Budapesttől 160 km-re, a Bükk-hegység lábánál, Szilvásvárad határában találjuk a Szalajka-völgyet és annak mesébe illő vidékét, mely számtalan varázslatos látnivalót rejt.
Népszerű és kedvelt desztinációnak számít Heves megye természeti gyöngyszeme, a Szalajka-völgy és annak kristálytisztán csillogó vizei. Nevezhetjük akár Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetességének is, nem véletlenül, hiszen bármely évszakban pazar élménnyel ajándékozza meg az ide látogatókat.
Hogy kicsit jobban megértsük például a hely elnevezését, elengedhetetlen, hogy megismerjük a történetét. Amikor azt mondjuk, hogy a Szalajka-völgy ősidők óta lakott terület volt, az ebben az esetben egyáltalán nem túlzás, sőt mi több, szó szerint értendő.
Talán nem meglepő, hogy az itt élő embereknek elsősorban eleinte az erdő és a fafeldolgozás, később a hamuzsírfőzés, a cserépgyártás és a vasércfeldolgozás adott megélhetési forrást.
A hamuzsírnál érdemes egy kicsit többet időzni és annak is latin megfelelője a sal alcali után a szalalkáli névnél, hiszen ez az, amiről végül a középhegységi jellegű völgy kapta a nevét.
A Szalajka-völgy egyaránt alkalmas gyalogos, kerékpáros, de még erdei kisvasutas bebarangolásra is, utóbbi végállomásától például alig néhány percre találjuk az egyik, völgy rejtette természeti csodát, a Fátyol-vízesést.
Kiemelkedő természeti értéke vitathatatlan, a mészkőlépcsőkön fátyolszerűen lezuhogó víz minden alkalommal e jelenség megcsodálására készteti az embert.
Nem messze a Fátyol-vízeséstől a Szalajka-völgy egyik jelképeként is számon tartott Szikla-forrást találjuk, mely a Bükk-hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, amellett, hogy ritka és igazán gyönyörű természeti jelenség. Különlegessége még, hogy vize néhány fokkal mindig melegebb a Szalajka-forrás vizénél.
A Felső-tó vidéke és a tó kristálytiszta vize minden várakozást és képzeletet felülmúl. A Sipovics tengerszem néven is ismert gyöngyszem keletkezése a Szalajka-patak több helyen való felduzzasztásának köszönhető.
Az erdőben járva-kelve gyertyános-tölgyesek, bükkösök, égerfák, kocsányos és csertölgyek hűsítő árnyéka kísér majd bennünket, és ha már itt járunk, ne felejtsük el megkóstolni a vidék specialitását, a füstölt-sült pisztrángot.
Tavakon, forrásokon és vízeséseken túl a Gloriett-tisztás bőven tartogat még számunkra látnivalókat, érdekességeket vagy legalább egy pihenőt, mielőtt az Istállós-kői-barlang keresésére indulunk.
A 609 méteres magasságban nyíló, 45 méter mély barlang egy szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen keresztül közelíthető meg. Fokozottan védetté 1982-ben, éppen pont 40 évvel ezelőtt nyilvánították.