Legyetek ti is egy napra turisták az fővárosban, és ismerjétek meg Angyalföldet közelebbről! Várostörténeti érdekességeket, kulturális kalandokat és gasztronómiai élményeket hoztunk el nektek.
A XIII. kerület legnagyobb városrésze, Angyalföld nevének eredete aligha olyan romantikus, mint amilyennek látszik. Az elnevezés történetszálait a XVIII. századig vezethetjük vissza, egy Dél-Tirolból betelepülő Engl István “Engelsfeld” nevű birtokáig. Tehát a városrész névadása feltehetően e földbirtok lefordításából születhetett meg.
Mindezekből pedig arra is következtethetünk, hogy több száz évvel ezelőtt aligha találkozhattunk volna a kerületben végeláthatatlan betonfelületekkel. Buda visszafoglalását követően a fejlődésnek indult környéken hosszú évekig majorságok, városi kertek terültek el hosszan.
Majd míg a XIX. század első felében kirándulóhelyként és kiváló horgászpontként gondoltak rá, addig a század végére már a hazai gépipar kulcsfontosságú központjává vált. Az újonnan megnyílt gyárak között pedig ott volt az ország első csavargyára, a magyar ipar egyik legfontosabb üzeme a Láng Gépgyár vagy éppen az ország mamutvállalata, a hajókat gyártó Ganz és Társa-Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt.
Ezzel egyidőben elindultak az urbanizációs folyamatok a kerületben: fejlődött az infrastruktúra, kulturális intézmények, sportegyletek, civil egyesületek jöttek létre. Majd az ötvenes években lakótelepek sora épült itt, a rendszerváltást követően pedig irodaházak váltották fel a gyárépületeket.
Várostörténeti érdekességek Angyalföldről
Ganz Hajógyár
Hartmann József, az Óbudai Hajógyár gépészkovácsa először csupán egy kisebb hajójavító üzemet hozott létre, majd 10 évre rá már 450-600 munkás dolgozott a gyárában, amely a magyar nehézipar jelentős szereplőjeként jegyezte be magát a történelembe. A “Hartmann József Hajó- és Gépgyár” 1884-ben nyitotta meg kapuit a Váci úton, majd 1911-ben egybeolvadt a Ganz és Társa céggel, így egészen a II. világháború végéig Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár néven futott tovább.
Az ekkor létrejött mamutvállalat pedig több újításban előrébb járt, mint nemzetközi társai. Az 1927-ben itt készült tankuszály hajótest világviszonylatban is jelentős innovációnak számított, de például Európa első dízel-elektromos hajtású lapátkerekes vontatóhajói is a szóban forgó gyár dolgozóinak keze munkája.
Mindeközben a Duna-tengerjáró és tengerjáró hajók gyártását is elkezdték, 1945-ben a Vörös Hadsereg számára is termeltek, és szintén ezidőben Európa legnagyobb úszódaru-előállítójává váltak több évtized erejéig. A több névváltáson is átesett üzem 1994-ben zárta be kapuit, ma pedig a Duna Plaza áll az egyik legrégebbi csarnoka helyén.
Láng Gépgyár
Az 1868-ban, Láng László által alapított gyár a magyar ipar egyik legfontosabb üzemeként írta be magát a hazai gazdaság történelmébe. A kezdetek kezdetén 8-10 munkást foglalkoztattak csak, és a főbb megrendelőik közé a pesti malmok tartoztak. Majd igencsak hamar több száz főre nőtt a gyári munkások száma, és ezzel párhuzamosan elkezdték a sikereket is halmozni.
Az 1873-as bécsi világkiállításon Láng gőzgépe nemcsak elnyerte a zsűri díját, hanem még József főherceg figyelmét is felkeltette, így a főúr meg is vette azt az alcsúti birtoka számára. 1874-ben a gyár az első malomipari gőzgépét a budai Lujza Gőzmalom számára szerelte fel, a következő években pedig több malomnak is ők készítették az őrlőgépeket.
