A XIX. század egyik legismertebb, ünnepelt festőművésze volt Lotz Károly, akinek lélegzetelállító falfestményeivel valószínűleg mindannyian találkoztunk már. Ugyanis Budapest szinte minden egyes jelentős, monumentális épületének falát Lotz alkotásai díszítik, miközben olykor úton-útfélen is belebotolhatunk egy-egy nem várt Lotz-festménybe.
A szerény festőművész
Az eredetileg szobrásznak készülő festőművész Marastoni Jakab, Weber Henrik, majd 1852-től – már Bécsben – K. Rahl tanítványaként sajátította el a festőművészet minden csínját-bínját. Pesten először csodás tájképeivel tűnt fel, s nem sokkal később Than Mórral együtt alkotta meg a Vigadó lépcsőházának falképeit, amelyeknek köszönhetően országos hírnévre tett szert. Innentől kezdve pedig sorra érkeztek be hozzá a főúri, állami és egyházi felkérések.
Művészetét a könnyed, bravúros vonalvezetések, a velencei barokk freskófestészet hatásainak lenyomatai jellemezték. Modelljei nem egyszer nevelt lányai voltak, akik közül Kornéliáról többször festett aktokat. Azon túl, hogy számos falképpel ajándékozta meg a fővárost, élharcosként lépett fel a festészet iránt érdeklődő hölgyekért. Így a Várkert Bazárban egy kifejezetten számukra kialakított festőiskolában oktatta őket. Az életében is ünnepelt, szerény zseniként emlegetett festőművész 1904-ben, 70 évesen hunyt el.
Országház
Lotz Károly 63 éves volt, amikor felkérték, hogy megálmodja az Országház díszlépcsőházának mennyezeti képeit. 1895-ben kezdte el a munkát, azonban hónapokig dolgozott a hideg, huzatos épületben, aminek következtében mellhártyagyulladással került élet és halál közé. Végül szerencsésen felépült a betegségből, s a neobarokk alkotásai is elkészültek 1896 októberére. A Magyarország apoteózisa faliképein Széchenyi és Petőfi is is feltűnik a különböző jelképeket ábrázoló alakok mellett, míg a Törvényhozás apoteózisa festményén szintén megszemélyesített fogalmak figuráit láthatjuk. A két hatalmas mennyezetkép közötti Lotz-festményen pedig kecses angyalok idézik meg a gótika szellemét.
Operaház
Az Oktogon igazi ékszerdoboza a Ybl által tervezett, gazdagon díszített Operaház, amely 1884-ben nyitotta meg a kapuit először. A hazai neoreneszánsz építészet gyönyörű példájának díszítésében az ország legjobb művészeinek alkotásai között ott szerepel Lotz Károly kupolafreskója is, az épület egyik legmeghatározóbb részeként. A Zene megdicsőülése című festményben állítólag a festő saját magát festette bele Zeuszként, míg Aphrodité vonásaiban lánya, Kornélia arcát vélhetjük felismerni. Az Operaház korai éveiben a freskó alakjai szinte megelevenedtek az előadások alatt, a gyertyák pislákoló lángjai szemfényvesztő játékának köszönhetően. Bár napjainkban már mozdulatlanok a mennyezeti képek, még mindig ámulatba ejtőek a nézőtér összes többi Lotz-festményével együtt.
Szent István Bazilika
A főváros ikonikus, valamint az ország legjelentősebb egyházi épületének terveit még Hild József készítette, akitől Ybl Miklós vette át a stafétabotot, és végül Kauser József fejezte be. Ha feltekintünk a több mint ötven évig épült Bazilikában a szentély feletti kupolára, akkor Isten és a körülötte keringő angyalok, próféták, evangélisták néznek le ránk. Az elképesztően gyönyörű kupolafreskó mellett pedig a Bazilika pillérmozaikjaiban, boltívképiben – amely Krisztus életéről mutatnak be jelenteket – is Lotz munkásságát dicsérhetjük.
