Nők, akik úgy érték el sikereiket, hogy közben megküzdöttek a nyomorral, az előítéletekkel, a lelki és fizikai bántalmazással, a betegségekkel. Igaz történeten alapuló filmek, melyek erőt adhatnak, ha úgy érzed legyőzhetetlen akadályokkal állsz szemben.
A számolás joga
Az ötvenes évek végén járunk, az Egyesült Államok minden erejével igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. Úgy tűnik azonban, hogy hiába a pénz, a nagy koponyák és az elszántság, alul maradnak… aztán rábukkanak néhány kiaknázatlan lángelmére. Eddig senkinek nem jutott eszébe érdemileg bevonni őket a munkába, mert többszörösen hátrányos helyzetűek: nők és feketék.
A szív bajnokai
Michael Oher (Quinton Aaron) élete nem könnyű. A hajléktalan fekete bőrű diákot nem akarja átvenni a jó hírű gimnázium, mivel a teszteken nagyon rosszul teljesít. Senki nem tudja róla, hogy az anyja drogfüggő, az apját pedig megölték. Amikor a kis S.J. összebarátkozik vele, Leigh Anne (Sandra Bullock) felkarolja és befogadja a családjukba. Michaelről hamarosan kiderül, hogy nem is olyan ostoba, ráadásul remek focista. A család mindent latba vet, hogy a fiú életét rendbe hozza, és még arra is készek, hogy örökbe fogadják.
Nemek harca
Egy csupaszív film, amelynek középpontjában a női teniszbajnok, Billie Jean King (Emma Stone) és az egykori férfi bajnok, Bobby Riggs (Steve Carell) 1973-as, izgalmas meccse áll. A pályán nem csak a két rivális sporttudása, de elvei is összecsaptak, ugyanis egész más nézetet vallottak a nemi egyenlőséget illetően. Humorával és eszes forgatókönyvével A nemek harca méltó emléket állít annak a történelmi jelentőségű meccsnek, amely örökre megváltoztatta a játékszabályokat… a teniszpályán, és azon kívül is.
Botrány
Roger Ailes (John Lithgow) az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb médiabirodalmának vezetője, a FOX News hírcsatorna alapítója nem válogatott az eszközökben, legyen szó egy szaftos sztoriról, vagy a női alkalmazottak megalázásáról. A hírhedt mogul hatalma egy pillanat alatt összedőlni látszott, amikor Gretchen Carlson (Nicole Kidman), a csatorna egykori műsorvezetője szexuális zaklatás vádjával beperelte őt. Az eddig hallgatásba burkolózott nők, köztük a népszerű riporter, Megyn Kelly (Charlize Theron) is nyilvánosságra hozta, hogy a csatorna igazgatója többször inzultálta őt.
Erin Brockovich – Zűrös természet
Egyszer mindenkinél betelik a pohár. Erin Brockovichcsal sem történik ez másképp. Egy reggel felkel, és úgy érzi, valamit tennie kell, méghozzá azonnal. Túl sok a kifizetetlen számla, túl sok a tartozás és a kölcsön, és túl reménytelen az élete. Így hát elindul munkát keresni. És mivel elég makacs, nagyszájú és talpraesett, talál is: adminisztratív munkatárs lesz egy jól menő ügyvédi irodában. Új kollégáinak hozzá kell szokniuk egy minden lében kanál titkárnő jelenlétéhez, akinek kihívó szoknyáinál már csak túlfejlett igazságérzete kibírhatatlanabb. Ráadásul Erin nem tesz lakatot a szájára: mindenbe beleszól, és mindenről megvan a saját véleménye. Amikor pedig egy ingatlanügy iratai között furcsa orvosi leletekre bukkan, nyomozni kezd. Nem érdekli, hogy csak egy tanulatlan irodai alkalmazott, utánajár az esetnek. És szörnyű titokra bukkan: egy közismert iparvállalat évek óta mérgezi egy kisváros lakóit. Erin merész döntést hoz: kerül, amibe kerül, megkeresi a felelősöket, és rájuk húzza a vizes lepedő.
