Van az úgy, hogy az ember csak szeretne találni magának valami nem túl távoli magaslatot, ahol egy kényelmes padon helyet foglalva elveszhet az előtte-körötte elterülő táj részleteiben. Ha rád tör az érzés, de nem tudod, hova menj, mi segítünk!
Apáthy-szikla
A dimbes-dombos II. kerület egyik legfigyelemreméltóbb földtani kincse az Ördögárok és Lipótmező fölött 242 méterrel magasodó Apáthy-szikla. A 11-es busszal könnyedén megközelíthető dolomitképződmény a fővárosiak körében kedvelt hétvégi kirándulóhely, köszönhetően a lenyűgöző budai panorámának és a sziklát körülölelő, több mint 26 féle védett növényt és többfajta rovart (például nagy hőscincéreket és imádkozó sáskákat) magába foglaló élővilágnak – hogy a lépten-nyomon tetten érhető kagylófosszíliákat ne is említsük! Ha erre jártok, és belefér az időtökbe, mindenképpen keressétek fel a közeli Árpád-kilátót és a Kecske-hegyet is!
Gellért-hegy
A velencei születésű bencés szerzetes, későbbi első csanádi püspök, majd 1046-ban mártírhalált szenvedő Szent Gellért nevét viselő Gellért-hegyet napról napra, évszaktól függetlenül helyiek és turisták ezrei másszák meg, hogy számos kilátópontjából gyönyörködhessenek a Budavári Palota, a dunai hidak és a pesti belváros képeslapra kívánkozó együttesében. A Budapest ékkövének is gyakran nevezett, 235 méteres magaslat legismertebb panorámapontjait a Szabadság- és a Szent Gellért-szobrok lábánál, valamint a Sziklatemplom előtt találjuk, de több, kevésbé frekventált, ám annál szebb pihenőterasz is helyet kapott a sziklás hegyoldalban, melyek mind alkalmasak egy kis borozgatással egybekötött városnézésre.
Sas-hegy
Az 1950-es évek óta természetvédelmi területnek számító Sas-hegy a Budai-hegység 266 méteres kitüremkedése, amit a leggyorsabban a 8E buszjárattal vagy az 59-es villamossal tudunk elérni. Nevét a monda szerint egy 17. századi történelmi esemény ihlette: miután 1686-ban a keresztény hadak kiűzték Budáról a várost másfél évszázadon át uraló törököket, a győzelmi sasok innen repültek a vár felé. Ma a nyugalom eme 30 hektáros zöld szigete egy 850 méter hosszú tanösvénnyel, a környék földtörténeti emlékeit és élővilágát bemutató látogatóközponttal, és a város mellett a környező hegyekre nyíló zavartalan kilátással csalogatja a kirándulókat.
Jávorka Sándor-lépcső
A Várhegy lankáin jó néhány lépcső fészkel, közülük az egyik legromantikusabbat és legmeredekebbet a fenséges fasoráról híres Tóth Árpád sétány alatt, a Lovas és a Logodi utcák között találjuk. A lépcsősor névadója Jávorka Sándor, a 20. századi magyar botanika jelentős alakja: szakterülete a növényrendszertan volt, és több mint öt évtizeden keresztül foglalkozott Magyarország, Bulgária, az akkori Jugoszlávia és Albánia növényvilágával. Ennek tükrében némiképp ironikus a tény, hogy pont itt nem találni semmi zöldet, de legalább így nem kell amiatt mérgelődnünk, hogy valami akadályozza a feljáró tetején lévő padról elénk táruló kilátást.
Kis-Duna-öböl
A vadregényes Kis-Duna-öblöt a 151-es autóbusz Határ utcai megállójától rövid sétára, a Kolonics György sétány mentén találjuk. Az egész pályafutása során Csepelt képviselő, tragikusan fiatalon elhunyt, kétszeres olimpiai bajnok és tizenötszörös világbajnok kenusunkról elnevezett, 5 kilométer hosszúságú promenádhoz egy kicsiny fahíddal kapcsolódik a varázslatos hangulatú, Duna-parti rezervátum, amely számos vízi növény- és állatfajjal, valamint buja ligetekkel várja a természetközeli kikapcsolódásra vágyó látogatókat, míg a környék élővilágának megismerésében a Kis-Duna-öböl tanösvény információs táblái lesznek segítségükre.
Funzine
