Kerekedjetek fel és induljatok velünk a Városligeti fasor impozáns villáinak történetének nyomába!
A Sugár (későbbi Andrássy) út 1876-os átadásáig a Városligetbe csak egyféleképpen tudtak kijutni a friss levegőre, fűben henyélésre és szórakozásra szomjas tömegek: a Király utcán és az annak természetes folytatását jelentő Városligeti fasoron végigsétálva. A forgalmas promenád közvetítőszerepét a 19. század végére teljesen átvette a földalattival kiegészült Andrássy út, a fasort pedig birtokba vette a budapesti nagypolgárság, hogy szebbnél szebb villákkal töltsék fel az addig főleg kisebb nyaralóknak helyt adó telkeket. Ezekből a rezidenciákból hoztunk nektek egy kellemes sétára valót!
Kőrössy-villa
1899-ben költözött be villájába a hazai szecessziós építészet egyik legzseniálisabb képviselője, Kőrössy Albert Kálmán. A francia art nouveau és a német jugendstil jegyében fogant, habos-babos családi villa-irodaház hibrid homlokzatát különleges formájú ablakok és burjánzó ornamensek (pávák, indák, napraforgók) gazdagítják, orommezejében pedig a szobrászat, a festészet és az építészet allegorikus alakjai vannak megörökítve, nem kisebb tekintély, mint a tervező társaságában. A kor másik neves művésze is rajta hagyta keze nyomát az épületen: a ház valamennyi ólomüveg ablaka a híres Róth Miksa műhelyében készült.
1071 Budapest, Városligeti fasor 47-49.
Fasori református templom
Idén januárban fejeződtek be az 1913-ban felszentelt Fasori református templom felújítási munkálatai, aminek köszönhetően újra régi fényében ragyog a 20. század eleji templomépítészet egyik markáns, a finn nemzeti romantikából és a magyar népies stílusból egyaránt táplálkozó darabja. A görögkereszt alaprajzú épületet a városmajori Jézus Szíve-templomot fiával közösen társjegyző Árkay Aladár tervezte, jellegzetes kapuépítményét Zsolnay-kerámiák patchwork-szerű mezeje díszíti, a belső tér festett üvegablakait pedig a már jól ismert Róth Miksának köszönhetjük.
1071 Budapest, Városligeti fasor 7.
Székács-villa
A fénykorában a fasor egyik legpompásabb házának számító villát a nagymenő üveg-nagykereskedő, Székács Imre megbízásából az építész szakmát Hauszmann Alajos műtermében kitanuló Sebestyén Artúr tervezte 1909-ben. A Kőrössy-villa papírra vetésénél is besegítő építész a lechneri hagyományokat követve egy meseszerű szecessziós palotát álmodott a 31-es szám alá, melynek különlegességét az életfamotívumos kerítés, a Róth Miksa-féle üvegablakok és a kerti kút adja. A villa ma jó állapotban, gyönyörű belső terekkel, lecsendesített homlokzattal, társasházként funkcionál.
1071 Budapest, Városligeti fasor 31.
Vidor-ház
A Magyar Szecesszió Házaként ismert Honvéd utcai Bedő-ház tervezője, Vidor Emil nevéhez négy fasori villa is fűződik, mind közül a legkülönlegesebb azonban a ma a Bartók Béla Kollégium otthonául szolgáló Vidor-ház. Az 1904 és 1905 között felépült, svájci üdülők hangulatát idéző családi villában maga az építész soha nem lakott, ő a Liszt Ferenc tér és a Paulay Ede utca sarkán található, szintén saját tervezésű műteremlakásában élt. A fatornyos ház teteje alatt nevelkedett viszont Vidor nagybátyjának legidősebb fia, az atomkutatás úttörője, Szilárd Leó, akivel Christopher Nolan új filmeposzában is találkozhatunk, Haumann Máté alakításában.
1071 Budapest, Városligeti fasor 33.
Ádám-villa
Nem csak szecessziós csodákba botlani a vadgesztenyék szegélyezte fasor villái között, az eklektikus és a neobarokk stílusok kedvelői is megtalálják számításaikat! Utóbbira kiváló példa az 1925 körül, ismeretlen építész tervei szerint befejezett Ádám-villa. Megrendelője Weisz Samu volt, akitől nem sokkal később a világhírű sebészprofesszor, Ádám Lajos vásárolta meg az utca vonalától tisztes távolságban megbúvó magasföldszintes házat. Íves zárt erkélye, lőrésszerű ablakai, valamint díszes lépcsősora a főúri paloták méltó párjává teszik az épületet.
1071 Budapest, Városligeti fasor 35/A
Vizy Márton