Coco Chanel
Az árvaházban felnőtt Gabrielle Chanel (Audrey Tautou) a ruhák foltozása mellett a Coco nevű fruskáról szóló frivol dalocskával keresi meg a napi betevőt egy éjszakai mulatóban – és hamarosan ráragad a mókás becenév. Mikor a lány afférba bonyolódik Etienne Balsan báróval, lehetősége nyílik, hogy bepillantson a francia elit életébe, és kibontakoztassa formabontóan merész elképzeléseit a divat terén. Coco eltökélten igyekszik érvényesülni egy olyan világban, ahol a nők szabadságát a társadalmi konvenciók mellett még a fűző is korlátozta…
Menedék
1939-ben járunk, Antonina Żabińska és férje, Dr. Jan Żabiński odaadó gondoskodással vezetik a virágzó varsói állatkertet. Idilli boldogságuknak azonban vége szakad, amikor a nácik megszállják Lengyelországot, ők pedig új felettest kapnak a Birodalom frissen kinevezett fő zoológusa, Lutz Heck személyében. Antonina és Jan mindenüket kockára téve, titokban az ellenállásnak kezdenek el dolgozni: az állatkert rejtett alagútjai és ketrecei segítségével mentenek meg családokat a varsói gettóból. Ám ezzel nagy veszélybe sodorják magukat…
A szüfrazsett
A XX. század eleji Angliában a nők készek voltak mindent kockára tenni az egyenlőségért folytatott harcukban. Maud (Carey Mulligan) a törvény által üldözött Emmeline Pankhurst (Meryl Streep ) hatására csatlakozik az ország egyre terebélyesedő szüfrazsett-mozgalmához, megannyi nővel egyetemben, akik hajlandóak munkájukat, otthonukat, gyermekeiket, sőt életüket áldozni szavazati joguk elnyeréséért.
Aztán mindennek vége
Minden sikeres férfi mögött állítólag egy okos nő áll, aki hittel, szeretettel, kitartással egyengeti a férj életútját, megteremti a harmonikus hátteret, s aki képes akár saját céljairól, vágyairól is lemondani. Nincs ez másként Lev Tolsztoj, az orosz irodalom egyik legnagyobb alkotója házasságában sem. Szofja bárónő már ötven éve nem csak Tolsztoj felesége és 15 gyermekük édesanyja, hanem múzsája és titkárnője is egy személyben, aki szorgalmasan másolgatja férje kéziratait, amikor beüt a ménkű. Férje hűséges tanítványa és követője, Csertkov radikális hatással van az íróra, olyannyira, hogy Tolsztoj vallási és világnézete gyökeresen megváltozik, s emiatt egyre többször kerül konfliktusba Szofjával. Amikor pedig a végrendeletét is megváltoztatja, és mindenét (beleértve műveinek szerzői jogait is) az orosz népre hagyja, Szofja úgy dönt, felveszi a harcot a tarthatatlan helyzettel, Csertkovval, valamint férje legrosszabbik énjével.
Evita
Egy törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának erkélyén. Előtte százezres, rajongó, zokogó tömeg, s könnyekkel a szemében búcsúzik: „Ne sírj értem, Argentína!” Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: valaki, aki bárhol van is, segíteni akar másokon. Bár a pompa lett az osztályrésze, jól emlékszik még, mit jelent a nyomor.
Jackie
A First Ladyt, Jacqueline Bouvier Kennedyt a világ egyszerűen csak Jackie-ként ismerte meg. Az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnökfelesége volt, mindössze harmincegy éves, amikor Kennedyt beiktatták. Az egész ország rajongott érte, nagy szerepe volt abban, hogy JFK elnöksége alatt gyökeresen megváltozott az amerikai közvélemény viszonya a Fehér Házhoz és az elnöki párhoz. Jackie felfoghatatlan nyomás alá került 1963 novemberében: dallasi látogatásukkor lelőtték közvetlenül mellette ülő férjét az őket szállító autóban. A férfi elvesztését követően Jackie-nek felül kellett emelkednie a személyes gyászán, méltósággal és állhatatosan vitte tovább JFK szellemi örökségét és mutatott példát az egész világnak.
Frida
A film Frida Kahlo mexikói festőnő életét mutatja be. 1922-ben, Mexikóvárosban Frida élvezi diákéveit, a rajongó férfiakat. Azonban egy tragikus buszbaleset áldozata lesz, és hosszú ideig ágyba kényszerül. Párja elhagyja, a családja tartja benne lelket. Édesapjától kap egy festőkészletet, és alkotni kezd…
Piaf
A világon az egyik legnagyobb hatású énekesnő, a sanzon királynője és Franciaország nemzeti büszkesége volt Edith Piaf. Életét a legszörnyűbb drámák és a legfényesebb csillogás kísérte. Alkoholista szüleitől nem sok jóra számíthatott, a nagyanyja nevelte, az utcán és egy bordélyházban nőtt fel. Kilátástalan és reménytelen évek voltak ezek, hogy éhen ne haljon, az utcán énekelt és koldult. Itt fedezte fel az egyik párizsi kabaré igazgatója, és nyitotta meg előtte a hírnév kapuját. A törékeny énekesnőnek az egész világ a lábai előtt hevert, de ő mégis boldogtalanságra volt ítélve. Szerelme tragikus körülmények között meghalt, Piaf az alkohol és a drogok rabságába került.
