A Balaton-felvidék igazi ékszerdobozként megannyi kincset rejt, a kulináris élvezetektől kezdve a lélegzetelállító panorámákon át a bámulatos tanúhegyekig. Most a történelem egy kis szeletét hoztuk el nektek e gyönyörű térségből, ahol számos több száz éves, titokzatos templomra is lelhettek egy-egy kirándulás során.
Avasi templomrom, Szigliget
Szigligetnek a hegyoldalban kanyargó zegzugos utcácskái a sokak által Csonkatoronyként emlegetett középkori Avasi templomromhoz is elvezethetnek minket. Egyes források szerint az egyhajós templomot a XIII. században emelték, bár az építészeti megoldások arra engednek következtetni, hogy akár már egy évszázaddal korábban is megépíthette a pannonhalmi bencés apátság vagy az Atyusz nemzetség. A templom feltehetőleg csak később gazdagodott egy toronnyal, ahová egykor a falubeliek a halottakat helyezték el a temetésig.
A török időkben az enyészetté lett templomhoz fűződő legérdekesebb legenda egy török katona és a Csonkatorony előtt álló kőkecskéről mesél. E mendemonda szerint a kőkecske a gyerekek játékszere volt egészen addig, amíg egy napon a faluba érkező török katona ketté nem hasította, és el nem vitte az egykoron benne elrejtett aranypénzt.
Ecséri templomrom, Kővágóörs
Pálköve és Révfülöp között, az ecséri szőlőhegy déli lábánál bukkanhatunk rá az ország egyik legszebb fekvésűnek és formájúnak mondott, román stílusú templomromjára, amelyet feltehetőleg egy római kori épület alapjaira húztak fel. A XII. században épült, háromhajós, félköríves szentélyzáródású templomot hajdanán Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének szentelték, az őt ábrázoló freskó nyomait pedig még ma is láthatjuk.
Fénykorában a hajó belsejében két sor zömök pillér tartotta az ívsorokat, a sekrestyével kiegészített szentély, valamint a hajó délnyugati oldalához csatlakozó előcsarnok boltozott volt, míg a hajó délkeleti sarkát egy, az északnyugatit pedig kettő zömök támpillér tartotta. Az 1433-ban Ecséri László királyi altárnokmesternek köszönhetően pápai búcsúengedélyt kapott templom a faluval együtt vált a török idők martalékává.
Salföldi kolostorrom
Az egykori salföldi kolostor és templom maradványai az egyik legépebben megmaradt középkori rom, ugyanis a templom falai egészen a tetőig állnak, miközben a gótikus, íves ablakokat, boltíveket, valamint a kolostori kerengő közepén álló kőkutat a mai napig megcsodálhatjuk. A Mária Magdolna tiszteletére emelt épületegyüttes építésének pontos dátumát homály fedi, csupán annyit tudhatunk, hogy a pálosok egy korábban itt álló román kori templomot bővítettek ki, építettek újjá. Illetve egy 1307-es keltezésű oklevélben köveskúti kolostorként tűnik fel a mai templomrom neve.
Az erdő mélyén megbúvó, napjainkra népszerűvé vált kirándulóhelyet a Salföldi Majortól és Ábrahámhegyről szintén megközelíthetjük, sőt, ha egy körtúrára indulunk el, akkor a Folly Arborétumot is feltűzhetjük a bakancslistánkra.
Barangolj tovább Salföld hangulatos utcái mentén:
FunzineÓdörögdi templomrom, Zalahaláp
Zalahaláp külterületén, a fák sűrűjében rejtőzve áll az ódörögdi templomrom, ahol egyes feljegyzések szerint 1958-ban tartották az utolsó misét. Bár a magasba ívelő nyolcszögletű tornyával a középkori gótikára emlékeztethet minket a templomrom, mégsem tekinthető középkorinak. Ugyanis a torony alatt újkori bejárat, barokk ablakok tűnnek fel, illetve az apszis keleti tájolása is a középkori mivoltát cáfolja. A templomromon emellett megjelennek a Sopronban és környékén látható korai csúcsíves stílusú rokonemlékek, valamint a barokk főbejárat a román kori vasi, zalai és kisalföldi falusi egyházak bejáratait idézi.
Szent András-templomrom, Taliándörögd
Taliándörögdön már az Árpád-korban állt egy templom, amelynek nyomait még ma is felfedezhetjük az 1339-ben épült, román stílusú templomromnál. Az egyhajós templomot még a Dörögdi család építtette román stílusban Szent András tiszteletére, majd később Dörögdi Miklós a román alapfalakat meghagyva, a gótika jegyében teljesen átalakíttatta, megnagyobbíttatta. A török idők Taliándörögdöt sem kímélték, így a templomnak csak a szentélye és sekrestyéje maradt fenn, valamint néhány halvány freskómaradványt fedezhetünk fel a falain.
A templomromot 1975-ben tárták fel, s ekkor bronzkori urnasírokat, római kori épület maradványait, pénzérmékkel teli középkori sírokat és faragott vörös homokkő keresztelőmedencét is találtak.
Szent Balázs-templomrom, Balatoncsicsó
A Nivegy-völgy keleti lejtőinek szőlői között szinte észrevétlenül bújik meg a Szent Balázs-templomrom, amely egy korábban itt álló, fából készült elődje helyére épülhetett a XII–XIII. században. Az először román stílusban felhúzott épületet később a gótikus építészet stílusjegyei szerint bővítették, ennek köszönhetően maradt ránk a gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapuja.
A hely érdekessége, hogy Jörg Lanz von Liebenfels báró – a középkori templomos lovagrend XX. századi feltámasztója, egyesek szerint szélhámos – néhány évig itt tartózkodott, és ez idő alatt némiképp átrendezte a terepet. Szerencsére ennek nyomát az utókor eltüntette, ugyanis 2001-ben részlegesen helyreállították a lenyűgöző templomromot, ahonnan szép időben egészen a Badacsonyig és Hegyestűig feltáruló festői panorámában gyönyörködhetünk.
Boldogasszony-templomrom, Alsódörgicse
Napjaink Dörgicséje egykor három faluból állt, s természetesen mindegyik rendelkezett saját templommal, amelyek közül talán a leglátványosabb a XIII. században emelt Boldogasszony-templom. 20–22 méteres tornyát hajdanán valószínűleg sátortető fedte, s bár a templom teteje már nincs meg, a falak mérete ma is impozáns, sőt két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is díszíti a torony megmaradt részeit.
A későbbi átépítések során kerítőfallal vették körül a templomot, illetve egy egész épületegyüttest hoztak létre körülötte: sekrestyével, L alaprajzú, 9 helyiségből álló épülettel. Ha ma felsétálunk a Gernye-hegyre, akkor a templom, valamint a Balatonra nyíló lélegzetelállító panoráma mellett sütögetésre kialakított helyeket is találhatunk.