Századfordulós bérpaloták nyomában: Séta a Múzeum körúton

Az Astoria és a Kálvin tér közötti szakaszon a legtöbb belvárosi lakos számos alkalommal áthalad, ám a mindennapi rohanásban nem sokszor jut eszünkbe kicsit megállni, körbetekinteni és felnézni az elképesztően impozáns bérpalotákra. A századforduló környékén épült házak számos titkot és történetet rejtenek, amiket most ti is megismerhettek.

Schodl kávéház – Múzeum körút 12.

A Bródy Sándor utca és a Múzeum körút sarkán álló épület sokaknak ismerős lehet, hiszen itt található a Múzeum Kávéház és Étterem, kalandos múltjában azonban egy másik híres vendéglátóegység is szerepel. Az 1875-ben épült Fechtig-házat Fechtig Károly báró építtette, homlokzata pedig egyedülálló volt, hiszen a fővárosban először itt használtak Zsolnay-kerámiát a díszítéshez. Ezt azóta egy felújításnál lefestették.

Az impozáns épületben 1876. június 22-én déli 12 órakor nyitott meg a Schodl kávéház, amit Schodl Ádám üzemeltetett, aki a Hungária szálló főpincére volt. Nagy mérföldkő volt ez a körút életében, hiszen az akkor még külvárosnak számító területen korábban csak kocsmák működtek, így ez volt az első elegánsabb hely, ami új vendégközönséget vonzott a környékre.

A kávéház hamar fellendült, ami az akkor végtelenül modernnek számító berendezése mellett annak volt köszönhető, hogy lassan áthelyeződött a város ezen részére a kulturális és politikai élet.

A Fechtig-ház a Múzeum körút sarkán valamikor 1876 és 1885 között. / A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A tulajdonos már a megnyitókor körbevezette az érdeklődőket a nem szokványosan felszerelt kávéházában: a széles kínálatban szereplő hideg és meleg italok, fagylaltok és az újdonságnak számító jeges kávé mellett négy billiárdasztal, külön játszószoba és egy tekeasztal várta a vendégeket.

Népszerűségében még egy kevésbé idilli tényező is közrejátszott: a nappal érkező előkelő vendégsereget este 9 után felváltották a kártyások, akik a fővárosban itt játszhattak egyedül egy tiltott orosz kártyajátékot, amit Schodl Ádám bevételének növelése érdekében engedélyezett.

Az épület ma / Fotó: György Mária

A Múzeum Kávéház 1885-ben váltotta fel az addig is ikonikusnak számító helyet, falai közt pedig megfordultak a korszak legnagyobb írói és művészei, többek között törzsvendégnek számított József Attila, Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula is.

Unger-ház – Múzeum körút 7.

Az 1852-ben épült monumentális átjáróház Unger Henrik kovácsmester számára készült, akinek családjáé volt gyakorlatilag az egész környék: édesapja volt a tulajdonosa a pár házzal arrébb lévő Astoria szállónak, nagyapja, Unger Benedek pedig a mai Magyar utca legtöbb telkét birtokolta. Befolyásosságukat az is mutatja, hogy az utca mai neve is egy félrefordítás során, a család vezetéknevéről kapta a nevét.

A területen az épület megépülése előtt sokáig Henrik nagyapja, Benedek kovácsmester műhelye állt, majd lebontása után épült meg a kétemeletes, elképesztően gazdag részletekkel rendelkező, műemléki védelem alatt álló ház.

Az épület sikerét már előre garantálta tervezőinek és kivitelezőjének személye is, ez volt ugyanis az első pesti bérház, amit Ybl Miklós tervezett, ráadásul a tulajdonostól szabad kezet kapott, hogy olyan épületet álmodjon meg, amilyet csak szeretne. A kivitelező pedig Wagner János volt, aki nem sokkal ezelőtt aratta le a babérokat a régi Tőzsde épületének megalkotásáért.

Az átjáróház ma / Fotó: György Mária

Az akkor még kocsival is átjárható épületre sokan Sárkány-házként hivatkoznak a Múzeum körúti bejárat felett található sárkánydíszítés miatt, amit mások oroszlánoknak vagy griffeknek néznek. Az épület mindkét oldala számos különböző stílusjegyet tartalmaz: megfigyelhetőek romantikus, bizánci, mór, illetve gótikus és reneszász elemek is.

