Viszonylag spontán ötlettől vezérelve váltottam jegyet januárban egy amszterdami hosszú hétvégére, hogy hárman csajok meglátogassuk kint élő barátnőnket. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen fiatalkorom ellenére sok helyen megfordultam már, de a holland főváros messze felülmúlta a várakozásaimat.
A repülőjeggyel nagy szerencsénk volt: csütörtök hajnalban indultunk és vasárnap éjszaka érkeztünk, így majdnem 4 teljes napot tölthettünk a fapapucsok fővárosában, és ha nem számítjuk, hogy az első napon, a csapadékfajták minden verziójával találkoztunk, az időjárás is kegyes volt hozzánk.
Rengeteg fantasztikus élményt szereztünk, kettőt osztanék meg most veletek, melyek azonnal vonzóvá tették számomra Amszterdamot. Nem árulok el nagy titkot, mikor azt mondom, a leginkább bevett közlekedési eszköz a bicikli. Ebből fakadóan nagyon kevés az autó, melynek eredménye egy üdítően tiszta levegőjű főváros. A budapesti tapasztalataim fényében meglepő volt, hogy a kétkerekű közlekedés olyan mértékben domináns, hogy út- és tábla viszonyoktól függetlenül, szinte minden helyzetben a bringásoknak van elsőbbsége, illetve nyoma sincs az itthoni általános egymásnak feszülésnek az autósok és a biciklisek között.
A másik, hogy az utcaképet teljesen feleslegesen csúfító óriásplakátok és hirdetések száma a nullához konvergál. Szinte hihetetlen, hogy mennyivel tisztább és egységesebb a látkép a leakciózott kilós sertéscomb és a különböző televíziós csatornák műsorhirdetései nélkül. Emellett ráadásul mindenhol tisztaság van. Mindenhol. Sok nagyvárosra jellemző, hogy a turisták által frekventált helyeken különös figyelmet fordítanak a takarításra, de ha pár sarkot beljebb sétálunk, már kevésbé szívderítő a látvány. Itt viszont akármerre barangoltam, mindenhol szépen rendezett, takaros kis porták szegélyezték utamat.
A zord idő ellenére, rögtön az érkezésünkkor nyakunkba vettük a várost, és bejártuk a virágpiacot, ami annak ellenére is lélegzetelállító látványt nyújtott, hogy nem éppen a virágszezon közepét éltük. Utunkat gazdagon tarkították az ingyenes kóstolókat kínáló kézműves sajtboltok, ahol sokszor emberméretű tömbökkel találkozhatunk, ami egy hozzám hasonló sajtőrültnek maga a mennyország.
Este a hangulatos Museum Square-en korcsolyáztunk, amit magától értetődő módon egy bögre forralt borral koronáztunk meg. Ezek után hova is mehettünk volna, mint Amszterdam leghíresebb nevezetességeinek egyikébe, a Bulldog Coffeeshopba. Bár a Bulldog ez alól pont kivétel, de meglepve tapasztaltam, hogy a legtöbb coffeeshopban egyrészt tilos hagyományos cigit szívni, másrészt egyáltalán nem árulnak alkoholt. A sör és a bor egyébként nem sokkal drágább, mint nálunk bármelyik belvárosi szórakozóhelyen, aki viszont koktélozni vágyik, annak kicsit mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
A második nap abszolút csúcspontja a city cruise volt a csatornákon át. A legolcsóbb hajóút 15 eurótól indul, de aki vacsorázni, és/vagy borozgatni szeretne közben, azt is megteheti 28-47 eurós áron. Az út maga kb. másfél órás, és végigvisz a teljes csatornarendszeren, miközben angol nyelven hallgathatunk érdekességeket a városról. Ami nekem különösen tetszett, hogy így egy szintbe kerültünk a lakóhajókkal, és mivel az itt élők amúgy sem nagy rajongói a függöny használatnak, elképesztő otthonokba pillanthattunk be. A holland lakberendezés egyébként mindig is nagyon tetszett, mert valahol félúton van a skandináv minimalizmus és az avantgárd között.
Mivel az éttermek aránylag drágák, és a helyi konyha egy magyar számára nem kecsegtetet semmi kihagyhatatlannal, szinte minden vacsorát az Albert Heinből oldottunk meg, ami nagyban hasonlít az itteni Sparra, azzal a különbséggel, hogy hatalmas az előre csomagolt ételkínálat, de a többnapos, csoffadt háromszögszendvicseket és instant, zacskós borzalmakat hírből sem ismerik. Rengeteg viszont a valóban friss, könnyű és egészséges, gyorsan elkészíthető fogás, amiket 5-10 eurós áron vásárolhatsz meg. A kuszkusz, a bulgur, illetve ezek végtelen variációi olyan általános köretnek számítanak, mint nálunk a krumpli. Ami szintén hamar feltűnt, hogy akár étteremről, akár bármilyen street food helyről beszélünk, a kínálat minimum fele vegetáriánus. Habár a sült krumpli őshazájáról beszélünk (bár ez vita tárgyát képezi a hollandok és a belgák között), a húsmentes étkezés messze túlmutat azon, hogy különböző zöldségeket, esetleg sajtot kirántanak egy lavórnyi olajban, majd mellédobnak egy kis rizst.
Ottlétünk második felében kicsit kijjebb mentünk a városból, és így a távolból is szívesen adok egy kis ingyen reklámot a VIA Amsterdam Hotel számára, sokban hasonlít egy youth hostelre, mert rengeteg a közösségi tér és program, ahol más országok vendégeivel közösen főzhetsz, billiárdozhatsz, vagy társasozhatsz. Emellett volt egy hatalmas moziterem, ahol A sebhelyesarcú és a Ponyvaregény volt épp műsoron. A két éjszakáért 30 ezer forintot fizettem, ami a belváros áraihoz mérve nagyon jutányos, főleg, hogy a szobák tökéletesen hangszigeteltek és rendkívül tiszták voltak.
Összességében nagyon ajánlom a várost azoknak, akik csupán egy hosszú hétvégére mennének valahova, ami többet ad, mint egy sokadik wellness hétvége, de nem szeretnék lenullázni a bankszámlájukat. Mivel nincsenek nagy távolságok, a város könnyen bejárható gyalog – vagy még jobb, ha a helyi szokásoknak megfelelően biciklire pattansz. A legfőbb látnivalók és nevezetességek is kipipálhatók 4 nap alatt, nekem egyetlen szívfájdalmam a kimaradt Van Gogh-kiállítás volt. Akár egy kis romantikus andalgásra, akár egy csajos hétvégére vágysz, Amszterdamban egész biztosan nem fogsz csalódni!