A Miskolctól nem messze található Aggtelek község és az Aggteleki Nemzeti Park tökéletes választás, ha az őszi kirándulásokhoz kerestek úti célt: a világörökség részét képező, elképesztő természeti kincsek mellett a falusi életbe is betekintést nyerhettek.
Kossuth-barlang
Az Aggteleki-karszt hatodik leghosszabb barlangja az ország egyik fokozottan védett területei közé tartozik, szerepe leginkább hidrológiai szempontból jelentős: vízfolyása a Jósvafő közelében fekvő Nagy Tohonya-forrást táplálja. Létezését sokáig sejtették, de feltárására csak 1956-ban került sor, jelenlegi végpontját pedig csak 2010-ben sikerült elérni. Az 1610 méter hosszú barlang függőleges kiterjedése 60 méter, bejárata 221 méter tengerszint feletti magasságban, közvetlenül a Tohonya-forrás mellett található.
Legmélyebb pontja a 33 méter mélyen található Reménytelen-szifon, legmagasabb, 28 méter magas pontja pedig az Agyagkuszoda-barlangrész végén található. A barlang egyik különlegessége, hogy elhelyezkedése miatt a hozzá tartozó forrás vizének hőmérséklete melegebb, mint a környező karsztforrásoké. A lezárt barlangot az Aggteleki Nemzeti Park által szervezett csoportos túrák keretében lehet látogatni.
Baradla-barlang
A Baradla-barlang, vagy mindenki által ismert, köznapi nevén, az aggteleki cseppkőbarlang 1995-től része az UNESCO világörökségnek, a változatos formakincsű barlangrendszer egyedülálló látványosságokat tartogat. Kialakulása körülbelül 230 millió évvel ezelőttre tehető, amikor a területet feltehetőleg még tenger borította, az idő során történő változásokról pedig a barlang belsejében található kőzetek tanúskodnak.
A több, mint 25 km hosszú terület elérésére három bejárat is rendelkezésre áll, amiken keresztül különböző hosszúságú, nehézségű és tematikájú vezetett túrákon lehet felfedezni a barlangot, a bevállalósak pedig akár szakképzett barlangászokkal kúszva-mászva is bejárhatják az egyes lezárt szakaszokat.
Bővebben a Baradla-barlangról:
FunzineHucul ménes
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében, a Gömör-Tornai-karszt területén található Magyarország legnagyobb hucul ménese, ami történelmi szempontból is jelentős. A Kárpátaljáról származó fajta genetikailag közel áll az ősi vadlovakhoz, illetve a honfoglaló magyarok lovához is. A 19. században népszerű hazai lófajta központi tenyészeteit 1919 után szétosztották a monarchia utódállamai között, a második világháború után pedig már senki sem foglalkozott a hucul fajta tenyésztésével.
Az 1970-es évektől Dr. Anghy Csaba, a Fővárosi Állat-és Növénykert igazgatója gyűjtötte össze a még megtalálható tiszta vérű hucul lovakat, majd 1986-ban, az akkor tíz kancából álló gyűjtemény az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságához került, ahol több külföldről vásárolt egyeddel indult el újra a fajta hazai tenyésztése. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Gergés-lápai legelőkön, lovagolni pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén lehet.
Előzetes egyeztetés után a lovaglás mellett fogatozásra is van lehetőség, illetve különböző gyermekprogramok is várják az apró érdeklődőket. Bővebb infót ide kattintva találtok.
Vörös-tó
A Baradla tanösvényt követve bukkan fel a láthatáron a Vörös-tó, ami az ország egyetlen, dolinában összegyűlt, állandó vizű tava. Vizét korábban az ott legeltetett marhák gyakran felkeverték, a környék vörös színű talaja ekkor megszínezte a víztükröt, innen kapta a tó a nevét. A tó partján találhatóak a Medve-sziklák, amik országos szinten is egyedülálló földtudományi értéknek számítanak: a kőcsoport ősi paleokarsztos formákból áll, amiken tökéletesen megfigyelhető a karsztosodás folyamata.
Látnivalók Aggtelek településén
Kétségtelen, hogy a környékre látogatók legnagyobb része rögtön az Aggteleki Nemzeti Parkot veszi célba, pedig a község maga is izgalmas úti cél lehet a vidéki, romantikus faluséták és kirándulások kedvelőinek. A nemzeti park szervezett túrái közül van olyan, ami Aggtelek központját is érinti, ám egyedül is könnyen felfedezhetitek a kis utcák rejtette látnivalókat.
A város egyik látványossága a környék legpuritánabb templomának tartott református templom, illetve a temető mellett található Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark, ahol a hagyományos, fából faragott, helyi fejfatípusok mellett a község történelmének nagyjairól is megemlékeznek. Külön érdekesség az 1800-as évek elején népies barokk stílusban épült harangtorony, ami egykor látótoronyként szolgált, mára pedig a műemléki védelem alatt álló templom része.
A község határában található az Ördögszántásnak nevezett fedetlen karszt, ami alatt a 19. században, a Baradla egyik víznyelőjének eltömődésével létrejött Aggteleki-tó terül el.