A XX. század legelején, 1900-ban pedig a párizsi világkiállításon is arattak. A történet azonban nem lenne teljes a hullámvölgyek nélkül: egy félresikerült fejlesztés miatt a gyár nehéz anyagi körülmények közé került, így 1911-ben összeolvadtak a Magyar Általános Hitelbankkal. Négy évre rá pedig magukba olvasztották a Hazai Gépgyár részvénytársaságot, melynek a szomszédos Eisele Gépgyár is a része volt.
A XX. század során a Vízművek, a Gázművek és az Elektromos Művek is a Láng Gépgyár berendezéseit használta, sőt a ‘30-as és ’40-es évek autóbuszainak motorjait is az angyalföldi üzemnek köszönhetjük. Az üzem a század vége felé fokozatosan veszítette el jelentőségét, 2000-ben végleg megszűnt, ma pedig csupán négy, Alpár Ignác által tervezett, anno az Eisele Gépgyárhoz tartozó műemlékvédelmi épület áll a helyén.
Tripolisz
Miközben Angyalföld Pest ipari központjává vált, a főváros is gyors ütemben fejlődött, így hát a lakáshiány problémájával álltak szemben az akkori budapestiek. A munkások elszállásolásának céljából több lakótelepet is felhúztak, melyek közül talán az egyik leghírhedtebb a Tripolisz volt. Az 1912-ben létrehozott hely a mai Gyöngyösi utcai lakótelep környékén terült el, melegágyaként szolgálva a bűnözésnek és a nyomornak. A munkástelepre kívülállóként aligha volt ajánlott életbiztosítás nélkül belépni, sőt állítólag még a csendőrök sem jártak arra szívesen.
Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a visszaemlékezések alapján a lakóközösség összetartó volt, a szomszédok egymás tulajdonát tiszteletben tartották. A nyomornegyedbe születni pedig aligha jelentette azt, hogy nem lehetett onnan kitörni: Cziffra György zongoraművész és Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar Egyesület Elnökének gyökerei is ide vezethetők vissza. Tripoliszt – hivatalos nevén Palotai úti kislakásos telep – az 1970-es évek végén dózerolták le, ma pedig egy tér terül el a helyén.
Ismerjétek meg a legendás Lehel Csarnok történetét is:
FunzineÉpítészeti kincsek nyomában
Dózsa György úti zsinagóga
Bár zsinagógának épült, ma vívóedzéseknek ad otthont a Dózsa György úti épület, melyet a kor egyik legnagyobb zsinagógaépítésze, Baumhorn Lipót tervezett. Az 1910-ben átadott épület a szecesszió, valamint a neoreneszánsz jegyeit ötvözi, rózsaablakait pedig Róth Miksa készítette, azonban sajnos ma már ezeket nem láthatjuk eredeti állapotukban.
A 800 fős zsinagóga eredeti funkcióját a II. világháború alatt veszítette el, 1944-45 között pedig gyűjtőtáborként szolgált. Vagyis innen vitték el vonattal az embereket a náci koncentrációs táborokba. A holokausztot követően az épületet már nem töltötték meg többet, így egy időre állami vállalatok használták raktárként azt. Ennek következtében jutott el oda 1977-ben a hely, hogy a lebontásán gondolkodtak, azonban a Budapesti Honvéd Sportegyesület meglátta benne a fantáziát, és kisebb átalakítások mellett eredeti állapotára újították fel.
1134 Budapest, Dózsa György út 55.
Kármelhegyi Boldogasszony-templom
Angyalföld első egyházi épületeként ismerhetjük az 1899-re elkészült Kármelhegyi Boldogasszony-templomot, melynek felszentelésén Ferenc József és Mária Zsófia hercegnő is tiszteletét tette. Az épületet Hofhauser Antal álmodta meg, a kőműves és kőfaragó munkákat Majorossy Gézának, míg a fafaragásokat egy tiroli mesternek, Stuflesser Nándornak köszönhetjük. A templomot egyébként a karmeliták építették, 1950-ig nagy szerepet is vállaltak az angyalföldi lakosság lelki gondozásában. A rend feloszlatása után templomigazgatósággá alakult az épület, mígnem 1989-ben újra szerzetesek költöztek a rendházba.
