Így utaztunk régen: A legendás Ferihegy története

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közel 73 éves fennállása alatt számos költözésen, bővítésen és változáson esett át, kalandos története pedig számos fordulatot rejt.

Pillanatkép 1972-ből / Fotó: Fortepan / Fülöp Imre

Ki is volt az a bizonyos Feri?

Az 1700-as években Magyarországra települt Franz Mayer bajor sörfőző fia, Mayerffy Xavér Ferenc bérelte a Vecsés és Rákoshegy közötti területet, amin egy korszerű mintagazdaságot alakított ki. Az elsősorban tehéntenyésztésre specializálódó gazdaság hamar kinőtte magát és országszerte híressé vált a környékbeli dombos területeken lévő szőlőültetvényei miatt.

Mayerffy Ferenc nemcsak üzletember volt, hanem a hazai kultúra ügyét is magáénak érezte, így nagy támogatója volt a polgárosodó Pest fejlődésének, többek között a Városliget létesítésére és a Pesti Magyar Színház építésére is adományozott. A helyiek a méltán elismert férfi után nevezték el a területet, ahol később reptér épült: a keresztnév a gazdaság alapítója előtt tiszteleg, a hegy pedig a szőlős területek korabeli megnevezésére utal.

A kihívásokkal teli kezdet

A hazai légi közlekedés központja sokáig Mátyásföldön volt, majd 1937-ben Budaörsre költözött át. Az egyre növekedő légi forgalom miatt azonban hamar kicsinek bizonyult az új telephely, így különböző vizsgálatok, pontos mérések és logisztikai mérlegelések után esett a választás a reptér mai helyére.

Az új reptér forgalmi épületének tervezésére 1939-ben írták ki a pályázatot, amit a felülről repülőgépet formázó épülettervével ifj. Dávid Károly nyert el. A híres építész nevéhez az 1-es terminál épületén kívül olyan neves épületek kötődnek, mint a Népstadion vagy a MOM Kulturális Központ.

blank
Fotó: Fortepan / UVATERV

Az építkezés 1942-ben kezdődött el, azonban mire elkészültek a hangárok, az irányítótornyok, valamint az egy postának és egy fodrászatnak is helyt adó csarnok, a második világháború alatt, több bombatalálat után minden eggyé vált a földdel. Az újjáépítésre 1950-ben került sor, ám kezdetben egy, a terveknél visszafogottabb és kisebb épületet húztak fel, amit az évek során bővítettek.

Az ünnepélyes átadás

Az óriási tömegeket megmozgató átadóra 1950. május 7-én került sor, az épületet ekkor a korszellemnek megfelelően hatalmas Sztálin-, Lenin- és Rákosi-portrék díszítették. A hivatalos megnyitóval véglegesen is ez lett a magyar polgári légi közlekedés központja, így ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje is.

blank
Az ünnepélyes átadó / Fotó: Fortepan / UVATERV
blank
MALÉV légiutaskísérők / Fotó: Fortepan / MHSZ

Az első években rendszeres járatok csak Románia, Prága, Szófia és Varsó repülőtereire közlekedtek, az első nyugati járat pedig Bécsbe indult, 1956 nyarán. A Ferihegyen az első nyugati légitársaság a ma is működő, holland KLM volt, ami 1957-ben indított saját járatot a Budapest-Amszterdam vonalon.

Növekvő igények és folyamatos korszerűsítések

Miután az 1960-as évek elejére jelentősen megnövekedett az utasforgalom, a reptér folyamatos bővítéseken és korszerűsítésen esett át, többek között 1970-re megépült a külön indulási és érkezési csarnok, ami jóval több utas közlekedését tette lehetővé. Az utasok kényelméről továbbá szálloda, presszó, virág- és könyvárus pavilon, trafik, IBUSZ-iroda, idegenforgalmi iroda és egy pénzváltó is gondoskodott.

blank
Az utascsarnok 1955-ben / Fotó: Fortepan / Lugosi Szilvia

A reptér forgalma 1982-re elérte az évi egymillió utast, ami sürgős bővítést igényelt, így egy új terminál megépítése mellett döntöttek: az akkor csak 2-es terminálnak nevezett épület a mai 2A terminálnak felel meg. Megépítésekor és kialakításakor egy szempont lebegett a tervezők szeme előtt: mindenképpen a nyugat-európai színvonalat szerették volna megugrani, így számos, korábban itthon nem tapasztalt megoldást vezettek be, többek között ez volt az ország első akadálymentes középülete is.

blank
A 2-es terminál / Fotó: Fortepan / UVATERV

Míg korábban a repülés mind a szocializmus korlátozásai miatt, mind anyagilag jelentős kiváltságnak számított, a globalizáció berobbanásával és a fapados járatokkal hirtelen nagy tömegek számára elérhetővé vált. Nagy mérföldkő volt a budapesti reptér életében 1993 nyara, amikor a Malév elindította Magyarország első tengerentúli járatát New Yorkba.

blank
A híres kilátóterasz / Fotó: Fortepan / UVATERV

A 2-es terminál megnyitásával az 1-es terminálon csak a külföldi légitársaságok maradtak, majd 1998-ban megépült a 2B terminál is, ami miatt az 1-es terminál egy pár évre bezárt. 2002. január 1-jén a Budapest Airport Zrt. vette át a repülőtér üzemeltetését, ami nagyjából egy időbe esett azzal, hogy a fapados repülők népszerűsége itthon is berobbant, ezért 2005 nyarától ismét megnyitották az 1-es terminált.

A sokak számára még mindig idegen névváltoztatásra 2011-ben, Liszt Ferenc zeneszerző 200. születésnapján került sor, amikor is a repülőtér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta.

A repülőtér jelene

A tömegturizmus igényeit már rég nem kielégítő 1-es terminál már csak áruszállító repülőgépeket és magángépeket fogad, műemléki épülete csak engedéllyel látogatható, időnként pedig, különleges akusztikája miatt koncerteknek is helyszínt ad.

blank
A 2-es terminál napjainkban / Fotó: Budapest Airport Facebook

A légi forgalom ezzel átköltözött a 2A és 2B terminálokra, amiket továbbra is folyamatosan bővítenek és korszerűsítenek, hogy a lehető leginkább zökkenőmentesen biztosítsa az utazást az évi közel 12 és fél millió utasnak.

Ismerd meg egy másik ikonikus budapesti épület történetét is: