A festői Dunakanyartól nem messze, a Visegrádi-hegységben található a Rám-szakadék, az akár 35 méteres sziklafalakkal körülölelt vadregényes szurdokvölgyünk. E lélegzetelállító völgyben sétálva sokszor patakokon átgázolva, kisebb vízesések melletti létrákon felkapaszkodva élvezhetjük a meseszép erdő mellett az izgalmas terepet is.
A Budapesttől csupán 1–1,5 órára lévő vérpezsdítő kirándulóhely körtúráját egy 10 vagy egy 17 km hosszú, tehát egy 3 vagy 5 órás kirándulás során is teljesíthetjük.
A Rám-szakadék egyirányú, így csak Dömöstől felfelé, Dobogókő irányába haladva közelíthetjük meg a balesetveszélyek elkerülése érdekében. Ha viszont mindenképp Dobogókő irányából szeretnénk elindulni, akkor az is lehetséges, csak akkor a körtúra első felében ereszkedünk, majd a másodikban haladunk a szurdokon keresztül.
Ha a dömösi parkolóban letettük az autónkat, akkor eleinte az aszfaltúton sétálva jutunk ki a faluból, át a bájos Malom-patakon, ahol a régi vízimalom épületét is láthatjuk. A szurdokvölgyet az aszfaltútról is meg lehet közelíteni, viszont a zöld jelzést követve a patak mellett is sétálhatunk.
A patak útját követve a tiszta vizű Kaintz György-forrás és a mellette fekvő Szentfa-kápolna is az utunkba esik. Egy 1885-re visszanyúló monda alapján a kápolna egy csodafa emlékét őrzi, amely szerint két kislány itt pillantotta meg a bükkfán Szűz Mária képét. A legenda helyszínén padokat, tűzrakóhelyeket is találunk, így már a túránk legelején megpihenhetünk.
Végig a zöld jelzés mentén jutunk el az erdőig, ahol még nem esünk azonnal a mély vízbe, csupán a Három-forrás-völgy környékén találkozhatunk meredekebb sziklafalakkal.
Felfelé törve az utat sokszor egy embernyi széles sziklafolyosón araszolva válik egyre vizesebbé és csúszósabbá a terep. Innentől már több helyen is létrák, korlátok segítenek minket, amelyeket pár éve felújítottak, és rendszeresen ellenőrzik is őket.
Amikor felértünk a Rám-szakadék tetejére, akkor eldönthetjük, hogy célba vesszük-e az összesen 17 km hosszú, 800 méter szintemelkedésű körtúrát. Ha elég energiánk maradt rá, akkor a Vadálló-kövek felé tartva, a Duna és a szomszédos hegyek káprázatos panorámája tárulhat elénk a Prédikálószék kilátójából.
Ha viszont 10 kilométerrel is megelégszünk, akkor még mindig a zöld jelzések mentén, a bükkfák között lefelé bandukolva, az Árpádvár alatt fogunk elhaladni; majd a Szakó-nyereghez érve már a piros sáv vezet vissza minket Dömösig.
A piros jelzést követve már egy könnyebb útvonalon jutunk le a faluig, ám azért itt is lesz miben gyönyörködnünk. Először a Júlia-forrásra bukkanhatunk rá, majd Körtvélyes füves tisztására kiérve lenyűgöző kilátás tárul elénk a Prédikálószékre és az alatta magasodó Vadálló-kövekre.
Mielőtt visszaérnénk a településre, a Szent Mihály-hegyet is láthatjuk, és a dömösi prépostság romjai mellett is elhaladhatunk. A településen élők szájhagyománya szerint a felszínen lévő falmaradvány egykoron egy királyi kúriához tartozott. Bár már a királyi kúriát nem láthatjuk, az Árpád-kori monostor föld alatt lévő román stílusú altemplomát az általában szombatonkénti tárlatvezetések során megtekinthetjük.