Tudtátok, hogy a 2010-ben Európa kulturális fővárosa címmel kitüntetett Pécs közel 250 műemlékkel és majd’ 40 múzeummal büszkélkedhet? Ennyi látnivaló mellett nem csoda, hogy minden egyes pécsi kiruccanásunk után máris a következő látogatást tervezzük. Három napot töltöttünk a Mecsek lábánál fekvő városban, és biztos, hogy kanyargós utcáinak köveit nem most koptattuk utoljára. Következzék egy, a teljesség igénye nélkül összeállított ízelítő a becses Pécs kincseiből!
A letűnt idők rajongói számára a mediterrán hangulatú Pécs maga a történelmi Disneyland: a rómaiak idején Sopianaeként ismert város az UNESCO világörökségi listájára is felkerült a székesegyház környéke alatt fekvő ókeresztény sírkamráival. A IV. századból fennmaradt nekropolisz Magyarország egyik legfontosabb régészeti emléke, egy új vallás ébredezésének és a korai kereszténység halotti kultuszának kiemelkedő minőségű lenyomata, melynek díszes sírkamráihoz hasonlót legközelebb a római katakombákban találunk. Különösen látványos a kiállítás névadó épülete, a hétkaréjos Cella Septichora, amely az egész földalatti temető legnagyobb objektuma, még úgy is, hogy építését idő előtt beszüntették, Valeria tartomány 430-as kiürítése tájékán.
A középkor mementóiért már nem kell a föld alá buknunk: habár a várfal nagy részét a lakosság növekedése miatt a 19. században lebontották, a nyugati várfalsétány és a 15. századi barbakán erődítménye ma is állnak, tetejükről pedig remek kilátás nyílik a városra. Az ókeresztény sírkamrák és a várfal közé beékelődve találjuk a pécsi bazilikát, melynek altemploma a késő római korból származik. E fölé építették Szent István király idejében azt a szentélyt, amiből a 19. század végére a mai négytornyos, neoromán stílusú katedrális született, melynek nyugati homlokzata a pisai dómot juttatja eszünkbe, míg a kápolnák és az altemplom falait Lotz Károly és Székely Bertalan gyönyörű festményei ékesítik.
Pécs harmadik legjelentősebb vallási emléke a Dzsámi (hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom), a magyarországi oszmán építészet legmonumentálisabb alkotása. Helyén eredetileg egy keresztény templom állt, ezt építtette át Gázi Kászim pasa muszlim mecsetté az 1560-as években. A várost a törököktől visszaszerző keresztények 1702-ben alakították vissza templommá, akik a harcokban megrongálódott minaret helyére később egy zömök barokk harangtornyot építettek. Az épület tömegén történő utolsó nagyobb változtatásokra a 20. században került sor: a tornyot elbontották, helyére modern toldás került, valamint kupoláját is lecserélték egy az eredeti török állapotokhoz jobban hasonlító félgömbre. A templom belül is lenyűgöző, ki ne hagyjátok!
Pécs egyébként szerfelett gazdag török kori műemlékekben: a Széchenyi tértől csupán néhány kőhajításnyira magasodik a Jakováli Hasszán dzsámi kecses minaretje, Memi pasa fürdőjének maradványai a ferences templom előtt láthatók, Idrisz baba nyolcszögletű türbéje pedig a Rókus-dombon hirdeti a 16. századi gyógyító emlékét.
Pécset a rómaiak, a magyar királyok és a törökök mellett a Zsolnay család tette azzá, ami: az ország egyik legszínesebb, építészetileg legizgalmasabb városává. Akármerre fordítsuk fejünket, szemünk csakhamar bele fog botlani a messze földön híres porcelánmanufaktúra valamely díszes termékébe egy eozinmázas kút vagy egy tarka tetőzet képében. Mindenképpen érdemes ellátogatni a mintegy öt hektárt átölelő Zsolnay Kulturális Negyedbe, melynek cirádás csodaházai között sétálgatva olyan érzése támad az embernek, mintha egy mesekönyv világába lépett volna, és el is felejti, hogy valójában régi gyárépületek veszik körül. A negyedtől 200 méterre fekvő dombon találjuk a család impozáns, szecessziós stílusú mauzóleumát, melyet 42 darab pirogránit oroszlán őriz. A Zsolnay-negyedtől félórányi gyalogútra, Pécs legrégebbi ismert lakóházában foglal helyet a Zsolnay Múzeum, ahol megismerkedhetünk az építészeti kerámia fejlődésével, a család történetével, valamint közelről is szemügyre vehetjük a gyártósorról egykoron lekerült legkülönlegesebb termékeket.
FunzineIde menj Pécsett, ha…
… bruncholnál egy jót
Pécsett nem csak a nap legfontosabb étkezését hívják reggelinek, de a város legjobb reggelizőjét is. A Király és a Szent Mór utca sarkán működő Reggeli stílszerűen a Nappali Bár mellett helyezkedik el, és minden nap reggel 8-tól délután 3-ig várja az egészséges és bőséges adagokra éhes szájakat. Van itt minden szép és jó, a bundáskenyértől a klasszikus English breakfastig, az amerikai palacsintától a Croque Madame-ig, de persze a brunchélmény olyan elmaradhatatlan kellékeiről sem szabad megfeledkezni, mint a világos pörkölésű, single origin kávék, a facsart dzsúszok és a trendi, indusztriális enteriőr.
Pécs, Király utca 23-25.
… belekóstolnál az éjszakába
A híresen erős pécsi partikultúra nem szorul bemutatásra: az Amperben rendre lépnek fel a nemzetközi techno szcéna legfelkapottabb nevei, a Pécsi Est Café pedig rendkívül színes koncertkínálatával tette fel magát a világ klubtérképére. Mi mégis a Csinos Presszót ajánlanánk nektek, ezt az ízig-vérig pécsi hangulatú romkocsmát, a pécsi egyetemisták kultikus szórakozóhelyét, ahol mindig jólesik megpihenni egy rohanós nap után. A bohém berendezésű belső tér összevisszasága és a tágas kerthelyiség buja romantikája úgy passzolnak egymáshoz, mint borsó meg a héja – vagy egy korsó Pécsi Világos és egy Csinos-féle dupla burger.
Pécs, Váradi Antal utca 8.
… magad mögött hagynád a város zaját
Ha egy kis nyugalomra és sok zöldre vágytok, de egy orfűi kiruccanás már nem férne bele az időtökbe, keressétek fel Pécs rejtett kincsesdobozát, a Tettye térről nyíló Pintér-kertet! A Pintér János nyugalmazott banktisztviselő által az 1920-as években alapított városi arborétum számtalan növényritkaságnak szolgál otthonául, ilyenek a babérszuhar, a júdásfa, a gránátalma vagy a bánáti bazsarózsa, de jelentős értéket képviselnek a vadon előforduló orchideafajok, ráadásul Közép-Európa egyik legnagyobb arizonai ciprusa is itt található. A kert egy alsó és egy felső részből áll, ez utóbbi igen meredek, úgyhogy nem árt strapabíróbb lábbelivel készülni.
Pécs, Tettye tér 9.