Nem kérdés, hogy már mindannyian jól ismerjük Sisi királyné történetét, aki 1837. december 24-én látta meg a napvilágot. A karácsony közeledtével számos hazai helyszín és program idézi meg a magyarbarát uralkodóné szellemét és korának hangulatát. Mutatjuk, melyek ezek!
Sisi karácsonya az Erkel Színházban (2024. december 14.)
Janza Kata, Szabó P. Szilveszter és Mészáros Árpád Zsolt ünnepi gálakoncertje a schönbrunni kastély adventi vásárába repít benneteket december 14-én. A három művész lélekmelengető dalokkal készül ikonikus szerepeikből és a témához illő karácsonyi dalokból. A Sisi karácsonya ünnepi gálakoncerten a forró puncs illatától és a schönbrunni hangulattól biztosan Bécsben érzitek majd magatokat, ezzel teljessé téve a karácsonyi készülődést. A bécsi forgatag sem teljes Magyarország kedvenc császárnéja nélkül, akit a Jászai Mari-díjas Janza Kata személyesít meg, több mint 20 éve életben tartva a Sisi-kultuszt hazánkban. A zenei élményről a Sturcz Szmollbend gondoskodik, jegyek még kaphatók!
Sisi karácsonya – városnéző séták a Várkert Bazárban (2024. december 15., 21., 22.)
Decemberben több alkalommal is megelevenedik a régmúlt a Budai Várséták csapatának ünnepi programján. Az adventi hétvégéken Erzsébet királyné története kerül előtérbe, aki maga is december 24-én látta meg a napvilágot. A Várkert Bazárban tett adventi séta alkalmával felderengenek a gyertyafényes esték és Sisi gyermekként, majd királynéként megélt karácsonyai. A séta résztvevői Sisi kedvenc, eredeti recept alapján készülő süteményét, a florentint is megkóstolhatják.
Erzsébet királyné karácsonya a Gödöllői Királyi Kastélyban (2024. december 28.)
December 28-án vár benneteket az Erzsébet királyné karácsonya a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az ünnepi hangulatú esemény során a látogatók a Mare Temporis hagyományőrzőinek közreműködésével próbára tehetik magukat, hogy mennyire felelnének meg a királyi udvar szokásainak és elvárásainak, megtanulhatják az udvari bálok népszerű táncait, és részt vehetnek Erzsébet királyné fogadásán, korhű kosztümös szereplőkkel. Az udvari forgatag mellett kézműves programmal, a Kezes-Lábas Játszóház kreatív ügyességi játékaival és Holle anyó mesejátékkal várják a kicsiket és nagyokat.
A kastély új időszakos, Sisi, a sztár című kiállításán betekintést nyerhetünk abba, hogyan vált Erzsébet császárné és királyné karaktere az 1920-as évektől napjainkig a művészeti világ állandó inspirációjává. A tárlaton olyan ikonikus film- és színpadi plakátok is megtekinthetők, melyek megidézik az adott korszakokat és a színésznőket, akik az évek során megformálták a királynét.
Ottjártunkkor a kastélyparkot sem szabad kihagyni: a “Fénypompás kastélypark” káprázatos fényinstallációi nemcsak Sisi életének ikonikus pillanatait mutatják be, hanem varázslatos élményt is nyújtanak. A park, amely 250 ezer LED fényt és lenyűgöző szobrokat vonultat fel, egyedülálló lehetőséget kínál, hogy a látogatók megismerjék a császárné történetét és részesei legyenek egy történelmi kalandnak.
Sisiről elnevezett helyszínek a belvárosban
Budapesten több ikonikus helyszín is Sisi királyné előtt tiszteleg, ezek közé tartozik a Madách téren található, 2018-ben készült R. Törley Mária egész alakos Sisi-szobra, egyik kezében ernyővel, másikban verses gyűjteményének lapjaival. A budai hídfő közelében találjuk Zala György 1932-es átadású Erzsébet királyné-emlékművét is, a Csillaghegyen pedig Raáb Ferenc 1903-ban felállított mellszobrára bukkanhatunk, amely Erzsébet királyné egyik legkorábbi magyarországi emlékműve.
De ne feledkezzünk meg az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő, neogótikus stílusú plébániatemplomról sem, ami a Rózsák terén található, és amelynek védnökéül a helyi közösség Erzsébet királynét kívánta megnyerni. Az építkezés 1893-ban meg is kezdődött, de a Steindl Imre tervezte templom 1901-es átadását Sisi már nem érte meg. A korabeli feljegyzések szerint a templomszentelési misét férje térdre ereszkedve hallgatta végig.
Ünnepváró túra az Erzsébet-kilátóhoz
A város legmagasabb pontját ékesítő neoromán stílusú építmény 527 méteres tengerszint feletti magasságban tiszteleg a királyné János-hegyi kirándulásai előtt. Az 1910-ben átadott kilátópont tervezője a Mátyás-templomot és a Halászbástyát is újraálmodó Schulek Frigyes volt, aki egy alacsony, fából készült emelvény helyén húzta fel a kör alaprajzú, több mint 23 méter magas koronatornyot. Az Erzsébet-kilátóhoz a hideg időjárás ellenére még a téli időszakban is érdemes ellátogatni, ha pedig szerencsénk van, innen megcsodálhatjuk a hófödte budapesti tájat.