Csongrád-Csanád büszkesége, hazánk egyik legnagyobb területű városa tágas utcáinak, lélegzetállító épületeinek és egyedülálló kerámiaművészetének köszönhetően tökéletes választás azok számára, akik idén ősszel igazán lélegzetállító desztinációt keresnek egy kis kiruccanáshoz.
Hódmezővásárhelyen járva lépten-nyomon a népművészet remekműveibe botlunk: a kék és barna geometriai mintázatokkal, pompás virágmotívumokkal tarkított felületek mind-mind a város fazekashagyományait hirdetik.
Nem csoda, hiszen a településen már a 18. század óta kiemelt szerepet játszik a kerámiakészítés művészete, és a hozzá társuló sajátos díszítési technika, melyet még a Népkert vasútállomás vásárhelyi majolika borítású oszlopain is megcsodálhatunk.
Szecessziós kincsek a népművészet fellegvárában
Ám Hódmezővásárhely esztétikáját nem csak a fazekasság teszi igazán egyedülállóvá: a régióban itt található a legtöbb szecessziós épület, melyek díszes homlokzatukkal és természetet megidéző ornamentikájukkal úri pompát csempésznek a mezővárosi miliőbe.
Ott van például a hajdani kaszinó épülete, melyben egykor a vagyonos vásárhelyiekből álló Kaszinó Egylet tagjai hódolhattak szenvedélyüknek. Az épület a magyaros szecesszió jegyeit viseli magán, a tipikus növényi vonalvezetés mellett népies faragott fa is megbújik részletei közt.
A népi szecesszió jegyeit az 1911-ben épült Bankpalota is hűen tükrözi. Bár a volt Takarékpénztár székházban már könyvtár és kulturális központ működik, kupoláját még mindig Merkúr őrzi, a kereskedők és pénzváltók ókori római istene, bejárata fölött pedig női és férfi alakok intenek takarékosságra.
A város megannyi patinás épülete közül érdemes útba ejteni a kalandos történetű rendezvényházat, a Fekete Sast is. Az egykori szálloda külsejét eklektikus elemek kavalkádja teszi igazán különlegessé – a szemfülesek a neobarokk és a rokokó részletek mellett még szecessziós vonásokat is felfedezhetnek. Az emeleten korhű bálterem hirdeti az időtlen eleganciát, míg a földszinten egy csésze fekete mellett pihenhetünk meg városnézés közben.
A Fekete Sastól nem messze a város leghíresebb parasztlányával is találkozhatunk: a Korsós lány bronzszobrát Pásztor János álmodta meg a Kossuth térre, hogy ott hirdesse a fiatalság és a népművészet időtlen szépségét.
Utóbbit a Tornyai János Múzeumban is meglelhetjük, hiszen az impozáns gyűjteményben bőven találunk népművészeti alkotásokat, na meg persze régészeti és helytörténeti érdekességeket.
A múlt kincsei mellett természetesen jól megférnek a mókás kortárs alkotások is: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hódmezővásárhelyi Kása-erdő legújabb lakója! Ölelő Olga, a 4,5 méteres trollszobor lombok közt megbújva varázsol mosolyt kicsik és nagyok arcára, miközben büszkén hirdeti a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot.
Utóbbi különösen nagy szerepet játszik Hódmezővásárhely mindennapjaiban, hiszen a település 2010-ben, hazánkban elsőként vált tagjává az élhető városok nemzetközi szövetségének, a Cittaslow Mozgalomnak. Itt az idő hát, hogy lelassuljunk és megismerjük az Alföld ékszerdobozának őszi arcát!
A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.
Még több fotó Hódmezővásárhely kincseiről:
Funzine