1134 Budapest, Huba utca 12.
A szegedi dóm mása is Angyalföldön található:
FunzineKulturális kalandok
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
1985 óta, hogy a XIII. kerület három nagy kerületrészének – Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó – helytörténeti emlékeit gyűjti és mutatja be az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény. A hely egyfajta emlékes ládaként őrzi a múlt relikviáit, bútorokat, játékokat, öltözékeket, érdekes dokumentumokat, könyveket, valamint a helyi folyóiratokat. Mindezeket pedig a “Városrészek összefonódnak” állandó kiállításával rendezi egy csokorba, így mesélve nem csupán a városrész múltjáról, hanem az itt élő vagy élt emberek történeteiről is.
1131 Budapest, József Attila tér 4. | Weboldal
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ
Az OMRRK épületegyüttese a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria közel 350 ezer műtárgyát őrzi, biztosít számukra megfelelő raktározási körülményeket, illetve látja el restaurálásai feladatait. És bár zárt világnak tűnik, az intézmény két része is látogatható. Az egyik, az épületet körülölelő, több mint 13 ezer négyzetméternyi Bókay-kert, melyet szabadon bejárhatunk, a másik pedig az ‘A’ épületben található Látványtár. Itt a Szépművészeti Múzeum több mint 100 éves gipszmásolat-gyűjteményének darabjait tekinthetjük meg, archaikus és klasszikus görög, középkori, valamint reneszánsz szobrok másolatai által. A kiállítás minden páros hónap utolsó szombatján várja a látogatókat, a belépőjegyet pedig online a Liget+ oldalán lehet beszerezni.
1135 Budapest, Szabolcs utca 33-35. | Weboldal
Gasztroutazás Angyalföldön
Hansai
Vietnám és Japán ízei elevenednek meg az angyalföldi étteremben, mely 2023 óta várja az ázsiai kulináris élvezetek után áhítozó vendégeket. Az autentikus élményeket kínáló Hansai-ban harmonikusan ötvözik az ázsiai konyha időtlen hagyományait, miközben ételeiket friss, minőségi alapanyagokból készítik. Így hát válasszunk a többféle sushi, crunchy rolls, vietnámi leves, tészta- vagy rizsételek közül, egészen biztosan nem érhet minket csalódás.
1139 Budapest, Országbíró utca 1. | Weboldal | Facebook
Zümmögő
Egy fiatal pár álmodta meg pár éve a Zümmögőt Angyalföld szívébe, ahol azóta is a kerület egyik legaranyosabb kávézójaként jelent biztos pontot a koffeinre vágyó helyieknek. És bár a kávékínálata igen széles, itt nem áll meg náluk a paletta: mangós és epres matchát is készítenek, az ételeikről pedig még nem is beszéltünk! Csodás péksütemények sorakoznak a pultban náluk, melyek között igazi különlegességekre is lecsaphatunk, ilyen például az áfonyás-camembertes lapos croissant. Ha pedig ebédidőben érkezünk, akkor különféle wrapokkal, gofrival vagy akár palacsintával is megajándékozhatjuk magunkat.
1134 Budapest, Gidófalvy Lajos utca 4. | Facebook
Pán Bisztró Frangepán
Hangulatos, teraszos helyként írta be magát Angyalföld mindennapjaiba a Pán Bisztró, mely egy gyors ebédszünet vagy éppen egy hosszan elnyúló vacsora alkalmával is kiváló választás lehet. Az étterem alapvetően az otthon ízeit alkotja újra, ebédidőben heti menüvel vár, este állandó étlappal és a séf ajánlatával, sőt még hamisíthatatlan olasz pizzát is találhatunk az étlapjukon, ami nemrégiben újult meg. A tésztát maga a szakács készíti, a hagyományosabb ételek mellet pedig például borjú raviolival vagy éppen pappardelle giallo rákkal is kényeztethetjük az ízlelőbimbóinkat a Pán Bisztróban.
1135 Budapest, Frangepán utca 67. | Weboldal | Facebook
Fedezzétek fel a közeli Újlipótváros kincseit is:
Funzine