Colette
A 20. század hajnalán Colette, a fiatal vidéki lány hozzámegy egy sikeres párizsi íróhoz. Colette megbabonázva tapasztalja meg az eleven párizsi életet, valamint a főváros szellemi és kulturális pezsgését. Férje rövidesen meggyőzi, hogy legyen a szellemírója, azaz a férfi nevében jelentesse meg életrajzi ihletésű történeteit. A vidéki lányról szóló, humoros könyv országos szenzációt arat, bestseller lesz és a kulturális élet egyik legfőbb beszédtémájává válik. A sikerek hamarosan a női egyenjogúsági mozgalom egyik úttörőjévé emelik Colette-et, aki szeretne kilépni férje árnyékából, s nemcsak a társadalmi konvenciókkal száll szembe, de forradalmasítja az irodalmat, a divatot és a nemi szerepeket is.
Saját szavak
Erin Gruwell 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő. Első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja, ahol egy „taníthatatlannak” bélyegzett osztályt bíznak rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenség és ellenséges érzelmek fogadják; de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal. Mikor a Holocaust irodalmáról beszél a srácoknak, megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a többség még csak nem is hallott a több mind fél évszázaddal ezelőtti tragikus eseményekről. Előadásai a történelemnek erről a borzalmas időszakáról végre felnyitják tanulói szemét.
A muzsika hangja
A muzsika hangja főszereplője egy fiatal, életvidám lány, Maria (Julie Andrews), aki otthagyja az apácazárdát és elszegődik nevelőnőnek egy vonalas katonaember, Von Trapp százados (Christopher Plummer) hét gyermeke mellé. Maria felforgatja a mogorva özvegyember életét: a gyönyörű alpesi ház szabályait áthágva zenét és szórakozást csempész a mindennapokba. Sokan nem tudják: a film Maria von Trapp önéletrajzi regényén alapszik.
Tina
Tina Turner még nem töltötte be hatodik évét, amikor szülei egyszerűen elhagyták és a nagymamára bízták. A vidéki kislány felcseperedve St. Louis-ba költözött, ahol kalandos körülmények között megismerkedett az akkori tinilányok első számú kedvencével, Ike Turnerrel, akit teljesen elbűvölt a törékeny lány egyedi, erőtől duzzadó hangja. Ettől kezdve közösen léptek fel és álandó társnak szegődött hozzájuk a siker is. Miután összeházasodtak, Tina szembesült Ike valódi énjével: férje gyakran brutálisan megverte, megerőszakolta és megalázta. Mialatt az egyik kiadós verésből próbált felépülni a kórházban, a férfi otthonukban más nőkkel hancúrozott. Egy napon azonban betelt a pohár: Tina összeszedte motyóját, kézen fogta gyerekeit és megszökött otthonról.
Temple Grandin
Az igaz történet alapján készült film egy fiatal, autista nő kitartását és fáradhatatlan küzdelmét mutatja be egy olyan korban, amikor a világtól elszigetelő betegség jóformán még ismeretlen volt. Láthatjuk, amint egészen kicsi korában autizmust és skizofréniát állapítanak meg Temple-nél, tanúi lehetünk hihetetlen fejlődésének az iskolai évei alatt, és megtudhatjuk, hogyan lett veleszületett érzékenységének, valamint édesanyja , nagynénje és természettudomány-tanára kitartó támogatásának köszönhetően az állati viselkedés szakértője és a nagyüzemi állattartás forradalmasítója.
Julie & Julia – Két nő, egy recept
Julie, a harmincas írónő alkotói válságban szenved. Elhatározza, hogy egy év alatt megfőzi az összes receptet, ami Julia Child híres, a francia szakácsművészetről írt könyvében található, és internetes blogban számol be az ezzel kapcsolatos élményeiről. Julia Child élete is megelevenedik, aki a második világháború után Párizsba költözik külszolgálatot teljesítő férjével. Az asszony elfoglaltságot keres és talál is magának. Érdeklődése a francia konyhaművészet felé fordul, felfedezvén, hogy az evés a társadalmi érintkezés egyik formája, és a hozzávaló ételt művészi módon is el lehet készíteni. Julie Powell regényéből.