Keleti-pályaudvar, Lotz-terem
A legjelentősebb magyar vasúti épületünk, illetve a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő műemlékünk a XIX. század végén épült. A pályaudvar egyik legértékesebb része a Lotz Károly és Than Mór freskói által díszített indulási csarnok, ahonnan egykor az utasok megközelítették a várótermeket, majd a peronokat. A Lotz-terembe betérőket 9 db freskó várta, amelyek közül nyolc Lotz keze munkáját dicséri. A történelem viharos éveit a képek a pályaudvar épületével együtt igencsak megsínylették, azonban a 2006–2008-as teljes körű felújításnak köszönhetően ma már teljes fényükben láthatjuk őket.
Még több érdekesség a pályaudvar történetéről:
FunzineKárolyi-Csekonics palota (Reviczky u. 6.)
Az 1880-as években épült neobarokk palota a színházak tervezésére szakosodott bécsi Helmer és Feller tervezőpáros elképzeléseit tükrözi. A lenyűgöző palota báltermének mennyezetén láthatjuk Lotz Károly ecsetei által kreált, a bacchanáliát ábrázoló festményt, amely hajdanán teljesen megsemmisült. Az elmúlt évek rekonstrukciójának köszönhető, hogy ma is megcsodálhatjuk a Bacchus isten tiszteletére szervezett ünnepség Lotz-féle illusztrációját, amelyet az archív fotóanyag mellett a padlóból előkerülő aranyozott gipszdarabok, műmárvány- és festéknyomok segítésével újítottak fel. Jelenleg a palota egyik szárnyában kialakított modern oktatási egység a Károli Református Egyetemnek ad otthont, míg a másik a teljes körű műemléki rekonstrukciót követően régi pompájában tündököl.
Ádám-palota (Bródy Sándor u. 4.)
Ádám Károly, híres textilkereskedő számára 1875 és 1876 között emelték impozáns palotáját, amelynek elkészültében az épülettervezőnek, Wéber Antalnak a sógora, Lotz Károly is részt vett. A festőművész a munkája során olaj-és temperafestékkel dolgozta ki a belső terek, valamint a loggia falfestményeit, mennyezetképeit.
Bár a palota belsejét ékesítő allegórikus, illetve mitológiai jeleneteket nem láthatjuk; a loggia figurális kompozícióit jelenleg is elcsíphetjük az utcáról, vagy akár a Nemzeti Múzeum udvarából is. A mennyezetképen a két oroszlán által húzott Ámor-diadalszekér suhan át, miközben feltűnik a remény allegóriája a rózsát tartó nő képében. Ezenfelül figyelmesek lehetünk Nemesziszre, a bosszú és a megtorlás istennőjére, illetve a viszályt, háborút keltő Eriszre is. Az oldalsó falakon pedig az emberi élet egyes szakaszait képviselő jelképek mutatkoznak meg.
Kalandozzatok a Palotanegyed patinás épületei között:
FunzineLajos-ház (József körút 2.)
Lotz Károly megannyi lenyűgöző falképét nemcsak a főváros meghatározó épületeinél csodálhatjuk meg, hanem akár a forgalmas körúti utcákat szelve is. Ugyanis a Blaha Lujza téren, éppen a villamosmegállóval szemben álló Lajos-ház kapualjában elég csak felpillantanunk, és ott rejlik a József körút egyik titkos kincse.
Az árkád alatt allegorikus figurák, madarak, oroszlánok, farkasok, hattyúk és angyalok képében gyönyörködhetünk. A zárt ajtók mögött pedig az angyalokkal teli – 1978-ban Tiszai Tüske István által restaurált – minta bőszen folytatódik. Lotz freskói mellett a ház egyik érdekessége, hogy az alatta található patika 1927-től egészen az államosításig Csillag Gyógyszertár néven, Örkény István édesapja kezei alatt működött.