alapított Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel, az 1902. évi torinói és az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon pedig arannyal díjazták szecessziós alkotásait. A mozaikkészítés forradalmasításáért elnyerte a Ferenc József-rendet és az Olasz Királyi Koronarendet, majd 1901-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagjai közé választották.
Élete egyik jelentős mozzanata az volt, amikor feleségével, Walla Jozefával és három gyermekükkel 1911-ben beköltöztek a Nefelejcs utcába, ahol a családi ház mögött megnyitotta saját műhelyét, a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézetet. A műhely egészen 1939-ig üzemelt, amikor is a zsidó törvények értelmében be kellett zárnia, ezután már csak kisebb megrendelésekkel foglalkozott. Róth Miksa nem sokkal ezután, 1944. június 14-én halt meg Budapesten, Nefelejcs utcai otthonában.
Egykori családi háza a mai napig emlékét őrzi, itt működik a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ahol a látogatók a múltat idéző lakásmúzeum mellett megtekinthetik a sok díjjal jutalmazott, világhírű műveket is.
Róth Miksa emlékezete Budapesten
Nem gyakori, hogy egy ilyen jelentős művész alkotásait csakúgy az utcán sétálva, vagy középületek felkeresésével megtekinthetjük, ám az érdeklődők nagy szerencséjére, a Róth-műhely számos gazdasági és közigazgatási épület, templom, zsinagóga, kávéház, valamint magánházak és bérpaloták díszítésére is kapott megbízást.
A jellegzetes szecessziós jegyeket és art deco elemeket ötvöző üvegcsodák nem mindennapi látványt nyújtanak, így egy tavaszi séta keretében mindenképpen érdemes felfedezni őket. A képeken feltüntetett helyszínek mellett többek között még ezeken a népszerű helyszíneken találhatjátok meg a művész alkotásait:
- Zeneakadémia
- Gresham-palota
- Magyar Nemzeti Bank
- Fiumei úti Nemzeti Sírkert
- Széchenyi Fürdő
- Fasori Evangélikus Gimnázium
- Szent István Bazilika