A sárkánydíszek a kapu felett / Fotó: György Mária

Az átjáró is külön megér egy körbetekintést: a sokáig fakockák fedte területen körbe boltívek és árkádok találhatóak, melyeket csipkés díszítések tarkítanak.

Az átjáróház belülről / Fotó: György Mária

A korszakban óriási hírnevet kapó épület lakásai már az átadás előtt gazdára találtak, a földszintet pedig, ahogy ma is, különböző üzlethelyiségek és vendéglátóhelyek bérelték.

Megépítése óta csak 1960-ban esett át egy nagyobb felújításon, amely során leginkább a háború pusztításait orvosolták, az egykor lélegzetelállítóan gyönyörű épület azonban sajnos folyamatosan romlik és nagyon ráférne egy újabb ráncba szedés, hogy eredeti pompáját visszakapja.

Róth Zsigmond bérháza – Múzeum körút 19.

A környék egyik legrégebbi bérháza 1873-ban épült Róth Zsigmond számára, aki Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, a kivitelezést pedig a Kraft & Vahl építőmester cég intézte. Az akkora már elismert üvegmesterként dolgozó Róth Zsigmond nevéhez nem kisebb épületek üvegezése köthető, mint a Fővámház vagy a Nyugati pályaudvar, az ezekért a munkákért befolyó összeget pedig két Múzeum körúti bérház felépítésére költötte. Vagyonából épült meg az egykor a Múzeum körút 41. szám alatt álló ház is, ám ezt 1900-ban lebontották.

Róth Zsigmond bérháza a földszinten Brázay Kálmán fűszerüzletével valamikor 1880 és 1890 között. / A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Múzeum körút 19. szám alatt álló épületet kívül részletesen kidolgozott neoreneszánsz elemek díszítik, amiket antik oszlopok kötnek össze. Az egykor végtelenül impozánsnak és kirívónak tartott ház nemcsak kívülről különleges: a kapun belépve falpillérek, kagylódíszes fülkék és nem mindennapi mozaikpadló fogadja az érkezőket, a hall egyik másik egyedisége a lépcsőház alján álló embernagyságú nőalak. A köszönve intő szobor a római mitológia egyik fontos alakját, Flórát ábrázolja, aki a virágok és a tavasz istennője.

AZ épület ma / Fotó: György Mária
A kagylófülkék a hallban / Fotó: György Mária

A belső tér különlegességeinek sora itt még nem ér véget, hiszen az épület belső udvarában egy egykor fényűző díszkút áll, ami felett egy díszes, mitológiai alakokat felsorakoztató fal pompázik, az emeleteken pedig Zsigmond fia, a világhírű üvegművész, Róth Miksa által tervezett ablakok találhatóak.

Sajnálatos módon az egykor lehengerlő épület rozoga és veszélyes állapota miatt mára már lakók nélkül áll, mindössze egy fotóstúdió működik benne, és már csak az egyre rosszabb állapotban lévő részletei emlékeztetnek minket arra, hogy egykor milyen bámulatos épületnek számított.

Ybl Miklós otthona – Múzeum körút 41.

Mint írtuk, a Múzeum körút 41. szám alatt 1900-ig Róth Zsigmond műhelye, majd bérháza állt, melynek a harmadik emeleti hatalmas, világos lakásában élt a korszak legismertebb építésze, Ybl Miklós is. Lebontása után pár évig üresen állt, új tulajdonosra várva.

A ma is álló bérház felépítésének megbízója hernádfai dr. Krajner Margit, elismert szemorvos volt, aki Ágoston Emilt kérte fel a tervezésre. Az akkor sztártervezőnek tartott építész külföldön tanulta ki a szakmát és ott leste el az észak-német építészet stílusjegyeit, amik ezen az épületen is visszaköszönnek.

Az Ágoston Emil által tervezett épület ma / Fotó: György Mária

A beltér megtervezésénél a korban népszerű bérházak felosztását követték: a hatalmas lakások külön előtérrel, könyvtárszobával és cselédszobával voltak felszerelve, a földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, a mosókonyha pedig a padláson állt. Sokáig tervben volt egy földszinti mozgóképszínház kiépítése is, ám mivel ez átnyúlott volna egy másik telekre, elvetették az ötletet.

Az épületet 1953-ban államosították, ami során a korábbi lakóknak el kellett hagyniuk otthonukat, és a nagyobb lakásokat felosztották, földszintjén pedig továbbra is üzlethelyiségek működnek.

Fedezd fel Újlipótváros impozáns épületeit is: